Szegény parasztcsaládból származott, ám pályája csúcsán fizetése megegyezett az akkori amerikai elnök fizetésével. Munkája eredményeként az általa tervezett Ford T-modellből 15 milliót adtak el, ezt csak a VW Bogár, majd a Toyota Corolla gyártása múlta felül.

140 évvel ezelőtt, 1881. február 3-án Makón született GALAMB JÓZSEF mérnök, konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője.

Édesapját korán elveszítette, tanulmányai költségét – elemi iskola és gimnázium – ügyvéd bátyja fedezte. Már a középiskolai évei alatt felfigyeltek nagy kifejezőkészségről tanúskodó geometriai rajzaira. A Budapesti Állami Felsőipariskolán gépészetet tanult, s az itt eltöltött három év alatt 24 tantárgyat tanult.
A főiskola után egy évet töltött gyakorlaton, ennek befejezése után a kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos, rézöntő és bronzműves szakmákból is képesítést szerzett. Az iskolák elvégzésekor végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni.

Legelső munkahelye a Diósgyőri Vasgyár volt, ahol rövid ideig – üzemmérnöki diplomával – műszaki rajzolóként dolgozott.

1901-ben kötelező katonai szolgálatát kezdte meg Polában, a haditengerészetnél. Itt ismerkedett meg Horthy Miklóssal, aki akkor a Kranlich torpedó-naszád parancsnoka volt. Horthy is felfigyelt a tehetséges szakemberre, aki a szolgálati ideje alatt a gépkezelői tanfolyamot is elvégezte. (Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia gépészmérnöki diplomát szerzett, s talán nem véletlen, hogy a Ford Műveknél szerezte gyakorlati ismereteit, ahol mentora, azaz főnöke Galamb József volt.)
Leszerelése után 300 korona ösztöndíj birtokában indult világot látni, szakmai tapasztalatokat gyűjteni. 1903-tól kezdődően megfordult és dolgozott Németország több gyárában, de igazi, a jövőjét meghatározó ismereteit Frankfurtban, az Adler autógyárban szerezte. Hat hónap múlva továbbállt, végigjárta Hollandia néhány üzemét. Igazi célja Amerika volt, ahol 1904-ben autó-világkiállítást rendeztek. Megtakarított pénzén hajójegyet vásárolt, és októberben már áthajózott az óceánon.

Minden munkaalkalmat megragadott, hogy el tudja magát tartani. Volt lakatos, burkoló, de elvállalt képzettséget nem igénylő feladatokat is. Komoly szakmunkához 1904-ben, Pittsburg városában jutott, ahol szerszámkészítő lett. Amikor megnyílt Saint Louisban az autókiállítás, elutazott megnézni. A kirándulás sorsfordító eseménynek bizonyult a 23 éves fiatalember életében, beleszeretett az autók világába. 1905-ben Detroitba, az amerikai autógyártás fellegvárába utazott.

Elsőként a Fordnál jelentkezett, ahol fanyalogva fogadták: mit akar, amikor alig beszéli a nyelvet? Nem gondoltam, hogy ebben a gyárban beszélő mérnökre van szükség gépkezelői tanfolyamot is végzett – hangzott Galamb meghökkentő, de a jelek szerint hatásos válasza: egy próbarajz elkészítése után fel is vették szerkesztő rajzolói munkakörbe. Rajzait látva Henry Ford megosztotta vele terveit, új típus gyártását fontolgatja, amelyet az eddigiekkel ellentétben egy munkásember is meg tud venni, egy gyerek is el tudja vezetni, és akár a prérin is biztonsággal képes haladni. A közben titoktartásra kötelezett Galamb rajztábláját egy külön helyiségbe vitték, és hozzáláttak a munkához. A gyár főkonstruktőrévé lépett elő, az első sorozatgyártásban gyártott autó, a T-modell (becenevén Bádog Böske) sok fontos alkatrészét tervezte.

MEGKEZDŐDÖTT AZ AUTÓK SOROZATGYÁRTÁSA

1913-ban az ő vezetésével kezdték el mozgó összeszerelő szalagon az autók sorozatgyártását. Ez is világújdonságnak számított abban az időben. Farkas Jenővel együtt 1915-ben elkészítette a Fordson-traktornak, az első sorozatgyártásra szánt mezőgazdasági járműnek a prototípusát. Elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. Ebből a járműből hat darabot küldött szülővárosába testvéreinek, akik nem csak dolgoztak vele, hanem egyúttal propagálták is a Ford-járműveket, és családi céget alapítottak.

MAGÁNÉLET

1917-ben nősült meg, Dorotty Beckhammel közös házasságukból két leány, Clair és Gloria született. A húszas évek végén kapta meg az amerikai állampolgárságot.

Magyarságát nem felejtve 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal), de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Pályamunkás vagonokat és teherautókat is tervezett. A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Több alkalommal hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt Magyarországon. A második világháborúban Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett. 1944-ben orvosa javaslatára vonult vissza az aktív munkától, 75 évesen hunyt el Detroitban.

Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb József évi fizetése 75 000 dollár volt – ennyit keresett az Egyesült Államok elnöke is. Egy anekdota szerint, ha Ford egy-egy nehezebb döntés előtt állt, mindig azt mondta: “I’ll ask Joe” (Meg fogom kérdezni Joe-t – mert a gyárban így becézték a messziről jött magyar mérnököt.)  

A Ford T-modellből 2000-ben még 100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon. Budapest és Makó is őriz belőlük egyet-egyet.