Biztonságos internet nap, 2022. február 8.
Nyomkodjuk ezeket a kütyüket, mintha nem lenne holnap – mondta édesapám, csak félig komolyan, pedig lehet, hogy nem is lesz, tekintettel a klímaproblémákra – isten hozott túlfogyasztás –, a politikai környezetre, vagy akár az alufóliával a fejükön ülő laposföldhívőkre. Ide tartozik az összes állhírek meg konteók1 erdejében elveszett internetező.
A gyerekeket is robotokká silányítják a tipegő kortól adagolt, virtuális2 dicséretekkel operáló, reklámokkal támadó ingyenjátékok, mi meg csodálkozunk, ha nem üti át az iskolás ingerküszöbét a tábla előtt szürke pulóverben krétázó, halkszavú pedagógus, és erre még az online oktatás is rátett egy lapáttal.
Mobilon, meg operációs rendszer és böngésző előtt éljük az életünket. A hálózati kliensprogramok erdejéből rendelünk akármit – itt még nem a drónok hozzák, de már ez sincs messze –, az orvosi leleteink a felhőből3 kerülnek a képernyőnkre, és lazán el is mentjük a dokumentum mappába a nagymama pozitív szifiliszleletét. Az sem számít, vagy nem is tudjuk, hogy megosztottuk már az összes családtaggal és ismerőssel, aki tudja a négybetűs évszámból álló wifi5 jelszót, amit még 2005-ben állított be nekünk a szomszéd Ferike, mert ő már akkor értette ezeket az internetes izéket.
Néha halljuk a hírekben, hogy kiberbűnözők4 járják a virtuális utcákat, hogy Béla bácsi is bekapta valamelyik zsarolóvírust, és csak azért nem vesztette el a családi fotóit, mert azokat még filmes CMeHA géppel fotózta a múlt évezredben. Ez is egyféle kockázatkezelés, elvétve még van, ami nem online meg elektronikus.
Szóval életünk része az internet és az informatikai eszközök használata. Nincs már pénzintézet, aki nem internet, vagy mobilbank alapon működik, és ugyan fejlődik a technológia, de vajon hányan tudják mi az az MFA6, a biometrikus7 azonosító, a token8? Két kattintással tudjuk a családi megtakarítást Timbuktuba utalni, pár másodperc alatt kész is a tranzakció, de vajon valóban akarjuk-e, pláne akkor, ha egy nigériai herceg kérte az átutalást, cserébe megígérve nekünk az országa GPD-jét dollárban.
Informatikai kockázatból rengeteg van, eszközből is Dunát lehet rekeszteni, a szolgáltatások száma meg végtelen, de ahogy átvesszük beköltözés előtt a lakáskulcsot, ahogy rákérdezünk a riasztó PIN kódjára, vagy hogy van-e hevederzár, úgy vajon megnézzük-e az eszközök biztonsági beállításait, a programok felhasználói szerződéseit vagy az internetes profilok hozzáférési lehetőségeit?
Ha elmegy a tini otthonról, felhívjuk a figyelmét, hogy ne álljon szóba idegennel, hogy este 10 előtt jöjjön haza, és hogy mindig tudni szeretnénk hol van, hiszen bármi történhet és féltjük. Megtesszük-e a hasonló figyelemfelhívást, felkészítést a TikTok9, az Instagram9, vagy akár a YouTube9 világában? Ne legyenek illúzióink. Ott is van, aki prédára les – akár fizetett hirdetésben – és várja az óvatlan felhasználót, vagy a szüleivel dacoló tinit este 10 után. Meg előtte is.
Ahogy felkészülünk mikor elhagyjuk az otthonunk biztonságát, lekapcsoljuk a villanyt, elzárjuk a gázt, viszünk magunkkal papírokat, pénzt, tudjuk hol van a tartalék kulcs, így kell felkészülnünk az interneten zajló életünkre is. Ugyanúgy, biztonságtudatosan, csak nem fizikai eszközökkel, kesztyűvel, esernyővel, hanem vírusvédelemmel, megfelelő beállításokkal, naprakész programokkal és tudással, óvatossággal felvértezve magunkat a vírusok, kéretlen levelek, adathalászok és zaklatók ellen. Józan ésszel a rosszindulat, az átverés ellen.
Kikerülni nem tudjuk az internethasználatot és nem is kell, de próbáljunk legalább tudatosan felkészülni a biztonsági kihívásokra. Az lehet a jó megoldás, ha a felhasználó válik felkészültebbé, odafigyeléssel, tanulással. Már fél siker, ha ismerjük a kockázatokat, ha figyeljük a híreket, ahogy a forgalmi információkat a rádióban, úgy az internet kockázatainak információit is. A szolgáltatók, a bankok, a közösségi média felületei adnak segítséget az adatvédelmi és biztonsági beállításokra, így mielőtt aktívan használni kezdjük őket olvassuk el ezeket, nézzük át a lehetőségeket.
Beszélgessünk a gyerekekkel, a tapasztalatlanabb és idősebb felhasználókkal a témáról, hiszen ők válnak a leghamarabb áldozattá. Segítsük őket, hisz nekik sokkal nehezebb megérteni miért kell megfelelő jelszót választani, hogy miért nem biztosan jó a publikus helymeghatározás.
Gondoljuk végig, mit akarunk kiadni az internetes életünkből, hogy mit osztunk meg és kivel – tudatában annak, hogy bármi, amit mások látnak belőlünk online, az kikerülhet az irányításunk alól, legyen az egy személyes emlék, vagy a bankszámlánk adatai.
Összemosódott a fizikai és az online élettér, mindenkinek magának kell felkészülnie az így keletkezett kihívásokra és ez idő, energia. Szerencsére több szervezet is létezik, sok hasznos és javasolt olvasnivaló, előadás elérhető akár online, akár „élőben”. Ne legyünk lusták elolvasni őket, és használni a megszerzett tudást!
Kifejezések:
- konteó: összeesküvés elmélet
- virtuális: nem valódi / online
- felhő: általánosságban az internet és szolgáltatásai
- kiberbűnöző: az online térben vadászó rosszindulatú személy
- wifi: vezeték nélküli hálózat
- MFA: többfaktoros hitelesítés
- biometrikus: valamilyen biológiai azonosító pl. ujjlenyomat
- token: elektronikus azonosító eszköz
- TiKtok/Instagram/YouTube: internetes közösségi videomegosztó szolgáltatások

https://kek-vonal.hu/programjaink/internetbiztonsag-program/
https://europa.eu/youth/get-involved/your-rights-and-inclusion/be-safe-online_hu
https://digitalisgyermekvedelem.hu/linkgyujtemenyek
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/internet-biztonsag
Szerző:
Szabó Zoltán
https://www.linkedin.com/in/zoltanszaboit/
A szerző informatikai biztonsági szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. informatikai biztonsági felelőse.