Kedves Kertbarátok!
Ahogy ígértem, ebben az írásomban az évelő fűszer- és gyógynövények kertre, növényekre gyakorolt hatásáról lesz szó. Kezdjük a levendulával. A számunkra kedves, nyugtató illatát a hangyák szerencsére nem szeretik, így távol lehet őket tartani ott, ahol nagyon elszaporodtak. A rózsák mellé ültetve csodaszép kompozíciót alkotnak és még a rózsa tetveit is elriasztja.
A citromfű vonzza a méheket, a görög eredetű tudományos neve is ezt a szembetűnő tulajdonságát örökíti meg. A termést hozó zöldségnövényeknél, paprika, paradicsom, padlizsán, tökfélék, uborka közelében jó, ha van. Szintén nagyon jó méhlegelő az ánizsmenta, és a méhbalzsam. Mindkettő növény indián gyógynövény. Az utóbbi íze, aromája nagyon hasonlít az Earl Gray teáéra.
A metélőhagyma kénes illata a közelében lévő növényeket a gombás betegségektől védi. Mint a vöröshagyma, ő is jó hatással van a sárgarépa fejlődésére, termésmennyiségére. Riasztja a sárgarépa legyet. Bab és borsmenta mellé viszont ne ültessük. Ha sok van belőle és nem használjuk fel mindet, vagy felvirágzott és meg akarjuk ifjítani a tövet, a levágott virágos hajtásokat a szamóca ágyásban a talajtakaró mulcs közé keverhetjük. Bár a zsenge virágok is ehetőek, ha valaki kedvet érez hozzá. Ha télen szeretnénk a lakásban metélőhagymát nevelni, csak azután szedjük fel a kertből és ültessük cserépbe, miután már átfagytak a szabadban. Ha nem érte őket fagyhatás, gyengén fejlődnének. Érdemes több cseréppel ültetni, aztán ha az egyiket felhasználtuk, tegyük ki a hidegbe újra, és a következő jöjjön a konyhába.
Az izsóp erős illatával távol tartja a csigákat, tetveket. Magához vonzza a káposztalepkéket, itt könnyen össze tudjuk őket gyűjteni, hogy a káposztánkra ne rakják le a petéiket. Jó szőlősorok közelébe is ültetni néhány tövet, mert növeli a szőlőtermés mennyiségét és javítja a minőségét. A káposztasorok elejébe ültetve az orvosi zsálya is jótékony.
A mentafélék is védik a káposztát a káposztahernyóktól. Leveleit, hajtásait szárítsuk meg télire teának. Komposztra ne tegyük, mert csírázásgátló anyagokat tartalmaz. Ilyen növény még a fehér üröm. Nagyon hasznos a kertben, mert a ribiszkét védi a ribiszkerozsdától, csiga- és almamolyriasztó, gombabetegség-gátló erjesztményt készíthetünk belőle, és a házipatikánkban is jó, ha van leszárítva a hajtásaiból, emésztőrendszeri problémák esetén sokat segíthet, de őt is messzebbre ültessük a veteményestől a csírázásgátló hatás miatt.
A kerti ruta közelsége jó hatással van a fügére és a málnára. A csigákat és a macskákat riasztja.
A macskagyökér erjesztménye magas foszfor-tartalmú, ezáltal táplálja növényeket, jobban gyökeresednek, szebben virágoznak. Emellett még a tavaszi fagyok átvészelésében is segíti a növényeket. A fekete nadálytő és a kaukázusi nadálytő erjesztménye káliumdús, szintén a virágzásban segít és a gyümölcsképzésben, valamint a gyümölcsök édesebbek lesznek vele.
A csalán nitrogéntartalma elsősorban a levelek, hajtások fejlődését segítik.
Sok kertben megjelenik a pitypang és a fehér cickafark. A pitypangból készített erjesztmény növekedésserkentő hatású, azonban maga az élő növény a szomszédságában lévő növények fejlődését lassítja, és érését, öregedését gyorsítja. A fehér cickafark általánosságban minden növény fejlődésére jó hatással van.
Az erjesztmények készítéséről a legutóbbi videóban beszéltem, és még lesz is róla szó.
Jó kertészkedést kívánok!
Ujvári Gabriella, kertészmérnök, a Kertbarátkör vezetője