Fővárosi séta ajánló

A köztéri szobrok, épületdíszek hozzátartoznak mindennapi látványvilágunkhoz. Ám készítőjükről sok esetben vajmi keveset tudunk. Most – munkásságukkal főleg a fővároshoz kötődő – két szobrászművésszel és alkotásaival ismerkedhetünk meg.

Budapesten nap mint nap találkozhatunk a burkolatától megvált, felújítás alatt álló Corvin Áruházzal.

Az 1926-ban átadott épület tetején álló szobrokat, a külső és belső épületdíszeket a 150 éve, 1872. június 14-én a csehországi Brünnben született Pongrácz Szigfrid szobrászművész készítette. Az eredetileg Popper családnevű művész bécsi tanulmányai után, 1894-ben költözött Budapestre, és itt felvette a magyar állampolgárságot. Magyarországon tehetségét megbecsülték, sikeres szobrász lett. Olyannyira, hogy a kor stílusában készült szobrait, kisplasztikáit másolni, majd értékesíteni, sőt hamisítani is kezdték – gipszmodelljeit eltulajdonítva másolták alkotásait. Az ügyet perre vitte, a vétkeseket kártérítésre kötelezték.

Pongrácz Szigfrid Budapesten a Budavári Palota és az Osztrák-Magyar Bank épülete számára is készített épületszobrokat. A fővároson kívül az ország több településén láthatók I. világháborús emlékművei, síremlékei, Debrecenben Kossuth-szobra áll. Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban is.

1929. február 6-án 56 évesen hunyt el.

Ha végigsétálunk a pesti Duna-korzón, az Erzsébet hídnál Petőfi Sándor szobra fogad minket, majd a Lánchídhoz érve báró Eötvös József  szobrával búcsúzhatunk a város egyik legszebb panorámáját nyújtó partszakasztól.

Alkotójuk, HUSZÁR ADOLF szobrászművész 180 éve, 1842. június 18-ám született Szentjakabfalván (Besztercebánya). Kezdetben vasöntő volt, nehéz körülmények között élt, tanulmányai költségét magának kellett előteremteni. 1863-tól – mint a kor legtöbb művésze –  Bécsben tanult, kezdetben mesterek tanítványaként, majd a bécsi akadémián. Olaszországi tanulmányutat tervezett egy ösztöndíj segítségével, amikor a báró Eötvös József szobrának elkészítésére kiírt pályázatról értesült. Az ösztöndíjtól visszalépett, Pestre jött, s 4000 franknyi díjazású pályázatra benyújtott művével 1879-ben megnyerte a kitűzött díjat. Neve ismertté vált az egész országban, sorra kapta a megbízásokat. A fővárosban telepedett le, a Mintarajziskola szobrászati tanszékének tanára lett.

A Március 15-e téren álló Petőfi-szobor létrejöttének kalandosabb a története. 1860-ban közadakozás indult a költő szobrának felállítására. A gyűjtést Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, azonban a szoborbizottság csak 1867-ben állt fel. A költő alakjának megformálására Izsó Miklós kapott megbízást. Izsó azonban 1875-ben meghalt, így új művészt kellett felkérni a kivitelezésre. A szoborbizottság a fiatal, mindössze 33 éves Huszár Adolf mellett döntött, aki azonban nem új művet alkotott, hanem az Izsó által készített ún. kisminta alapján fogott a szobor végleges kialakításához. A nagyméretű szobrok elkészítésére azonban nem volt megfelelő méretű műterme. A Városligetben álló két körhintaházból az egyik bérbeadását kérvényezte a fővárostól, amelyet 1877-ben nagyvonalúan, bérleti díj fizetése nélkül bocsátottak a rendelkezésére. Nemcsak Petőfi három és fél méter magas szobrát,  de számos más alkotását is itt készítette el.

(A körhintaházak 1830-as években épültek, s az elegánsabb körhintáknak adtak otthont, ám az 1860-as évek végén a mutatványosok nemkívánatossá váltak a főváros szemében, szerződésüket felmondták. Huszár Adolf kiköltözése után az általa bérelt épületet lebontották, mivel időközben a főváros úgy döntött a városligeti rondót szökőkúttal, virágágyásokkal tarkított elegáns sétatérré alakítja át. S hogy milyen lehetett az épület, azt jól láthatjuk ma a Fővárosi Állatkert területén álló hajdani Vurtsli körhintaházban.)

A művész több művét is megtaláljuk a fővárosban. A Gellért Gyógyfürdő előcsarnokában áll Vénusz és Ámor szobra. Portrét készített Barabás Miklósról, Kossuth Lajosról, Pulszky Ferencről és Izsó Miklósról. Ismert zsánerszobra a Magyar Nemzeti Galériában látható Húzd rá, cigány!

Legfontosabb köztéri művének, Deák Ferenc budapesti emlékművének felállítását azonban már élhette meg, a szobor öntése előtt hunyt el 1885. január 21-én.

Huszár Adolf műtermében, a körhintaházban Petőfi szobrával, a Vasárnapi Újság, 1882. október 15-i számában.

Forrás: wikipdia, ezenanapon.hu, pestubuda.hu

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!