Évfordulók, érdekességek júniusban (1.)

A film hőskorától a papírpénz hologramján át a magyar sörgyártás atyjáig

Hosszú az út Túrkevétől Hollywoodig.

Ezt az utat járta be a 125 éve, l895. június 3-án született KORDA ZOLTÁN filmrendező és producer, aki testvéreivel, Korda Sándor filmrendezővel és Korda Vince festővel, jelmez- és díszlettervezővel méltán váltak az amerikai és brit filmművészet kiválóságaivá, s tettek szert magyar művészként nemzetközi hírnévre.
Pályájuk kezdetén Sándorral együtt Magyarországon, Németországban forgattak némafilmeket, majd a három fivér útja Londonban futott össze, ahol Sándor megalapította a London Films Stúdiót. A negyvenes évek elején útjuk Hollywoodban is összefutott.
Korda Zoltán producere volt a Bagdadi tolvaj című filmnek, amelyben Korda Vince Oscar-díjat kapott a film díszleteiért. Szintén itt készült a Dzsungel könyve is, amelynek viszont Korda Sándor volt a producere és Zoltán a rendezője … s itt csatlakozik egy újabb magyar is a film elkészítéséhez, Rózsa Miklós, a film zenéjének szerzője.
Mindhárman Magyarországtól távol hunytak el. Korda Zoltán Kaliforniában 1961-ben, Korda Sándor 1956-ban és Korda Vince 1979-ben, mindketten Londonban.

Számos neves művész pályája tört derékba élete delén. 35-37 évesen hunyt el Raffaello, Mozart, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Modigliani, Majakovszkij. Ez a sors jutott a 145 éve, 1875. június 3-án elhunyt GEORGE BIZET francia zeneszerzőnek. Leghíresebb operája a Carmen sikerét már nem érhette meg. Az opera nem aratott közönségsikert, csak a zeneértők, kritikusok ismerték el tehetségét. A Carmen azonban a szerző halála után elindult diadalútjára, s máig az egyik legkedveltebb és legtöbbet előadott operák közé tartozik. (Párizsban született 1838-ban.)

Naponta kerülhet kezünkbe papírpénz. Nem is gondoljuk, hogy valami olyasmit tartalmaz, amelynek feltalálását Nobel-díjjal jutalmazták. 120 éve, 1900. június 5-én született GÁBOR DÉNES magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök. Tanulmányait Berlinben folytatta, ahol Szilárd Leó és Wigner Jenő fizikusokkal együtt rendszeresen látogatta Einstein szemináriumait.
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott – a papírpénzeken is látott – hologram felfedezéséért.
A holográfia olyan képrögzítő eljárás, amellyel egy tárgyról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. Hamisíthatatlan, mert tökéletes másolat csak az eredeti hologram segítségével készíthető. (Gábor Dénes 1979-ben hunyt el Londonban.)

A vízen kívül mi lehetett régebbi ital a sörnél? 5 ezer évvel ezelőtt már Hammurapi törvényoszlopa is rögzítette a készítésének szabályait. Minden ókori birodalom szokásai között szerepelt a sörivás. A középkorban a szerzetesek fejlesztették főzési, készítési technikáját. A magyar sörgyártás fejlesztésében a 210 éve, 1810. június 7-én született DREHER ANTAL játszott jelentős szerepet. Schwechati sörgyárából kiváló sörökkel látta el Európát, majd a Bécsben született nagyiparos 1862-ben átvette a Kőbányai Sörgyár üzemeltetését. Az addig is jó minőséget készítő gyár sikert aratott a kőbányai sziklapincékben érlelt sörével. amelynek alapját a mélyfúrással nyert kőbányai kutak vize adta, s a pincék pedig állandó hőmérsékletet biztosítottak a tároláshoz. A család – több generáción át – a XX. századi államosításokig vezette a gyárat.

Gyermekkorunk elmaradhatatlan olvasmány volt többek között a Twist Olivér és a Copperfield Dávid. A művek szerzője a 150 évvel ezelőtt 1870. június 9-én elhunyt CHARLES DICKENS angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor egyik legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Világszerte ismert művei közé tartozik a Twist Olivér, Copperfield Dávid.
Gyermekkori élményei felhasználásával írott műveinek olvasása közben szembesülhettünk a nyomorral, a gyermekek kihasználásával. Apja eladósodása miatt a családja elszegényedett,
így 12 évesen dolgozni kezdett egy fénymázműhelybe. Akkori élményei számos regényének visszatérő elemeivé váltak. Az angol nyelv kiváló művelőjeként tartjuk számon.
(1812-ben született.)

Ha forgatjuk a művészet-, a zene- és az irodalomtörténet könyveit, a XVIII-XIX. századig alig találkozunk jelentős női alkotóval. Azonban 140 évvel ezelőtt, 1880. június 10-én megszületett KAFFKA MARGIT, az első jelentős magyar női írónk, költőnk. Miskolcon a szatmári irgalmas nővérek zárdájában tanítónak tanult, majd 1902-ben Budapesten szerzett tanári oklevelet. Tanárként dolgozott az I. világháborúig, közben verseket, novellákat írt, s a Nyugat állandó munkatársa lett. 1918-ban bekövetkezett haláláig sorra születtek művei.
1912-ben jelent meg Színek és évek című regénye, amely a századfordulón élő nők sorsával foglalkozott, 1917-en megjelent Hangyaboly című regénye a zárdában töltött éveit idézte meg. Ady Endre „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte.
Sokunknak ismerősen csenghetnek házasságról írt, akár örök érvényű sorai:
Hittel és emberséggel
Első te, kit vállallak,
Kit szívvel, szóval vallak
És álmomba se csallak.
Kit bántani nem hagynék,
Kiért tán ölni tudnék,
Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta?

Kit ne varázsolna el a tenger világa? Van, aki könyvekből, de talán többen vannak azok, akik ismeretterjesztő filmekből ismerkedtek meg a víz alatti világ csodáival. S ebben sokat köszönhetünk a 110 éve, 1910. június 11-én született JACQUES-YVES COUSTEAU francia tengerkutató.. A tenger iránti szenvedélye már gyermekkorában megmutatkozott. Felnőttként elvégezte a Tengerészeti Akadémiát, majd megszervezte a haditengerészet víz alatti kutatásokkal foglalkozó csoportját. Leszerelését követően hajójával, a legendás Calypsóval járt a tengereket, amelynek fedélzetén több mint 100 filmet készített, a könnyűbárok légzőkészülésének kifejlesztése is a nevéhez fűződik. 1991-ben a folyó élővilágát kutatva a Dunát is végig hajózta. Magyar nyelven megjelent könyvei: Csend világa, Kincskeresés a tenger mélyén, Vízi barátaink.

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!