Kedves Kertbarátok!
Szeretném Nektek bemutatni Gertrud Frank Öngyógyító kiskert c. munkáját. A könyv eredeti címe Gesunder Garten durch Mischkultur, Egészséges kert vegyeskultúra által. Néhány cikkben írásban összefoglalom a rendszer lényegét, és terveim szerint a gyakorlati lépéseket is egy videosorozatban. Nagyon kíváncsi vagyok én is, mert bár elméletben ismertem régóta, de egészében még sosem próbáltam ki.
A szerzőnőről röviden annyit, hogy 1905-ben született Németországban, a férje révén került a gazdálkodással kapcsolatba. 6 gyermekük született. Gertrudnak az volt a célja, hogy egy könnyen átlátható, működő rendszert alakítson ki, amellyel a vidéki nők egészséges és bőséges termést tud nak nyújtani a családjuknak vegyszerek felhasználása nélkül. A Föld és Egészség Társaság elnöke volt, a tapasztalatait folyamatosan közölte a társaság hírleveleiben, majd összefoglalóan először 1965-ben adott ki egy brossúrát tervrajzokkal. Ezután több könyvét is több kiadásban megjelentették. Tehát az ökológiai szemlélet viszonylag korai úttörője, hírmondója volt.
Aki érdeklődik a biokertészet iránt és már foglalkozott vele valamilyen szinten, annak bizonyára nem hatnak újszerűen főbb alapelvei: minta a természet, minél kevesebbet háborgassuk a termőtalajt, takarjuk a talajt, megfelelő növények társítása, vetésforgó. Azonban a módszer, ahogyan teszi számomra nagyon szimpatikus. Emlékszem, amikor huszonegynehány évvel ezelőtt kaptam egy kis kertet használatra, nagy lelkesen mindenfélét „természetesen” elvetettem, elültettem, gyomok is jók, nem szárad ki a talaj…stb., Ennek eredménye egy átláthatatlan dzsungel lett, amit nem is volt kedvem megközelíteni.
Ágyások nincsenek a kertben, hanem csak sorok. Ezek kialakításához az egész kertbe spenótot vetünk 50 cm-es sortávolságra. Ezeknek a soroknak a hálózata jelzi az egész évre szóló beosztást, emellett azt a célt is szolgálja, hogy a gyökerek fokozatosan átszövik a talajt, ezzel javítva a szerkezetet. A spenótsorok között lesznek azok a területek, ahova az év folyamán a fő kultúrákat vetjük. A spenót gyorsan növő levelei védik a talajt és a sorok között kikelő kis növényeknek is védelmet nyújtanak. Végül horolókapával kivágjuk, a felszínen hagyjuk a leveleket, ezek biztosítják az első takaróréteget, magas szaponin-, és nyálkaanyagik nagyon hamar bomlanak, a gyökérzettel együtt, kiváló indító tápanyagokat biztosítanak a talajban lévő mikroorganizmusok és giliszták számára.
A vetésterv kialakításánál nemcsak azt veszi figyelembe, mik a kedvező és kedvezőtlen növénytársítások, hanem az adott növény magasságát és tenyészidejét, azaz milyen hosszan marad a területen. Eszerint három csoportba sorolja a zöldségeket.
’A’ sorokba kerülnek -2m-re egymástól-a magas vagy nagyon szétterülő növények, amelyek májustól őszig foglalják a területet. Nagyon jó előveteményük a mustár. Ezekbe a sorokba kerül a paradicsom, karósbab, uborka, késői káposzta, burgonya, tökfélék.
’B’ sorok a ’A’ sor között vannak, szintén 2 m-re vannak egymástól, tehát ’A’ és ’B’ sor között 1 m a távolság. Ezekről a sorokról kétszer is szüretelhetünk, az év első felében és egy másodvetést is. Ide kerül pl. a póréhagyma, főzőhagyma, feketegyökér, karfiol, zeller, bokorban, korai káposzta, cékla, pasztinák, mángold, hagyma (dughagymáról). ’A’ és ’B’ sorok között alakítjuk ki a ’C’ sorokat, azoktól fél méterre. Ide a nagyon rövid tenyészidejű zöldségek kerülnek, akár háromszor is válthatják egymást.
Jót tesz nekik az ’A’ és ’B’sorok fejlettebb növényeinek árnyéka. Pl. korai sárgarépa után késői salátaféle. Használhatók itt, korai, középkorai és késői salátafélék, dughagyma, fejes és egyéb salátafélék, endívia, karalábé, édeskömény.
Íme néhány példa a könyvből:
1.példa:
C sárgarépa
B hagyma
C sárgarépa
A paradicsom, előtte mustár
vagy lóbab
C pasztinák
2.példa:
B karfiol vagy korai káposzta
C fejes saláta, retek, hónapos retek
A uborka, előtte mustár vagy lóbab
C saláta retekkel
B zeller, karfiol vagy korai káposzta
3.példa:
A korai borsó, előtte mustár vagy lóbab, utána galambbegysaláta
C cékla, saláta
B vöröskáposzta zellerrel
C cékla, saláta
A késői borsó vagy késői káposzta
C cékla, saláta
B karfiol zellerrel
C korai saláta
- példa:
A karósbab
C fejes saláta, retek
B korai káposzta vagy mángold
C fejessaláta, endívia, karalábé
5. példa:
A paradicsom, lóbab
C sárgarépa, petrezselyem
B hagyma dughagymáról
C pasztinák
A cukkini
C sárgarépa, pasztinák
B hagyma magról vagy dughagymáról
6.példa:
A korai burgonya, galambegysaláta
elővetemény lóbab
C korai saláta, spenót
B bimbóskel és egyéb késői káposztafélék őszi, téli felhsználásra
C endívia palántáról
Ezzel a módszerrel a további évek vetésforgója is megoldott, a következő évben a spenótsorokat, ezzel együtt a zöldségsorokat is 25 cm-rel oldalirányba eltoljuk.
A mustárról: az őszi betakarítások után se maradjon fedetlen a talaj, ekkor tehet jó szolgálatot a mustár, illetve akkor, amikor egy főnövényt még korai elvetni vagy palántáról ültetni, de arra már nincs elég idő, hogy akár egy rövid tenyészidejű növény is kifejlődjön. A mustár nagyon hamar csírázik, gyorsan növekszik, kevesebbet párologtat a talaj. Kiváló zöldtrágya növény, talajregeneráló hatása van. Ha elővetemény, akkor csak lehoroljuk 3-4 lombleveles állapotban, a spenóthoz hasonlóan elkorhad talajfelszínen. Ha késő ősszel vetjük, a tél folyamán kifagy, védőfátyolt biztosítva a talajnak, amit tavasszal összegereblyézünk és a komposztdombra teszünk.
A lóbabról:
A későn kikerülő zöldségnövényekben nagyon jó előveteménye. Pillangósvirágúakhoz tartozik, így a gyökerein nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, melye a gazdagítják a talaj nitrogén-tartalmát. Nem fagyérzékeny, már korán el lehet vetni. Mélyen gyökeresedik, ne hagyjuk 30-40 cm-nél magasabbra nőni, így még elég lágyak a levelek és a szárak, hogy könnyen elkorhadjon.
A facéliáról: szakaszosan egész évben vethető. Szép lila virágja van, vonzza a beporzókat és a zengőlegyeket is, amelyek a levéltetvek tojásait pusztítják.
A második résszel és a videóval jövő héten jelentkezem.
Ha mélyebben szeretnétek elmélyülni addig is a témában, itt találjátok a könyvet pdf. formátumban: https://hazafisag.files.wordpress.com/2012/12/ongyogyito_kiskert.pdf
Üdvözlettel:
Ujvári Gabriella