A francia impresszionista festészet egyik legnagyobb alakja volt. A stílusra jellemző tájképfestészet helyett azonban a női szépség tolmácsolója lett. Kevés festő volt, aki a bőr ragyogását úgy tudta volna visszaadni, mint ő. 185 évvel ezelőtt, 1841. február 25-én Limoges-ben született PIERRE-AUGUSTE RENOIR festőművész.

Szülei szabósággal foglalkoztak, s mivel hét gyermeküket nehéz anyagi körülmények között nevelték, – több és jobban fizető munka reményében – a festő 3 éveskorában Párizsba költöztek. Renoir 13 éves korában egy porcelánfestő-műhelyben helyezkedett el, ahol hamarosan a legigényesebb munkák elvégzését bízták rá. Egy idő után már jól is keresett, a családját is segíteni tudta. 1862-ben kezdte meg művészi tanulmányait, s kötött barátságot az impresszionista irányzatot képviselő Sisley-vel, Monet-val és Bazile-val. 1874-ben ő is szerepelt az impresszionisták első kiállításán Párizsban. Míg festőtársait a tájképek érdekelték, Renoir figyelme egyre inkább az emberábrázolás felé fordult. Apró, színes, rá jellemző ecsetvonásival jól érzékeltette a levegő vibrálását, a lombokon áttűnő fényeket, a női bőr ragyogását. (Mondják, nem is festett olyan modellt, akinek bőre nem felelt meg a kívánalmainak.) Egyre több portrémegrendelést kapott, de szívesen ábrázolt társadalmi eseményeket s az életöröm megnyilvánulásait.

1881-1882-ben három nagyobb utazást is tett Algériában, Itáliában, majd ismét Algériában. 1881-es itáliai útja után – tanulmányozva egy 1400 körül írott könyvet a festészetről – nagy érdeklődéssel fordult Raffaello és Ingres művészete felé, s festészete az impresszionizmusból a klasszicizmus felé hajlott. 1883-tól alkotói válságba került, s stílusváltásra törekedett. Az 1880-as évek végén már újra örömet okozott számára a színek játéka, elfordulása az impresszionizmustól azonban végleges maradt. Kedvelt témái továbbra is a nők voltak, akiket minden lehetséges pózban megörökített: tánc, zongorázás, álmodozás vagy munka közben, s fürdéskor, ágyban fekve vagy gyermekekkel a karjukban. Élete végéig kutatta a női szépség szabályszerűségeit.

1892-től reumás izületi gyulladás kínozta, amely élete vége felé keze bénuláshoz is vezetett, de még ekkor is festett, csuklójához kötött ecsettel. Veleszületett életöröme, derűje, kiegyensúlyozottsága sohasem hagyta el, s ugyanezt az életörömöt, derűt, kiegyensúlyozottságot tükrözi valamennyi festménye, ezért kedvelik műveit a világ minden táján. A szépség festője volt.

1890-ben nősült. Felesége modellje, Aline lett, s három fiúk született, akik közül kettő is a vizuális művészetek jeles képviselőjévé vált. Pierre Renoir színészként vált ismertté, Jean Renoir pedig a francia filmművészet új hullámos rendezője volt.

Pierre-Auguste Renoir 1919, december 3-án, 78 évesen hunyt el.