A gyöngykaláris titka – Koncert mese

A mese Boribell, egy kislány csodás története, aki egy este észreveszi, hogy az ékszertartójában őrzött gyöngykalárisnak fehérből haragoszöldre változott a színe. Nehezen jön szemére álom, majd éjféltájt különös hangokra lesz figyelmes, amelyek abból a szekrényből szűrödnek ki, ahol a nyakéket tartja. Kinyitja az ajtaját, és meglátja, hogy a gyöngysor kikandikál a dobozkájából, ráadásul hiányzik róla hét gyöngyszem. Keresésük közben felfedez egy titkos ajtót a szekrény hátoldalán, amelyen átlépve egy különös világba kerül. Találkozik a vén, barna avarvaranggyal, aki azt jósolja neki, ha legyőzi a Nagy Lila Gőzgombócot, visszakapja az elveszett gyöngyöket. Arra is felhívja a figyelmét, hogy ha nem szerzi vissza időben őket, azaz másnap éjfél előtt, akkor nem térhet vissza a saját világába. Ezen Boribell jót mulat, nem veszi komolyan az öreg béka szavait. A kislány ezek után útra kel, nyomoz a gyöngyök után. Kalandjai során néha izgalmas, néha humoros helyzetekbe kerül.

Hogy végül sikerül-e visszaszereznie az eltűnt gyöngyöket, és időben hazajut-e, kiderül a meséből. Arra is fény derül, hogy miért változott meg a gyöngykaláris színe, és képes lesz-e legyőzni Boribell a Nagy Lila Gőzgombócot. Ennek az előadásnak az egyik célja a barokk fuvolák és a viola da gambák megismertetése a közönséggel. Ezek a hangszerek használaton kívül kerültek, illetve megváltoztatták őket, mely átalakítás a nagyobb hangerő igényeit követte. Pedig csodás hangszínük, finom rezonanciájuk a mai napig elvarázsolja a hallgatóságot. Azt is mondhatnám, hogy „meséhez illő” hangzásuk van. A mai technika lehetőséget ad arra, hogy újra színre lépjenek ezek a hangszerek, nagyobb közönség előtt, tágasabb helyszíneken is. Valójában új művek alkotása ezekre a hangszerekre a tovább élésük feltétele.

Az előadásban megjelenik a népzene is, melynek több oka van. Az egyik, hogy a gyöngykaláris a népi viselet fontos része volt. Jelentése volt a fonatok számának, a színének, némelykor mágikus erővel is felruházták. A másik, hogy a viola da gambák hangzásvilágához a modális hangsorok különösen illenek, melyek a népzenében is használatosak. A harmadik ok az énekes előadóművész személye, Bolyki Sára, akinek a mű íródott. Népdalénekes tehetsége mellett kiemelkedő színészi képességekkel is rendelkezik, ami a mű megírásának ötletét is adta többek közt.

A történetet Nyitrai Orsolya képzőművész ötletei jelenítik meg képekben. Az előadás gyerekeknek és felnőtteknek is íródott, mindenkihez szól, aki szeret elmerülni a mesék varázsos világában.

Előadók:

Bolyki Sára – ének

Balogh Vera – barokk fuvola

Tóth Ágnes – barokk fuvola

Juhász Balázs – ütőhangszerek

„Favola da gamba” consort: Kalli Nóra, Lachegyi Anna, Nagy Réka, Stollár Xénia, Szabó Zsolt

Simon-Palov Judit – mesélő

Nyitrai Orsolya – vizuális művész