Érdekességek áprilisban
Új sorozatunkban havonkénti válogatással emlékezünk meg a magyar kultúra, történelem és művészet története jeles személyiségeinek évfordulóiról, s az egyetemes kultúrtörténet egy-egy kiemelkedő szereplőjéről, érdekes felfedezéséről.
1936. április 2-án Kisújszálláson születetett CSUKÁS ISTVÁN író, költő.
Hegedűművésznek készült, majd az irodalom felé fordult, s felnőtteknek szóló írásai mellett 1960-től a gyermekeknek szóló irodalommal jegyezte el magát. Közel száz kötete jelent meg.
Nemzedékek nőttek fel történetein; aki látta a Süsü, a sárkány meséket, Mirr-Murr kalandjait, Pom-Pom történeteit, sosem felejti el, kedves emlékként mindig megőrzi.
(Az írótól ez év februárjában vettünk végső búcsút.)
1918. április 3-án Nagyváradon született HUBAY MIKLÓS drámaíró, műfordító
Nevéhez fűződik az első magyar musical, a Szerelem három éjszakája szövegkönyvének megalkotása. 1974-től 14 éven át tanította a magyar irodalmat Firenzében. Büszke volt a diáklázadások idején az egyetem falára felírt Ady-idézetre: Vagyok, mint minden ember: fenség … 1981-től április 5-én az ő kezdeményezésére ünnepeljük a magyar dráma napját.
(Budapesten hunyt el 2011-ben.)
1490. április 6-án Bécsben hunyt el Hunyadi Mátyás, aki 32 éven át volt Magyarország és Horvátország királya. (Kolozsváron született 1443-ban.)
Államreformja az ország nagyhatalommá tételét célozta, s uralkodása a középkori magyar állam fénykorát jelentette. Sokat tett a kultúra fejlődéséért, udvarát áthatotta a reneszánsz szelleme. Kiépítette a budai és visegrádi várat, mecénási tevékenységének köszönhető a Corvina-könyvtár létrehozása, a könyvkiadás támogatása, iskolák alapítása. Zsoldos hadsereget hozott létre, s célja volt a török terjeszkedés megállítása. Elért eredményeit a halála utáni anarchia emésztette fel.
1520. április 6-án 500 éve hunyt el RAFFAELLO SANTI (Sanzio) festő, építész. Michelangelo Buonarroti és Leonardo da Vinci mellett ő a reneszánsz művészet harmadik kiemelkedő egyénisége. A három géniusz közül ő volt a legfiatalabb. Becsülte művészetüket, s sokat tanult tőlük. Ám az ő művei mentesek voltak minden komorságtól, szépség és báj jellemezte őket. Tehetsége, személyes varázsa a festők fejedelmévé tették. A pápa 1508-ban a Vatikánba hívta. A pápai lakosztály számára festette meg az Athéni iskolát, s alkotásai megtalálhatók a Sixtus-kápolna oldalfalán is.
Fiatalon, 37 évesen halt meg Rómában. A remekművekként számon tartott alkotásai megtalálhatók Olaszország és a világ számos múzeumában. Eszterházy Madonna című festménye a Szépművészeti Múzeum tulajdona.
1795. április 7-e óta hívhatjuk a métert méternek. Ekkor tették Franciaországban hivatalossá ezt a mértékegységet, amely fel- és leváltotta addig csak a test méreteit tükröző (hüvelyk, láb), és országonként változó .más-más mérési módokat
1820. április 8-án egy görög szigeten (Mélosz) találták meg a MILÓI VÉNUSZ szobrot.
Aphrodité istennőnek tartják, letört karját a Párisz által adott almát szorongató kezével együtt állítólag mellette találták meg. Az alkotás ma a párizsi Louvre-ban látható. Az almát méltán elnyerő legszebb istennőt a karja nélkül is tökéletesnek tarthatjuk… s milyen érdekes egybeesés a két név, Párisz és ÍPárizs.
1514. április 9-én hirdette ki Bakócz Tamás esztergomi érsek X. Leó pápa bulláját, melyben az egyházfő a török elleni keresztes hadjáratra hívta fel a magyarokat. A következő hetekben meg is kezdődött a sereg toborzása, a szervezkedés azonban tragédiába, a Dózsa György vezette parasztháborúba torkollott.
1970. április 10-én egy nemzedék zokogott a Beatles együttes felbomlásán, amelyet Paul McCartney jelentett be.
Április 11-én két kiemelkedő magyar alkotóra emlékezünk.
1905. április 11-én született JÓZSEF ATTILA költő és 1900. április 11-én MÁRAI SÁNDOR író, költő, újságíró.
Azonos korban éltek, s milyen más-más életúttal.
József Attila félárván, hányattatások közepette, nagy szegénységben nőtt fel…s mégis, verseiben szeretettel szól az emberről. Felnőttként lehetősége volt külföldi egyetemeken tanulni, s tökéletesíteni nyelvtudását, Villon fordítójává vált. Szimpatizált a kommunizmussal. Élete utolsó éveit egzisztenciális félelmek, zavarodott idegállapotot terhelte. 32-éves bekövetkezett halála öngyilkosságra utaló körülmények között történhetett. Márai Sándor így írt József Attiláról:
„József Attila verseit megtalálom a belvárosi könyvtárban. Babitscsal egy időben a legjelentősebb magyar költő volt: másféleképpen volt »költő«, szó-látomásai voltak, s ez a másféleség, amelyet a tudat már nem kontrollált, nagy erővel szólalt meg költészetében. Látomásai, szóképei, titkos utalásai, az őrültnek és a költőnek ez a jajongó jelbeszéde ritka tünemény az irodalomban. Hölderlin és Verlaine, Kleist és Rimbaud között van valahol… De József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte.”
Márai Sándor nagypolgári családba született, szülői támogatással Nyugat-Európa több egyetemén tanult. Műveit több nyelven publikálta. A II. világháborút követően elhagyta Magyarországot, megvetette a kommunizmust. Nem tartott kapcsolatot sem a külföldi magyar irodalmi körökkel, sem az itthon maradt költőkkel, írókkal. Sokat élt Olaszországban, majd amerikai állampolgár lett. 89 évesen a magánytól, öregségtől menekülve San Diegóban öngyilkos lett. A rendszerváltozást követően szinte minden könyvét kiadták magyarul is. A gyertyák csonkig égnek című művét fordították le a legtöbb nyelvre. Az 1950-ben íródott Halotti beszéd című verse – amelybe a hontalanság fájdalma is vegyül – a magyar líra legmagasabbjai közé emeli.
1632. április 12-én Rómában kezdődött az a per, amelyben GALILEO GALILEI olasz csillagászt, filozófust az inkvizíció bírósága elé idézték heliocentrikus világképe miatt. Számos fizikai kísérlet, megállapítás is fűződik a nevéhez. A maga szerkesztette távcsővel kémlelte az eget. Nézeteit a bíróság előtt visszavonta, de a legenda szerint halála előtt elhangzott az azóta híressé vált mondata: Eppur si muove – És mégis mozog a föld.
1894. április 13-án született Szombathelyen DERKOVITS GYULA festő, grafikus
Elszegényedő családban nőtt fel, apja asztalosmester volt. Gyermekkorától, ha szabadideje engedte, festett, rajzolt, faragott. Az I. világháborúban katonaként szolgált, megsebesült, bal karja béna maradt, s ott szerzett tüdőbaja haláláig elkísérte. Stílusára a nyugat-európai irányzatok hatnak. Művein a hétköznapi élet kellékei jelennek meg (pl.: a Halas csendélet), valamint a szegénységben élő emberek portréi, alakjai. Dózsa-orozatának metszeteiből több későbbi alkotó is mert. Kortársa és barátja volt Molnár C. Pálnak, aki a biai katolikus templom oltárképét festette és decemberben volt kiállítása a Faluházban.
40 évesen, 1934-ben, tüdőbetegségben hal meg Budapesten.
1920. április 14-én jéghegynek ütközött a TITANIC luxus utasszállító hajó. Bár a kapitány előző nap több táviratot is kapott, amelyek a jéghegyek közelségére figyelmeztettek, de azok vagy nem értek el hozzá, vagy nem tulajdonított azoknak fontosságot. A hajón tartózkodó 2224 személyből 1514 vesztette életét. A hajóra 64 mentőcsónakot terveztek, de csak 16 darabot szereltek fel. Történetét számos film örökítette meg.
1452. április 15-én született Leonardo da Vinci. Titulusaiként felsorolhatnánk, hogy mi is volt. festő, szobrász, tudós, matematikus, anatómus, feltaláló, építész, zeneszerző … de összefoglalóként reneszánsz polihisztor.
Édesapja Vinci város jegyzője volt, édesanyja szolgálólány, egyes vélemények szerint egy magyar rabszolgalány, akit a törökök adtak el Dalmáciában.
17 évesen érkezik Firenzébe, ahol a kor nagy szobrászától, ötvösétől, Verocchiótól tanul. Később nemesi, uralkodói házakhoz szegődik. Kísérletező kedve nyomán keletkező találmányaival jóval megelőzi korát (szemüveg, tank, repülő stb.). Kevés megmaradt műalkotása – még ha befejezetlen is maradt – a művészettörténet jelentős mérföldkövei (Utolsó vacsora, Mona Lisa, Sziklás Madonna, Nő hermelinnel). Gondolatait, rajzait számos jegyzete őrizte meg. 1519-ben Franciaországban hunyt el.
1955. április 18-án hunyt el ALBERT EINSTEIN fizikai Nobel-díjas elméleti fizikus, a relativitáselmélet kidolgozója. Elméleteit nem megfigyelés és kísérletezés következtében, hanem a matematika és elméleti következtetésekkel hozta létre. Elméletei a tudomány ma sorra igazolja.
„Ha egy vak bogár egy görbe faág felületén mászik, akkor nem veszi észre, hogy az általa megtett út valójában görbe. Én pedig voltam olyan szerencsés, hogy észrevettem azt, amit a bogár nem vett észre.” (Albert Einstein)
1850. április 21-én hunyt el ifjabb báró WESSELÉNYI MIKLÓS. Ha a nevével találkozunk, legtöbbször mint az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósára” emlékezünk.
Pedig a reformkor jelentős politikusa is volt, aktív szerepet töltött be Széchenyi Istvánnal együtt – akivel hosszabb utazást is tett Angliában és Franciaországban – az 1820-as évek elején az országgyűlési főrendű ellenzék körében. Tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Európai utazásának tapasztalatai alapján birtokain eltörölte a robotot és az úrbéri járadék egy részét, jobbágyait az elsők között szabadította fel, és saját költségén taníttatta őket a modern és jobban jövedelmező mezőgazdasági technikákra. A pesti árvíz idején napokon át csónakokkal mentette a bajba jutottakat, s szervezte az élelmiszerellátást. Budapesten a belvárosi ferences templom oldalán elhelyezett dombormű emlékezik meg róla.
1895. április 29-én született NEMES TIHAMÉR feltaláló, gépészmérnök, postamérnök, a távközlés, a képátvitel és a televíziózás kiemelkedő kutatója, a kibernetika egyik hazai úttörője.
Nap mint nap nézünk televíziót, s bizony keveseknek jut eszébe, hogy már a múlt század harmincas éveiben megkezdte a televíziózás elméleti és gyakorlati tanulmányozását. Részt vett az első hazai kísérletekben, s az évtized végén szabadalmi bejelentést tett színes televízió megvalósítására. Postamérnökként egyike volt azoknak, akik a magyar televíziózást.
Érdekelte az elektrotechnika, logika, szimuláció, modellezés, a logikai gép. Sakkozó- és sakkfeladványokat megoldó gépeket készített.
1870. április 30-án Komáromban született LEHÁR FERENC zeneszerző.
A XIX-XX. század fordulóján diadalútjára indult operett harmadik nagy zeneszerzője volt Kálmán Imre és Huszka Jenő mellett. A korábban Bécsben népszerűvé vált műfaj meghódította a magyar közönséget is, s a német színjátszás híveinek bemutatta a magyar népszínművek, a magyar táncok és a magyar cigányzene értékeit és világát is. A századfordulón először Bécsben majd Budapesten bemutatott operái közül a Vígözvegy hozta meg számára a sikert. Bemutatták Európa számos országában, s a század későbbi évtizedében a Broadway közönségét is meghódította. Így vall az operettről:
„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán…” 1948-ban hunyt el Bad Ischl-ben.