Filmvetítés – Bástyasétány77

A 110 éve született Baróti Géza íróra, újságíróra emlékezünk.

A film alapját képező mű alkotója 1974 óta élt Biatorbágyon, s itt hunyt el 1993-ban.

BÁSTYASÉTÁNY 77

Baróti Géza egyik legismertebb művét, a BÁSTYASÉTÁNY 77 című darabot Eisemann Mihály zeneszerző formálta operetté. Első bemutatója 1957-ben volt, azóta számos színház tűzte műsorára, legutóbb 2023-ban az Egri Gárdonyi Géza Színház.

Az 1957-ben bemutatott operettben a főhősök a lakás-bürokrácia átláthatatlan szövevényébe kerülnek. A fiatalok lakni szeretnének, és egy különös véletlen folytán ugyanazt a lakást kapja a fiúcsapat, mint a lányoké.

A harcból természetesen szerelem lesz.

Ahogy az ötvenes évek Budapestjén, úgy manapság is nehéz lakáshoz jutni. Ebbe a piaci résbe teszi be lábát Patkó Lajos önkormányzati munkatárs, a lakáspályázatok kiskirálya.
Ám a nagy igyekezetében megbotlik, s ő maga is elveszik az adminisztráció útvesztőiben, s egyszerre két pályázónak is ugyan-azt a helyet utalja ki: a Bástyasétány 77-et.

És megkezdődik a harc! De ki mellé áll a felújítást felügyelő építészprofesszor, Török István? S mit keres itt Elvira, a jósnő és Sasek, a vállalkozó?

Az operett az álmok megzenésített változata, szól a szerelemről, boldogságról, otthonról… és az álmok változat-lanok. Ez az, amit Eisemann Mihály is jól tudott.

Így aztán még ma is dúdoljuk dallamait, élvezzük operettjeit, köztük a Bástyasétány 77-et… Miközben nincs már Bástyasétány se (Tóth Árpád sétánynak hívják), nincsenek társbérletek sem. De Eisemann – Baróti – Dalos szerzőtrió operettjében olyan három fiú és három lány küzd egy felújítandó házért, akiket mi is jól ismerünk, akik a kortársaink, s akik észre sem veszik, hogy mikor fordul át a nagy gyűlöl-ködésük igazi szerelemmé. Mert a szerelem örök.

Mindehhez fülbemászó dallamok, váratlan fordulatok, remek humor, no meg az az örök optimizmus, hogy muszáj mindennek jól végződnie.