A szolmizáció, a kolera megfékezője, a magyar űrutazó és az első postaautó
A szolmizációs gyakorlatokat viszonylag újabb keletűnek tartjuk, pedig elődjét a 970 évvel ezelőtt, május 17-én született AREZZOI GIUDONAK köszönhetjük. A négysoros kottarendszer megalkotásával az éneknövendékeket akarta a biztos hangeltalálásra és a tiszta intonálásra rávezetni. ut-re-mi-fa-sol-la – A hangok nevét egy középkori, latin nyelvű himnusz egy-egy sorának első szótagjáról nevezte el. Később ezt a hangsort egészítették ki egy hetedik – si – hanggal, amely Szent János (Sancte Ioannes) nevének kezdőbetűiből származik. Az ötvonalas kottát a XVII. századtól használjuk.
100 éve, 1920. május 18-án született KAROL JÓZEF WOJTYŁA, a későbbi II. János Pál pápa.
1978 és 2005. között vezette a katolikus egyházat. ’78. október 16-án 1523 óta első ízben választott nem olasz pápát a Sixtus-kápolnában ülésező konklávé. 1978-tól 2005-ig tartó pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. A béke híveként többször felemelte szavát a háború ellen.
428 embert avatott szentté és 1338 embert boldoggá. Magyar vonatkozásként szentté avatta IV. Béla lányát Kingát, és Nagy Lajos lányát, Hedviget. IV. Károlyt boldoggá avatta.
A média utazó pápának is hívta, hiszen pápasága alatt több mint 100 utazást tett. A történelem őt tartja a legközkedveltebb pápának. 2011. május elsején boldoggá, 2014. október 22-én szentté avatták.
Budapesten az I. kerület egyik szép parkja a baljós elnevezésű Vérmező. 225 éve, 1795. május 20-án itt végezték ki a magyar jakobinus mozgalom öt tagját, Martinovics Ignácot, Sigray Jakabot, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet és Laczkovics Jánost.
Mozgalmuk az 1972-ben trónra lépő I. Ferenc korábbi reformokat eltörlő politikája ellen irányult. Céljaikat két dokumentumba foglalták. A Reformok Társasága az Ausztriától való függetlenedés törekvéseit fogalmazta meg, a Szabadság és Egyenlőség Társasága a népfelség elvének maradéktalan érvényesítését, az uralkodó, a nemesség és a klérus hatalmának fegyveres megdöntését és mindennemű kiváltság megszüntetését hirdette. Híveket ugyan sikerült maguk mellé állítani, de széles társadalmi támogatásra nem számíthattak. A császári titkosrendőrség a mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit a Generális kaszálón (a mai Vérmezőn) kivégezték. Céljaik megfogalmazódnak az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc törekvéseiben is.
Nincs a művészet- és tudománytörténetnek olyan ága, amelyben ne jeleskednének a magyarok. Ez alól a fotóművészet sem kivétel. Több neves, külföldön sikert aratott fotóművészünk között van Robert Capa 66 éve, 1954. május 25-én hunyt el. Capa haditudósítóként vett részt a spanyol polgárháborúban, a japán–kínai háborúban, a II. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a normandiai partraszállásban, az izraeli harcokban, de sokat fotózott békeidőben is. Vonzó férfi volt, habzsolta az életet. Egyik szerelme Ingrid Bergman volt. 1954-ben a Life magazin Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én ott esett el. (Budapesten született 1913. október 22-én Friedman Endre néven. Művésznevét – jobb hangzására alapozva – a nemzetközi érvényesülés érdekében vette fel.)
40 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án lőtték fel azt a Szojuz 36 rakétát, amelynek fedélzetén FARKAS BERTALAN volt az első magyar asztronauta, aki a világűrbe utazhatott. Társa Valerij Kubaszov szovjet űrhajós volt. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot (Interferon, Pille sugárdózismérő) is végrehajtottak.
Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel, s népszerűsítse az űrkutatást.
Az emberiséget sok járvány pusztította. A XIX-XX. század fordulójáig sikertelen harcot folytatott a tüdőbajjal. 1843. december 11-én született, s 110 éve, május 27-én hunyt el az a német orvos, akinek milliók köszönhetik az életüket. ROBERT KOCH a mikrobiológia, a bakteriológia egyik megalapítója 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott a tuberkulózis kórokozójának felfedezéséért. Nevéhez fűződik a lépfene és a kolera kórokozójának felfedezése is.
110 éve, 1910. május 28-án hunyt el MIKSZÁTH KÁLMÁN magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1847. január 16-án született Szklabonyán.
A XIX. század magyar szépprózájának Jókai mellett a legnépszerűbb és legolvasottabb írója. Alkotói pályája elején novellákkal aratott sikert. Ezek a novellák sokak szerint Mikszáth egész életművének legértékesebb darabjai. Kritikusai közül sokak kárhoztatták művészetét anekdotikus jellege miatt, amely véleményük szerint a jellemteremtés és a történetszövés rovására megy. Ady Endre viszont így írt róla: „Minden írása krisztusi cselekedet, fölemel, megkacagtat, feledtet, s példát ad alkalmas idegrendszerű lényeknek, hogyan kell az életet elviselni tudni, szépen, bölcsen, emberien.”
Kritika pro vagy kontra, sokunk kedves olvasmány-, majd filmélménye a Szent Péter esernyője, A fekete város, Beszterce ostroma…
A XX. század egyik legszebb szerelmes regénye a Doktor Zsivágo. Írója, BORISZ Leonyidovics PASZTERNAK költő, író, műfordító 60 éve, 1960. május 30-án hunyt el. (1890. február 10-én született.)
A II. világháború után tíz évig írta nagyregényét. A Zsivago doktor kéziratát 1956-ban küldte el a Novij Mir című folyóiratnak, de visszautasították azzal az indoklással, hogy “rágalmazó módon ábrázolja az Októberi Forradalmat, a forradalmárokat és a Szovjetunió társadalmi rendszerét”. A kéziratot ezután egyik olasz ismerőse csempészte ki Olaszországba, ahol az 1957-ben előbb olasz, majd orosz nyelven is megjelent. Egy év múlva már 18 nyelvre fordították le, s a Svéd Akadémia abban az évben az írónak ítélte a Nobel-díjat. A döntést követően a Szovjetunióban rágalomhadjárat indult Paszternak ellen, akit a szovjet rendszer és a nép árulójának kiáltottak ki. Az író hiába mondott le az elismerésről, megfosztották megélhetésétől és élete végéig megfigyelés alatt tartották őt és hozzátartozóit.
„Ahhoz a helyzethez képest kell becsületesen és természetesen viselkedni, amibe az élet viszi az embert.” (Borisz Paszternák)
Ha beülünk az autónkba, nem is gondolunk arra, mennyi magyar vonatozása lehet. Pedig a motort működtető porlasztó kifejlesztője Csonka János magyar feltaláló. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi-alvázat, amely mint postaautó 115 éve, 1905. május 31-én indult sikeres első próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. Mintegy 150 jármű fűződik a nevéhez, számos alkatrész tervezése és gyártása mellett készített személygépkocsit és autóbuszt is. Sorozatgyártásukhoz azonban nem rendelkezett kellő anyagiakkal.