Benczúr Gyula
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követő közel két évtized megtorló és jogfosztó időszaka meghatározó jelleggel bírt a történelmi festészet kialakulására, amely a művészet eszközeivel szólt a magyarok hősiességéről s az elszenvedett igazságtalanságokról. Ennek a kornak volt jelentős festője BENCZÚR GYULA, akire július 16-án, halálának 100. évfordulója alkalmából emlékezünk. Már kisgyermekként tehetségesen rajzolt, művészi hajlamát rézmetszéssel foglalkozó édesapjától örökölte. Tanulmányait a kor egyik legjelentősebb, az akadémikus stílust előnyben részesítő európai akadémián, Münchenben végezte. (Később akadémiai tanár is lett.) Első sikerét a Hunyadi László búcsúja hozta meg, amelyet 22 évesen festett. Számára a magyar történelmi múlt megjelenítése volt az elsődleges. Ifjú korától haláláig kitartó érdeklődéssel tanulmányozta, jelenítette meg a magyar történelem nagy eseményeit. Művészetét a pompás kosztümök, hatásos jelenetek ábrázolása jellemezte. Münchenből hazatérve megalapította az első magyar művészképzőt, a Benczúr-mesteriskolát, amelyet haláláig igazgatott. Annak ellenére, hogy a festészet századvégi új hulláma nem érintette meg, tanítványainak, még a tőle eltérő felfogásúaknak is, mindig szabad utat biztosított. Korának hivatalosan is elismert művésze volt, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. 1844. január 28-án született Nyíregyházán, 1920. július 16-án hunyt el Dolányban.
Deák-Ébner Lajos
Ha felmegyünk a Műcsarnok lépcsőin, és az oszlopok közül feltekintünk a főbejárat feletti festményekre, Deák-Ébner Lajos alkotásait láthatjuk. A középső, fára festett alkotása Apollót ábrázolja a Múzsák között. Balról a Szobrászat, jobbról a Festészet szimbolikus alakját láthatjuk. S ha a Szent István Bazilikába is ellátogatunk, ott két mozaikjával is találkozhatunk, amelyek Jézust és a tanítványokat ábrázolják. Ha eltávolodunk a fővárostól, Leányfalun a Szent Anna templom homlokzatán is találkozhatunk mozaikjával, a Tihanyi Apátságban pedig a Lotz Károllyal közösen festett freskóival. DEÁK-ÉBNER LAJOS 170 éve, 1850. július 18-án született Pesten. Az igazi sikereit azonban nem az említett nagyméretű, murális alkotások jelentették, hanem a magyar nép és a vásárok életéről, a kocsmai jelenetekről festett intimebb képek, amelyek elsősorban a Szolnoki Művésztelepen készültek. 1887-től Budapesten a Női Festészeti Iskola igazgatója lett, amely egy ideig a Várbazár falai között működött. Sokoldalúsága okán akár reneszánsz embernek is nevezhetnénk.
Moholy-Nagy László
125 éve, 1895. július 20-án Bácsborsodban született MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ, magyar fotográfus, konstruktivista festő, ipari formatervező, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője. Jogásznak készült, de a diplomát már nem szerezte meg. Az I. világháborúban a keleti fronton több száz rajzot készített a katonák mindennapjairól, amelyekből 1918-ban Hadviselt Művészek címmel kiállítása nyílt. Ekkor már írásai jelentek meg a Jelenkor című újságban. Szimpatizált a Tanácsköztársaság eszméivel, ezért a bukás után Bécsbe menekült, majd az ott élő magyar emigráns művészekkel együtt Berlinbe utazott. Ottani sikerei alapján Walter Gropius 1923-ban meghívta a weimari Bauhaus oktatói közé. (A Bauhaus a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely a nevelési módszerek és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé. Alapja a „Bauhaus- eszme”, amely felelet arra a kérdésre, milyen képzettségre van szüksége egy művésznek ahhoz, hogy el tudja foglalni helyét a (gép)ipari társadalomban.) Itt könyvet írt a fotográfiáról és filmezésről is. A húszas évek végén visszaköltözött Berlinbe, ahol reklámgrafikával, díszlettervezéssel foglalkozott, és elkészítette első filmjét Marseille, régi kikötő címmel, majd még két rövidfilmet. A 30-as évek közepén már Londonban él, ahová a nácizmus előretörése miatt költözött, itt díszletet tervezett Korda Sándor filmje számára. 1937-ben Gropius javaslatára ismét tanárnak kérik fel a Chicagóba áttelepült Új Bauhaus főiskolába. 1939-ben – szintén Chicagóban – megalapítja a School of Design intézetet, amely Institute of Design néven 1944-ben főiskolai rangra emelkedett. Az intézménynek egészen két évvel később bekövetkezett haláláig vezetője volt. Még Magyarországon vette fel először a Moholy-Nagy nevet. Gyermek volt még, amikor apja elhagyta a családot, nagybátyja támogatta a felnevelését, az ő tiszteletére vette fel a Nagy, és tartózkodási helyük alapján a Moholból képzett nevet. 2006-ban az akkor 125 éves Magyar Iparművészeti Egyetem vette fel a nevét, és azóta Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként működik.
Alfons Maria Mucha
140 éve, július 24-én született a cseh művész, ALFONS MARIA MUCHA. A pályáját autodidaktaként kezdte, a rajziskolai tanulmányok után tanult a Müncheni Művészeti Akadémián, majd Párizs művészeti intézményeiben. Csak szerény megbízásai voltak, majd a sikert Sarah Bernhardt hozta meg számára. Plakátok készítését kérte tőle, amelyek olyan sikeresek voltak, hogy a művészetkedvelő közönség még az utca falairól is leszedte azokat. Az immár világhíressé vált Mucha kötvényeket is tervezett, s ezek a történelmi értékű értékpapírok ma a gyűjtők legkeresettebb darabjai. 1901-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, majd a Képzőművészeti Akadémia docenseként tanítottnéhány évig Amerika nagyvárosaiban. 1906-ban tért vissza Prágába. Művészetében ugyan a szecesszió stílusjegyeit alkalmazta, mégis szimbolistának vallotta magát. A dekorativitás mellett anatómiai pontossággal dolgozott. Plakátjai csík alakúak, a századforduló reklámiparának különleges, egyedi termékei. Sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Művészetét olyan közel érezzük magunkhoz, mintha csak a XX. század elején alkotott volna.
Vincent van Gogh
Vincent Willem van Gogh holland festő 130 éve, 1890. július 29-én hunyt el, egy önkezével okozott lőtt seb miatt 37 évesen. 5 testvére volt, hárman műkereskedelemmel foglalkoztak, s közülük Theo volt az, aki a festőnek élete végéig anyagi és szellemi támogatást nyújtott – feltétel nélkül bízott testvére tehetségében. Van Gogh a kezdeti festői tanulmányok után teológiai pályára készült, és Belgiumban a szénbányászok között élt, akiknek gyerekeit írásra, olvasásra és katekizmusra tanította. A 80-asévektől visszatért Hollandiába, folytatta művészeti tanulmányait, és felfedezte a japán metszetek világát. 1986-ban Párizsba ment, megismerkedett a kor irányzataival, de saját stílus kialakítására vágyott. Provance-ba költözött, ahol rabul ejtette a természet szépsége. A 80-as évek végén azonban jelentkeznek hallucinációi, epilepsziás rohamai. A szanatóriumi és a szabadon töltött lét során tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. Ezután életét a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték. Művészi pályája kezdetén a parasztok életét festette, ábrázolva nyomorúságukat és kilátástalanságukat. Párizsban az impresszionisták stílusa volt rá hatással, Provance-ban pedig a természet pompája és a színek ragyogása. Az összeomlás után készült festmények döbbenetes erejű önarcképek és a végtelen magányt ábrázoló sokszor kaotikus alkotások. Öngyilkossága okának várható végleges látásromlását is gondolják. Van Gogh hagyatéka 850 festményből és kb. ugyanennyi rajzból áll. Életében mindössze egy képet tudott eladni, ma az alkotásai a legmagasabb áron kelnek el. Testvére, Theo mindössze fél évvel élte túl. Ott volt testvére halálos ágyánál, majd beleőrült abba a gondolatba, hogy ő is gyógyíthatatlan idegbajban szenved. Megpróbálta megölni feleségét és gyermekét, melynek következtében egy holland idegklinikára vitték, ahol hamarosan elhunyt.
Fotók forrása: Wikipédia