Munkácsy, Zrinyi, IV. Béla, Münchausen báró, a Himalája magyar hegymászója, József Attila pszichológusa – egy hónapban
Folytatjuk áprilisiban megkezdett sorozatunkat, melyben havonkénti válogatással emlékezünk meg a magyar kultúra, történelem és művészet története jeles személyiségeinek évfordulóiról, s az egyetemes kultúrtörténet egy-egy kiemelkedő szereplőjéről, érdekes felfedezéséről.
1900. május 1-jén hunyt el MUNKÁCSY MIHÁLY magyar festőművész, a 19. század magyar nemzeti festészet megteremtője, s a magyar festészet nemzetközileg is elismert művésze.
1844. február 20-án született Leib Mihály néven Munkácson. Nevét 1863-ban magyarosította Munkácsyra. Korán árvaságra került, rokonai asztalosinasnak adták. Segédlevele megszerzését követően születtek első rajzai, majd Szamossy Elek vándorfestő mellé szegődött segédnek. Művészi tanulmányait Bécsben kezdte 1863-ban, majd 1865-től Münchenben, majd Párizsban tanult. Itt érték első sikerei, 1870-ben a Sirlomházat a párizsi szalon aranyéremmel jutalmazta.
A párizsi nagypolgárság és arisztokrácia ünnepelt festője lett. Az új irányzatok, mint pl. az impresszionizmus hatásai csak alig-alig mutatkoznak meg képein. Kifejezésmódját inkább a romantika és realizmus jellemzi. Krisztus-trilógiája óriási sikert aratott Franciaország után Amerikában is és nálunk, Magyarországon is. Honfoglalás című óriásfestménye az Országházban látható.
Párizsban élt 1896-ig, majd egy Bonn melletti elmegyógyintézetben, ahol 1900. május 1-jén hunyt el. Hamvait a Kerepesi úti temető őrzi.
“Tudtam, hogy festő leszek, s ennek a gondolatnak éltem.”
(Alkotásaiból bemutatót vetítünk facebook-oldalunkon.)
Ma már szinte el sem tudjuk képzelni az életünket telefon nélkül. Milyen szenzációval érhetett fel, amikor 140 évvel ezelőtt 1880. május 1-jén 25 fővárosi lakosnak biztosított telefonvonalat PUSKÁS TIVADAR Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett telefonközpontja.
1986. május 2-án – a millenniumi ünnepségek első napján – helyezték forgalomba a budapesti Millenniumi Földalatti Vasutat. A világ második, a kontinens első földalatti vasútvonala</strong> volt. Az állatkertnél is volt felszíni megállója, ám azt 1973-ban megszüntették. Csak egy vasbeton híd emlékeztet rá, amely valamikor a sínek feletti áthaladást biztosította. A vasút – a felette haladó Andrássy úttal együtt – 2002 óta világörökségi helyszín.
1620. május 3-án, 400 évvel ezelőtt Csáktornyán született ZRÍNYI MIKLÓS hadvezér, költő, politikus, horvát bán, kora egyik meghatározó magyar politikusa.
Fiatal korától folyamatos harcot folytatott a török ellen, védte Magyarországot, Erdélyt, Stájerországot, Karintiát. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi központ lett. Megtapasztalva a Habsburg udvar magatartását a török elleni harcok hátráltatásában, a Habsburgoktól független, magyar nemzeti királyság gondolata foglalkoztatta.
Irodalmi művei a török elleni harcot, az egységes nemzeti hadsereg felállítását szolgálták.
„Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országából barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé. A mi nemes szabadságunk ez ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. – írja Az török áfium elleni orvosság című művében.
Szigeti veszedelem című verses költeménye Szigetvár elestének állít emléket.
1664. november 18-án hunyt el Zrinyifalván, a maga alapította birtokon – vitatható körülmények között.
Május 3. a szentkereszt megtalálásának napja
A szentkereszt legendája Ádám halálával kezdődik. Fia, Sét három magot hozott el a paradicsomból az élet fájáról, s azokat Ádám nyelve alá tette. Abból nőtt ki később egy cédrus, egy citrus és egy fenyő … ez utóbbi volt Krisztus keresztfájának is az eredője.
A Golgotán lévő három keresztet 320-ban Nagy Konstantin császár anyjának, Helénának a kérésére ásták ki, s mivel nem tudták megállapítani, melyik lehetett Krisztusé, valamennyit egy beteg asszonyhoz érintették, s amelytől meggyógyult, azt fogadták el annak.
Hazánkban, Péliföldszentkereszt barokk temploma őrzi a kereszt egy darabját.
750 éve, 1270. május 3-án hunyt el IV. BÉLA magyar király, Árpád-házi uralkodó. (1206-ban született.) Nevéhez fűződik a tatárok elől menekülő kunok befogadása és letelepítése. Intézkedései belviszályt eredményeznek, s az országba érkező tatárokat anarchikus állapotok fogadják. Batu kán hadai 1241-42-ben térdre kényszerítik az országot. A tatárdúlást követően IV. Béla újraépíti az országot, birtokokat adományoz, városfejlesztési politikát folytat, védelmi céllal ismét befogadja a kunokat. A közép-kelet-európai kapcsolatok erősítésébe fog, miután a tatárjárás idején az európai államok magára hagyták a Magyar Királyságot. A történelem a „második honalapítónak” is tiszteli. Lányát, Margitot a tatár veszedelemtől való megmenekülés engesztelő ajándékaként ajánlja fel. (Margit a Nyulak szigeti – ma Margiszsziget – domonkos rendi kolostorában éli, s vezekléssel tölti életét.)
75 éve, 1945. május 7-én Németország részéről a feltétel nélküli megadás aláírásával és a kapituláció másnapi, május 8-i hatályba lépésével Európában véget ért a második világháború. A második világháború végét mindmáig ünnepeljük, és ez így lesz valószínűleg, míg kitart az emberi emlékezet. A háborút lezáró békeszerződések kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindmáig hatással vannak az európai országok történelmére, fejlődésére.
70 éve, 1950. május 7-én nyitották meg a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret (ma Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér). A régi, eredeti épület ma csak rendezvényközpontként működik, s csak áruszállító repülőket, illetve kis magángépeket fogad.
Mesealaknak gondolnánk MÜNCHHAUSEN bárót. Pedig valóságos személy, Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen néven született 300 éve, 1720. május 11-én.
A nagyotmondásairól elhíresült báró történetei csodálatos kalandjait és utazásait örökítik meg. A nagy mesélőtehetséggel megáldott obsitos katonatiszt 17 történetét először gyűjteményben jelentették meg, majd írók, költők kedvelt témája lett. Sokat emlegetett története, hogy egyszer a saját hajánál fogva húzta ki magát és lovát a mocsárból.Z a MÜNCHHAUSEN-effektus, vagyis jelképe az önsegítésnek, a probléma hatékony, újszerű és önálló megoldásának.
175 éve, 1845. május 12-én Linz-ben hunyt el BATSÁNYI JÁNOS magyar költő. (1763. május 9-én született Tapolcán.) Alacsony sorból származott, felsőbb tanulmányai biztosításához joghallgatóként állást vállalt Orczy Lőrinc költő házában. A család támogatásával később Kassán vállalt állást, itt lett szabadköműves is. Kazinczy Ferenccel megalapították a Magyar Museum című első magyar szépirodalmi folyóiratot, amelyet négy éven át szerkesztett. Vonzódott a francia forradalom eszméihez, s hitte, hogy hatására jobb világ köszönt Európára. E témában írta A franciaországi változásokra (1789) és A látó (1791) című verseit. A nemzet sorsának elkötelezettjeként több alkalommal is börtönre ítélték.
Ha a Himalája térképén találunk egy 8000 méteres csúcsot, s ott a Lotse nevet látjuk, az a 100 éve, 1920. május 13-án elhunyt LÓCZY LAJOS magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós nevére utal. 1849. november 4-én született Pozsonyban. 1874-ben szerzett mérnöki oklevelet Zürichben. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának múzeumi segédőreként választották be egy kelet-ázsiai kutatóexpedícióba. Feltérképezte a Bhutan-Szikkim-Tibet hármas határérintkezés területét. Felderítette, hogy a Himalája fő hegyvonulata mögött egy másik hatalmas hegylánc húzódik, melyet Transzhimalájának nevezett el. Elsőnek ismerte fel a Himalája takarószerkezetét. Utazásairól könyveket írt, számos új adattal gazdagítva az egyetemes földrajz-földtani tudományokat.
Feltérképezte Magyarország számos területét, így a Balaton környezetét is, fontosabb helységek és medencék térképezését, földtani felépítésének tanulmányozását. 1913-ban a Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából megszervezte Magyarország leírását. Tanított a Műegyetemen, majd a Földtani Intézet igazgatójaként fejezte be pályafutását.
József Attila Flóra verseit KOZMUTZA FLÓRA magyar pszichológushoz, kezelőjéhez, utolsó szerelméhez írta, aki Illyés Gyula feleségeként 1995. május 14-én hunyt el.
Nem csak pszichológus, hanem francia-német-magyar szakos középiskolai tanár, a magyar gyógypedagógiai pszichológia művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója volt. Pályafutása alatt több új típusú gyógypedagógiai intézmény létesítését kezdeményezte: óvodákét, foglalkoztatókét.