Az ötvenes években szinte minden szülő rémálma volt, hogy gyermeke elkap egy olyan betegséget, amely maradandó mozgásszervi károsodást okoz. 25 éve, 1995. június 23-án hunyt el az a virológus, aki a II. világháborút követően csatlakozott egy kutatóprogramhoz, amelynek célja a gyermekbénulást (paralízis) okozó vírusok különböző típusainak elkülönítése volt. 1955-ben hozták nyilvánosságra a hatékony oltóanyagot SALK vakcina néven s injekció formájában. Feltalálója JONAS EDWARD SALK volt. Néhány évvel később egy másik amerikai tudós Albert Sabin szintén hatásos vakcinát készített és cseppekben volt adható. Az oltásokat világszerte kötelezővé tették, így megszűnhetett a gyerekeket fenyegető veszedelem.
Milyen megrendülést jelenthet a testi fogyatékosság megjelenése … s ha egyszerre kettő is… de milyen sokat jelenthet, ha a kellő akaraterőhöz a megfelelő segítség is megérkezik. 140 éve, 1880. június 28-án született Alamabában HELEN KELLER, aki 19 hónaposan, betegség következtében vesztette el látását és hallását. E fogyatékosságait legyőzve felnőttként többek között sikeres író, aktivista, a női egyenjogúság képviselője lett. Az első segítséget a család szakácsnőjének 6 éves kislánya jelentette, aki sajátos jelnyelvet alakított ki kettejük között – mintegy 60 jelet használtak egymás között. Később a szülők elvitték Alexander Graham Bellhez (a telefon feltalálása mellett a siketek oktatásának kidolgozója is), akinek segítségével a látássérült Anne Sullivant kérték fel a kislány tanítójául. Így kezdődött el egy 49 éves kapcsolat, aminek során Sullivan tanítónője, nevelőnője, társalkodónője lett Helen Kellernek. A tíz éves kislányt Sallivan egy módszerrel (a beszélők ajkainak, torkának megérintése, ujjakkal betűk rajzolása a kézre) beszélni tanította. Később Keller megtanulta a Braille-írást, aminek segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög és latin műveket is olvasott. 1904-ben, 24 évesen, kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki egyetemi bölcsészdiplomát szerzett. Világhírű szerző és szónok lett. A fogyatékos emberek és számos más ügy szószólójaként emlegetik.
Idős korának nagy részét a Vakok Amerikai Alapítványának javára szolgáló pénzgyűjtésnek szentelte. 1968. június 1-jén hunyt el Connecticutban.
Ha csak annyit hallunk, „…ha eljössz, díszbe öltöztetem a szívem … ami lényeges, az a szemnek láthatatlan…” máris tudjuk – A kis hercegről beszélünk. 120 éve, 1900. június 29-én született ANTOINE DE SAINT-EXUPÉRY francia pilóta, író, A kis herceg című mű alkotója.
Eredeti nevén Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry. Katonai pilóta volt, postajáratokon dolgozott. A II. világháborúban felderítő repülés közben tűnt el.
A szerző egy kényszerleszállást követő élményeiről ír … találkozik egy aprócska kisfiúval, s a beszélgetésük során számos örökérvényű igazságra derül fény … amely már a mi lelkünkbe is beleég, amíg a regényt olvassuk.
1943-ban jelent meg. Eddig több mint 180 nyelven és dialektusban jelent meg. 80 millió kiadott példánnyal a világ 50 legolvasottabb könyve között szerepel. Magyarra Rónay György fordította le, először magyarul 1946-ban jelent meg.
Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. 120 éve, 1900. június 29-én a svéd királyi tanácstestület jóváhagyta a Nobel Alapítvány alapszabályát, amely tartalmazta Alfred Nobel végrendelete végrehajtásának szabályait s a díjakat odaítélő intézmények speciális előírásait is. A Nobel-díjak első átadása 1901. december 10-én került sor.