A biatorbágyi viadukt titka, avagy Matuska Szilveszter élete és legendája

Országosan egyedülálló ipari műemléknek számít a biatorbágyi viadukt. Igazi ismertségét azonban a bravúros konstrukciós megoldása ellenére nem építészeti értékével szerezte meg, hanem a rajta áthaladó vonat felrobbantásával vonult be a történelmi helyszínek sorába. Amint a csantavéri kántortanító nevét sem elsősorban a szülőfaluja templomának adományozott betlehemről emlegetik vagy számtalan kisebb találmánya révén marad fönn az utókor számára, hanem az 1931. szeptember 13-i biatorbágyi vasúti robbantásról, amelynek 22 halálos áldozata lett, s a statárium kihirdetése követte Magyarországon. Katasztrófa-turisták százai látogattak a helyszínre szerte az országból és Európából.

A merénylet elkövetője, Matuska Szilveszter alakját máig legendák övezik. Előbb osztrák, majd magyar fegyházban raboskodott. 1944-ben a szovjet hadsereg bevonulásakor, a „felszabadulás” zavaros napjaiban kiszabadult Vácról, szülőfalujában még látták, majd eltűnt. Persze látni vélték aztán többek között Budapesten, Amerikában, Svájcban, Koreában.

Matuska Szilveszter 1892. január 29-én született az egykori Jugoszláviában, Csantavéren. Felesége Dér Irén tanító volt, egy lányuk született. Gyakorló katolikusnak számított, ő is tanított, közben kicsapongó életmódot is folytatott. Kereskedni és gazdálkodni kezdett az Alföldön. 1922- ben Budapestre ment a család, ahol kocsmát, fűszerüzletet, bérházakat működtetett, tőzsdézett. 1928-ban Bécsbe költöztek, még itt is pazarló életet élt, de felesége megbetegedett, tüdőbajos lett, kétes ügyletei miatt pedig pereket vesztett, s 1930-ban tönkre ment. Találmányait próbálta értékesíteni.

A biatorbágyi vonat robbantás után pár héttel Bécsben elfogták, és kiderült, hogy másik két merényletet is elkövetett Ausztriában és Németországban, csak azok nem jártak halálos áldozattal. Az osztrák hatóságok hatévi börtönre ítélték, a magyar törvényszék (2,5 évi tárgyalás után) halálra ítélte. Az Ausztriában letöltött büntetése után azzal a feltétellel adták ki, hogy életfogytiglani fegyházra módosítják az ítéletét. 1937-ben hozták haza a váci fegyházba, ahol a 8880-as számú rabként a könyvkötészeten dolgozott. Remekül festett, rajzolt, verset, forgatókönyvet írt, játszott zongorán és hegedűn, énekelt a börtönkórusban, találmányokat dolgozott ki (turbinák, fényszórók, fa ágyúk, kukoricamorzsolók…).

Közvetlen a tragédia után még a helyszínen tanúvallomást tett a csendőröknek, mint túlélő szemtanú, aki egyedül maradt életben az egyik vasúti kocsiban. (A Tolnai Világlap közölt is az esetről egy felvételt) Furcsa viselkedése ellenére ekkor még nem gyanúsították. Aztán a tárgyalásain sokszor egymásnak ellentmondó vallomásokat tett. Végül azt állapították meg, hogy paranoiás, de a robbantás elkövetésekor beszámítható volt.
Ahogy egész élete furcsaságokkal és talányokkal teli volt, úgy a börtönből való szabadulását is ez kísérte: állítólag mielőtt elhagyta a váci fegyházat, felvette elegáns ruháját, és két hétig beült a börtönigazgató székébe és eljátszotta a főnök szerepét…

Kérdőjelek Matuska és a biatorbágyi merénylet körül
– A helyszínen megtalált, kommunistákra utaló levélen nem Matuska kézírása található. (Az ekrazitos pokolgép közelében ugyanis találtak egy levelet, amely szerint nemzetközi kommunista szervezkedés áll a terrorcselekmény mögött. Az akkori magyar kormány azonban kapott az alkalmon, és statáriumot hirdetett, amely ürügyet adott az ellenségnek tekintett kommunista szervezetek felszámolására. )
– A bomba nehéz és bonyolult szerkezet volt, amit egyedül nem tudott elhelyezni.
– A menetrend szerint egy tehervonatnak kellett volna érkeznie, de azt megállították. A bécsi gyorson feltűnően kevesen voltak, első osztályú jegyet nem árusítottak, a vasúti dolgozók mind helyettesítettek.
– A helyszínt nem zárták le a robbantás után.
– Az ügyet elvették a csendőrségtől, a rendőrég kapta meg.
– A nyomozás során az indítékokkal nem foglalkoztak. Lezárták az ügyet azzal, hogy a vádlott elmebeteg.
– Zavaros vallomásaiból annyi kiderült, hogy valamilyen módon pénzt remélt a merényletek által, de kitől?

(Az összeállítás Szolnoki Brigitta dolgozata nyomán készült.)

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!

Kapcsolódó bejegyzések