„Cintányéros cudar világ” – ha az operettkedvelők közül bárki meghallja, biztosan tudja, hogy a dal a Mágnás Miska című operett leghíresebb dala. Szerzője, SZIRMAI ALBERT 140 éve, 1880. július 2-én született Budapesten Schönberger Albert néven. A Zeneakadémián egy osztályba járt Jakobi Viktorral, Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval. Zeneszerzői tevékenységét zongoradarabok írásával kezdte. Mintegy 200 dalt s közel 20 zeneművet komponált. A pesti kabaré sajátos „folklórjához” is hozzájárult – Gábor Andor verseire rövid kuplékat komponált, párizsi mintára. A Mágnás Miska jelenti pályája csúcsát. Sikerrel játszották Budapesten, Bécsben és Milánóban. Keleti Márton rendezésében megfilmesítésre is került. 1928-tól Amerikában élt, de későbbi szerzeményei nem arattak sikert – valószínű, hogy nem tudott alkalmazkodni a Broadway stílusához. A Chappel zeneműkiadó cég vezetője lett. Segítette Leonard Bernstein és George Gershwin pályájának indulását.
86 évesen, New York-ban halt meg.
Hányszor lehet újrakezdeni? Elveheti-e a sikertelenség a kedvet a tehetség diktálta tevékenységtől? Erre ad választ a 175 éve, 1845. július 4-én Szigetfalun született SZINYEI MERSE PÁL magyar festő életútja.
Nemesi családban született, édesapja támogatta a festői szándék kiteljesedését. Kora egyik leghíresebb iskoláját, a Müncheni Képzőművészeti Akadémiát látogatta, ahol Wagner Sándor magyar és Karl von Piloty német festők voltak a tanárai, akik elsősorban az akadémikus stílust képviselték. Szinyei azonban a biztos rajztudás megszerzése mellett az akadémikus formanyelvet nem vette át. A nyugat-európai festészetben jelentkező stílusforradalomtól függetlenül fedezi fel a napfény, a szabad levegő, a természet ábrázolásában rejlő festői lehetőségeket, s válik a magyar plein air festészet megteremtőjévé. Egy müncheni kiállításon ismerkedett meg Gustave Courbet francia festővel, a modern realista festészet megteremtőjével, akinek művészete nagy hatást gyakorolt rá.
1873-ban festi meg a Majális című alkotását, amely azonban nem arat sikert. Felhagy a rendszeres festéssel, majd közel 10 év után, 1882-ben megfesti a Pacsirta című képét, de ez sem nyeri el a kritika tetszését. Ismét eltelik több mint tíz év, barátai unszolására ismét festeni kezd, s egy 1896-ban rendezett kiállítás meghozza számára – és a Majális című alkotása számár is – a sikert. Nagybánya festői szellemi elődjüknek tekintik.
1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, s még ebben az évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, amely tisztséget haláláig viselte. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott.
1920. február 2-án hunyt el Jernyén.
A múlt század utolsó harmadában a legtöbb kiadásban, legnagyobb példányszámban megjelenő magyar író. Regényei, tanulmányai, útirajzai, önéletrajzi kötetei hosszú sorokat töltöttek ki a könyvespolcokon. Népszerű ismeretterjesztő, szórakoztató kötetei a társadalom minden rétegében kedveltek voltak. 120 éve, 1900. július 15-én, Budapesten született Passuth László magyar író. Jogi diplomát szerzett, majd 1950-ig banktisztviselőként dolgozott. Azt követően az Országos Fordító Iroda munkatársa lett. Több nyelven beszélt, a gimnáziumi latin után az angol, francia, német, olasz, görög, spanyol és portugál nyelvet is elsajátította, s tolmácsszinten bírta. Írói pályáját a 20-as évek közepén útirajzokkal, történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal, fordításokkal kezdte. Legnagyobb sikerű regénye az Esőisten siratja Mexikót. Műveinek legfontosabb erénye, hogy eredeti forrásokból merített, s arra törekedett, hogy az eseményeket minél szélesebb, egész Európára kiterjedő összefüggéseikben mutassa be.1979. június 19-án hunyt el Balatonfüreden.