Novemberi évfordulók – I. rész

November 1.

Van, aki tan soha nem lépi át települése határait, de vannak olyanok is, akiket különös vágy hajt távoli földrészek, ismeretlen tájak felfedezése iránt. 175 éve, 1739. november 1-jén, Sáromberken született gróf TELEKI SÁMUEL, aki utazásaival, kutatásaival, felfedezéseivel jelentősen hozzájárult kora Afrikáról alkotott ismereteihez.
Felmenői közül ketten is gyarapították a magyar kultúrtörténetet. Dédapja, Teleki Sámuel Erdély kancellárja volt és 50000 kötetes könyvgyűjteményével megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát. A kancellár egyik fia Teleki Domokos érdeme pedig, hogy ő írta le magyar nyelven a XVIII. század végének Magyarországát. (Egynéhány hazai utazások leírása, Bécs, 1796).
Középiskoláit magánúton végezte, a debreceni református kollégiumban érettségizett Felsőfokú természettudományi tanulmányokat a göttingeni és a berlini egyetemen folytatott. Göttingenben az állam- és gazdaságtudományi fakultációra járt, de tanult ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot is. Az egyetem után katonai szolgálatba lépett, majd 1881-től országgyűlési képviselő volt.

Ekkor ismerkedett meg Rudolf trónörökössel, aki élénk figyelemmel kísérte a kor földrajzi felfedezéseit – mellesleg egy esetleges afrikai gyarmatszerzés a 19. század második felében gyakran szóba került Bécsben, így jól jött volna Rudolfnak egy nagyszabású felfedezés. A Görgényi havasokban tett közös vadászataik nyomán döntöttek egy afrikai egzotikus vadászexpedícióról. Az utazás eredeti célja a vadászaton kívül a Kilimandzsáró megmászása volt. Jó anyagi háttérrel rendelkező, mintegy 300 főre tervezett expedíciójuk 1887 februárjában indult el, 1887 júniusában érkeztek meg a Kilimandzsáró tövéhez. Teleki Sámuel Afrika hegyóriásán minden előtte próbálkozónál feljebb, az 5310 méteres magasságig jutott fel. Útjukat folytatva 1888. március 6-án jutottak el az itt élő turkána nép által Nagira Mwaiten néven ismert tóhoz, melyet Teleki Sámuel Rudolf trónörökösről nevezett el. Az expedíció fedezte fel a Kelet-Afrikai árok 646 méter magasan működő tűzhányóját, mely a Rudolf tótól 5 km-re délre magasodik. Kelet-Afrika másik lefolyástalan sós tavát Stefánia tónak (Rudolf trónörökös felesége után) nevezte el.
Vadászati célú utazásokat tett még Abesszíniába, Jáva és Szumátra szigetére. Munkásságáért számos tudományos társaság kitüntette, 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1916. március 10-én hunyt el.
Emlékére 1989-ben szobrot állítottak a magyar utazók érdi panteonjában, a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában.

Semmi sincsen inkább szívemen, mint Gyermekeimnek, `s Bibliothecamnak állapottyok; azokban kívánok holtom után élni, és Hazámnak szolgálni.” – Teleki Sámuel

November 2.

Angol nyelvterületen mindmáig az egyik legnépszerűbb drámaíró, nála csak William Shakespeare darabjait játsszák sűrűbben. Ideges, félénk és érzékeny természetét közparkokban, előadótermekben és utcasarkokon tett szónoklatokkal edzette, míg pár év alatt az egyik legjobb szónok lett egész Angliában. 70 éve, 1950. november 2-án hunyt el GEORGE BERNARD SHAW angol író. 1856-ban született Dublinban. Édesanyja művelt asszony volt, zenetanár, aki művészi szinten zongorázott, apja léha kocsmajáró. Előbb felesége, majd felnőtté váló fia is megszökött tőle, s mindketten Londonban telepedtek le. G. B. Show (amely művésznevet a későbbiekben használta) irodalmi pályafutását regényírással kezdte, de ebből nem tudott megélni, majd újságíróként színvonalas zenei és irodalmi kritikákat írt. 42 éves volt, amikor egy újságíró kollégája biztatására megírta első drámáját, a Warrenné mesterségét. Jó tíz évig a darabot magántársaságban se merték bemutatni, és két évtizednek kellett eltelnie, amíg színházban – hangos botrányok közt – először játszották. (Az angol közönség, a kritika és az egész irodalmi-színházi világ botránkoztatóan erkölcstelennek tartotta, pedig az erkölcstelenség megbélyegzése volt mondanivalójának értelme.) Addigra már rég népszerű volt a kontinensen, sőt, már sikerei voltak otthon is egyéb darabjaival. Egész sor színjátéka komoly kritika a polgári élet hazugságai ellen. Az első világháborúban nyíltan hirdette pacifista voltát.

Jelentősebb színpadi művei még: A sors embere, Candida, Caesar és Kleopátra, Ember és felsőbbrendű ember, Fanny első színdarabja, Pygmalion, Szent Johanna.

1925-ben nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Színészek és főleg színésznők versengtek az immár világhírűvé váló író szerepeiért. Két világhíres színművésznő is volt szerelmes barátságban vele. Leveleztek is egymással otthon, Londonból Londonba. Shaw nagyon szellemes levélíró volt, de barátnői sem maradtak el tőle. Minden levelük megmaradt. Idővel Shaw könyvekben adta ki mind a két levélváltását. Mind a kettő a művészi-irodalmi élet kitűnő dokumentuma. S hogy mit szólt az író felesége a hölgyek körében aratott sikerekhez? Szellemesen így válaszolt egy újságíró hasonló kérdésére: “Jó nevelésű férfi és asszony nem érdeklődik házastársa másokra tartozó érzelmeiről és olyan sétálgatásairól, amelyeket nem kíván otthon közölni.”
George Bernard Show 94 éves korában hunyt el Ayot st. Lawrence-ben.

November 3.

Sokan átsétálhattunk már Firenzében a Ponte Vecchion… és állhattunk meg a híd közepén egy mellszobornál, amely mellől letekinthetünk az alant folyó Arnóra, s láthatjuk a mindkét irányban épült hidakat.
Az alkotás az
520 éve, 1500. november 3-án a városban született BENVENUTO CELLINI szobrászt, ötvös- és éremművészt ábrázolja.
Széplelkű, idősödő szülei sokat vártak gyermekre, ő utolsónak született, s apja örömében a Benvenuto (Isten hozott!) keresztnevet adta neki. Zenei pályára szánta, énekelni és fuvolázni tanította, de Cellini kijelentette, más, nemesebb művészi hivatásra vágyik. Pályáját korán kezdte, firenzei aranyműveseknél tanult, s a mesterséget hamar elsajátítva már önálló keresethez is jutott. Később több városban és műhelyben is tökéletesítette tudását, s sajátította el az ötvösmesterséget. Zabolázatlan természetes többször sodorta bajba, összetűzései több esetben emberöléshez is vezettek.

Dolgozott pápai pénzverdékben, a francia királynak, olasz nemeseknek. Egyedülálló módon önmagának állított emléket önéletrajzi regényével, amelynek a Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében címet adta. A műben mint rendkívüli, természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező, és isteni jelekben gazdag főszereplőként mutatja be magát. Az első modern életrajznak is tekinthető mű érdeme még az olasz köznyelv használata s gyors ritmusa.
A könyv 1728-ig kiadatlan maradt, de újrafelfedezése és megjelenése idején óriási sikereket ért el Európába
n. Német nyelvre Goethe fordította.
Cellini jelentős alkotásai közül láthatjuk Firenzében, a Loggia dei Lanziban árkádjai alatt álló Perszeusz szobrát és Bécsben, a Szépművészeti Múzeumban őrzött Sótartóját.
Benvenuto Cellini 1571-ben hunyt el Firenzében.

Adidas vagy Puma?

Akár naponta is találkozhatunk a két márkanévvel, de mi lehet a kapcsolat az Adidas és a Puma név között? Mindkét név sportmárkát jelöl, és két testvérhez, Adolf és Rudolf Dasslerhez tartoznak. 120 éve, 1900. november 3-án a bajorországi Herzogenaurachban született ADI DASSLER, aki később a becenevéből és vezetéknevéből alkotta meg testvérével az Adidas márkát. Édesapjuk cipészmester volt, a cégalapító Adi tőle tanulta a mesterséget, majd – tornacipőket gyártva – vette át a vállalkozást, s testvérével megalapította a Dessler Fívérek céget. Az első, szögekkel ellátott sportcipő 1925-ben jelent meg.
(A berlini olimpián Jesse Owens ebben a márkában futott).

A II. világháború megtépázta a testvérek kapcsolatát, a 40-es évek végére külön is váltak. Megszületett a három csíkos védjeggyel rendelkező Adidas márka, és a Rudolf irányította Puma, és lettek egymás versenytársai a sportcipő és -ruházat gyártásában. A két testvér a különválást követően már nem is állt szóba egymással, a 70-es években hunytak el.

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!