Vagy tán nem is ő hozza? Bár a húsvéti nyuszi népszerűsége vitathatatlan, de még
Európában sem mindenütt ő hozza a színes tojásokat.
Az viszont egyértelmű, hogy kultúrkörünkben előbb-utóbb minden gyerek felteszi ezt a kérdést. És vajon tudjuk a választ? Mindenesetre a nyomába eredtünk…

A kérdésre többféle tudományos és kevésbé tudományos magyarázat létezik. Hogy ki melyiket választja, az Olvasóra bízzuk!
A különféle elméletek abban megegyeznek, hogy a tojás az élet, a termékenység és az újjászületés ősi jelképe. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint tojásból lett az egész világ. Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike.
Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.

De hogy jön ide a nyúl?

Egyesek szerint a gondolat egészen a germán mitológiáig vezethető vissza: a húsvét angol (Easter) és német (Oster) elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy a tavasz és a termékenység úrnője, Eostra germán istennő nevéből származik az ünnep elnevezése. A pogányok őt köszöntötték, amikor a tavaszi napéjegyenlőség idején megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Eostrat is általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, s amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta.
Bár a történet ezek szerint igencsak régre nyúlik vissza, Németországban ennek ellenére csak a XVI.sz-ban lett a nyúl a húsvéti ünnepkör részévé.

Egy másik magyarázat szerint a nyúl egy nyelvi félreértés miatt került a tojáshoz:
Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkot és a tojásait ajándékozták. A gyöngytyúk németül: Haselhuhn, röviden: Hasel. A nyúl németül: Hase. A szavak összekeverésének eredménye pedig a húsvéti nyúl!

A hagyományteremtésből az amerikaiak sem maradhattak ki, szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.
Magyarországon a XX. sz elején kezdett a hagyományba épülni a húsvéti nyúl. Valószínűleg a német nyelvterületről behozott képeslapok és cukrásztermékek, valamint a főként a polgárság körében népszerű dekorációs elemek révén. Általánossá csak az 1940-es években vált.
Bár a húsvéti nyuszi népszerűsége vitathatatlan, de még Európában sem mindenütt ő hozza a színes tojásokat. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta. A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.