Mai írásomban a szívem csücske fűszer-, és gyógynövényekről lesz szó, de nem a konyhai használatuk és az egészségünkre gyakorolt hatásuk lesz központban, hanem a kert egészségére gyakorolt hatásuk.
Nagy szerepük van a talaj felépítésében, a tápanyag-, és vízháztartás egyensúlyának fenntartásában, az ökológiai változatosság megteremtésében és nem utolsósorban más növények védelmében.
Védő hatásukat kifejtik egyrészt növénytársításban elő vagy köztes veteményként élő mivoltukban, pl. erős illatanyagaikkal megzavarják vagy egyenesen elriasztják a kártevő rovarokat, vagy vonzzák és tápanyagot biztosítanak a hasznos beporzóknak. A gyökereik is kiválasztanak értékes anyagokat, amelyeket más növények is fel tudnak venni, ezáltal szebben, egészségesebben fejlődnek. (Meg kell jegyezni, hogy vannak gátló hatású növények is.)
Másrészt készíthetünk belőlük erjesztményt, amelynek oldatát tápanyagutánpótlásra, vagy permetező szernek használjuk fel különböző gombabetegségek, rovarkártevők ellen.
A kitermelt növények ideális talajtakaró anyagot biztosítanak, a komposzt anyagát is sokkal értékesebbé teszik.
Az egynyári fűszer- és gyógynövényeket a legegyszerűbb beilleszteni a vegyeskultúrás kiskertünkbe, ha nagyon sokat akarunk majd a konyhában használni egy adott növényből, tele vethetünk egy egész sort is vele, de nem kell feltétlenül olyan sok helyet szánni egy-egy növényfajnak, lehet egy soron belül is felváltva az oda tervezett zöldségnövénnyel.
A kapor (Anethum graveolens) különösen a sárgarépával működik jól együtt. A sárgarépa magját kaporral együtt vessük el, kölcsönösen segítik egymás fejlődését. De nagyon jó hatással van még az uborka, káposztafélék és a cékla növekedésére. Nem elhanyagolható, hogy nagyon magas a C-vitamin tartalma
A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) magját már korán el lehet vetni, sőt már ősszel is, ekkor a kis növendékek áttelelnek és kora tavasszal már szedhető zöldet adnak, amelyet tavaszi tisztító kúráknál fogyaszthatunk salaktalanító hatása miatt. Bármely zöldségnövény magjához lehet keverni, folyamatosan vethetjük. Salátaféléket védi a lisztharmattól, riasztja a csigákat, tetveket, hangyákat.
Egynyári borsikafüvet (Satureja hortensis) később vetjük, mert melegigényes. Vethetjük május közepén babbal, melyet védeni fog a fekete tetvektől. Érdekes, hogy azok a növények, amelyek a konyhában illenek egymáshoz (a borsikafű finom ízt ad a babételeknek, ráadásul az emészthetőségüket is megkönnyíti) a kertben is szeretik egymás társaságát.
Így a bazsalikom (Ocimum basilicum) és a paradicsom is. A bazsalikom is melegigényes, május közepe előtt ne vessük el, de május végén, június elején sem késő még. Ha jól érzi magát nagyon gyorsan növekedésnek indul. A paradicsom mellett az uborka és a cukkini is szereti a társaságát. Véd a lisztharmattól, virágja vonzza méheket és ezáltal az uborka, paradicsom beporzása is biztosított.
A borágó (Borago officinalis) virágjai csodaszép kékek. Erős kártevő riasztó hatása van, elsősorban a káposztafélék mellé jó vetni. A gyökere rendkívül erős és mélyre hatol, ezért a nagyon kemény talajok előkészítésében is sokat tud segíteni.
A fehér mustárról (Sinapis alba) már volt szó az elő-, és utóveteményként. Nagyon fontos növény. Szamóca melletti csupasz területek bevetésére is használjuk a termés érés után. Elriasztja a fonálférgeket.
A körömvirág (Calendula officinalis) szintén fonálféreg riasztó hatású, őt is lehet szamóca, paradicsom mellé ültetni.
Metélőzeller (Apium graveolens var. Silvestre f. secalinum) nagyon jó előveteménye a káposztaféléknek, távol tartja a földibolhákat és a hernyókat.
Az évelő fűszer- és gyógynövényeket nehezebb beilleszteni a vegyeskultúrás kertünkbe, hiszen ők több évig helyben maradnak és ebben a kertben a sorokat minden évben elcsúsztatjuk fél méterrel, így biztosítjuk a vetésforgót. Azonban nagyon értékesek ők is, ne mondjunk le róluk. Lehet megoldás az is, hogy cserepestől ültetünk be a sorokba néhány növényt, melyet ősszel kiemelünk. Pl. a rozmaringot. Azt is megtehetjük, hogy az ágyást körbeültetjük az évelőkkel. Róluk legközelebb írok bővebben.
Ujvári Gabriella, kertészmérnök, a Kertbarát kör vezetője