Vízkereszt

A 12 mágikus szám. Mi is juthat róla eszünkbe? Egy év 12 hónapból áll, a napok pedig 2×12 órából. Az apostolok száma 12 volt, s az égövi jegyek száma is 12. Ha mennyiségi egységekre gondolunk, egy tucat is 12 darabból áll, és az érettségi vizsgáig tartó oktatási periódus is 12 évből áll. Vízkereszt napja a karácsonyt követő 12. napra esik.

Jézus születését követő 12. napon értek a napkeleti bölcsek – a csillagot követve – Betlehembe, hogy imádják a zsidók királyát. Ajándékot is hoztak, tömjént, mirhát és aranyat. (Ezek az ajándékok Jézus méltóságaira utaltak, az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára.) Később, a keresztény kultúra – a VI. század táján – határozta meg számukat háromban, s adta nevüket, Gáspár, Menyhért, Boldizsár (ezen a napon van a névnapjuk is). Egyes korai felfogások szerint a napkeleti bölcsek tizenketten voltak, a hármas szám megjelenése utalhatott esetleg az akkor ismert világ (Európa, Ázsia, Afrika) hódolatára vagy a Szentháromságra.

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi.

Hagyományok

Ma számos néphagyomány is csatlakozik január hatodikához.
Olaszországban ezen a napon Befana, az öreg, jó boszorkány ajándékot hoz a jó gyerekeknek.
A mediterrán országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja.

A magyarországi hagyományok között találjuk a szenteltvíz hazavitelét, amelynek gyógyító hatást tulajdonítottak. A szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon.

A bölcsőre is szenteltvizet hintettek. Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, majd az ajtóra felírták a G+M+B betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak. A felírás azonban a Christus mansionem benedicat! (’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) latin nyelvű áldás C + M + B rövidítését is jelenti.

Január hatodika a karácsonyi időszak végét jelenti, s kezdetét veszi a farsang.

(Összeállította: Vadócz Zsuzsanna)

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!