CSODÁLATOS JELENÉS – KORTÁRS/KLASSZIKUS EST

MEGYERI KRISZTINA SZERZŐI KAMARAESTJE

Orosz, magyar és német nyelvű dalok, kamaraművek öt kiváló énekes és hangszeres művész előadásában, válogatás Megyeri Krisztina, Richard Strauss műveiből.

Műsor:

Megyeri Krisztina művei:
      Szonáta gordonkára és zongorára
      Orosz dalok
      Mikor a szarvas
      Gyalogúton
      Tutajos

Ágnes (Arany János balladája nyomán)

Richard Strauss: Allerseelen, Caecilie

Antonín Dvorak: Rusalka

Csajkovszkij-dalátiratok

Preludium a Déli Tenger Angyalához

Közreműködnek: Krum Enikő – szoprán; Szilágyi Szilvia – alt; Ujházi Gyöngyi – gordonka; Bizják Dóra és Monostori Gábor – zongora, Rátkay Áron – gordonka, valamint a szerző.

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz van kötve, amit a krisztimegyeri@hotmail.com címen lehet megtenni.

A rendezvény védettségi igazolvány nélkül látogatható.

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Nemzeti Kulturális Alap

30 évvel ezelőtt hunyt el FREDDIE MERCURY

Budapesti koncertjén tömve volt a Népstadion. Sokunk fölébe csenghet még a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű magyar népdal, ahogy azt a QUEEN EGYÜTTES koncertje végén FREDDIE MERCURY elénekelte. A XX. századi könnyűzene egyik legnagyobb legendája 30 évvel ezelőtt, 1991. november 24-én hunyt el.

Idézzük a rubicon.hu oldalain megjelent, róla szól cikket:

„Mindig tudtam, hogy sztár leszek, és úgy tűnik, most már a világ is egyetért velem.”
(Freddie Mercury)

1991. november 23-án jelentette be a nyilvánosságnak Freddie Mercury brit énekes és zenész, a Queen együttes oszlopos tagja, hogy AIDS betegségben szenved. Freddie a nyilatkozatát követő napon, mindössze 45 esztendős korában be is fejezte földi életét, hangja, változatos dalai és színpadi alakításai miatt azonban a rockzene halhatatlan legendája lett.

Az egyik legismertebb brit rocksztár fárszi szülők gyermekeként, Farrokh Bulsara néven látta meg a napvilágot a tanzániai partokkal szemben fekvő Zanzibár szigetén. A családfő szándéka nyomán a fiú az akkor még brit gyarmati uralom alatt álló Indiában, a Bombay közelében fekvő St. Peter’s Boarding Schoolban kezdte meg tanulmányait, ahol nem csak zenei tudásával, de rajztehetségével is kitűnt. A művész egyébként indiai iskolatársaitól kapta a Freddie becenevet, és – még kamaszként – itt alakította meg első zenekarát is, amely a The Hectics nevet viselte. A fiatalember 1962-ben visszatért Zanzibárra, két évvel később azonban a szigeten kirobbanó forradalom miatt családjával együtt elhagyta hazáját, és áttelepült Nagy-Britanniába.

Freddie a szigetországban fejezte be tanulmányait – grafikusi diplomát szerzett az Ealing College-ben –, közben pedig elindította énekesi karrierjét is. Első komoly együttese a Wreckage volt, 1970 során pedig találkozott a Smile nevű formációban zenélő Brian May gitárossal és Roger Taylor dobossal, akikkel még abban az esztendőben megalakította a Queent. 1971-ben a kvartett negyedik – és legfiatalabb – tagja, John Deacon basszusgitáros is csatlakozott a társasághoz, a zenekarral együtt pedig Freddie Mercury, a későbbi legenda is megszületett.

Az együttes 1973-ban jelentette meg első, Queen című albumát, a következő évek lemezeivel – Queen II, A Night at the Opera, A Day at the Races – pedig villámgyorsan a legnépszerűbb bandák közé emelkedett, úgy Nagy-Britanniában, mint az egész világon. Freddie döntő szereppel bírt a Queen üstökösszerű feltűnésében, hiszen az együttest jellemző zenei sokszínűség az ő érdeklődéséből eredt; neki köszönhetően a banda – a rock mellett – az Elvis Presley-féle rockabilly, a funkzene, a heavy metal, de még az opera műfajában is letette névjegyét, a „próbálkozások” pedig világhírű slágereket eredményeztek. A sztár emellett a koncerteken mutatott produkciójával, furcsa és rikító jelmezeivel – és az idők során Freddie védjegyévé váló vetkőző show-elemmel – szinte megbabonázta a Queen több tízezres, sőt, százezres közönségeit, az 1985. évi, Live Aid segélykoncerten adott műsort például sokan minden idők legjobb fellépéseként értékelték.

Mindazonáltal Freddie Mercury a színpadon kívül is az együttes legérdekesebb tagjának bizonyult, hiszen a siker útjára lépve elképesztően fényűző partikat rendezett, két kézzel szórta a pénzt, időközben pedig biszexualitás beállítottságával is felkeltette a közönség figyelmét. Freddie azonban a féktelen mulatozás mellett élete során állandóan fejlődött és tanult, 1979-ben a balettel, a nyolcvanas évek során pedig – szólókarrierje részeként – az opera világával is megismerkedett, utóbbi műfajban az 1992. évi barcelonai olimpia megnyitójának dalával bizonyította szinte páratlan énektudását.

A Queen és Freddie Mercury sikereit és slágereit felsorolni is nehéz lenne, a legkiemelkedőbb fellépéseket, például az együttes 1975. évi japán turnéját, vagy az 1986-os budapesti koncertet pedig csak megfelelő szavak híján nevezhetjük egyszerűen legendásnak. Azt ugyanakkor el kell mondanunk, hogy – hasonlóan más sztárokhoz – a fény és csillogás közepette Freddie magánélete korántsem bővelkedett a fentiekhez hasonló sikerekben, elkényeztetett szeretői ugyanis rendre kihasználták, és becsapták őt.

A dúsgazdag és világhírű énekes pályája aztán 1987-ben fordulóponthoz érkezett, Freddie Mercury ugyanis ebben az esztendőben megkapta a HIV-fertőzést, az AIDS pedig lassan felőrölte szervezetét. A nyolcvanas évek során imázst cserélő sztár hamarosan életmódot is váltott, arisztokratákhoz illő, dúsgazdag londoni villájában elzárkózott a nyilvánosság elől, miközben a sajtóban számos találgatás látott napvilágot arról, hogy az egyre sápadtabb és soványabb énekest vajon milyen kór kínozza. Freddie egyébként egészen 1989-ig a Queen tagjai előtt is titokban tartotta betegségét, egyre súlyosabb állapota ellenére pedig megfeszített tempóval dolgozott a zenekarral a The Miracle és az Innuendo című albumokon. Az előadóművész aztán 1991. november 23-án úgy érezte, be kell vallania az igazat megrendült egészségéről, ezért közleményben tájékoztatta a világot AIDS betegségéről, másnap pedig – a vírus szövődményeiből eredő tüdőgyulladásban – elhunyt.

Freddie Mercury személyében a rock, sőt, az egész könnyűzene történetének egyik legnagyobb alakja távozott a földi világból, aki énekesi, zenészi és színészi tehetségével milliárdnyi rajongót szerzett önmaga és a Queen számára. A művész – akit származásának, betegségének és szexuális orientációjának eltitkolása miatt gyakran kemény kritikákkal is illettek – életművével olyan jelentős alkotóknak adott példát és inspirációt, mint Kurt Cobain, Axl Rose, vagy George Michael, fellépéseivel pedig megalapozta a következő generációban kiteljesedő arénarock műfaját. Bár Freddie Mercury hamvai ismeretlen helyen nyugszanak, a Genfi-tó partján álló szobra és londoni villája megfelelő zarándokhellyé vált rajongói számára, akik két évtized után is milliónyian látogatnak el hozzá évente.
https://rubicon.hu/kalendarium/1991-november-23-freddie-mercury-bejelenti-aids-betegseget-a-nyilvanossagnak

1986. Budapest, július 27. Népstadion

Ki gondolná, hogy a QUEEN együttes egyik tagja Biatorbágyon is járt.

A koncertjeik előtt egy hónappal mindig előre küldték a zenekar valamelyik tagját, ha számukra új országban léptek fel. Így jött Brian May két kísérővel Magyarországra, hogy feltérképezze a helyszínt. De eltévedtek, és Biatorbágyon kötöttek ki. Hegedűs Lászlót (a koncert magyarországi szervezőjét) hívták telefonon, hogy „valami bájatorbegi nevű helyen” vannak.

A biatorbágyi kocsmához kellett hajtanom lóhalálában, miközben lelki szemeim előtt már a falu teljes lakossága rárontott Brian Mayre, és a ruháit tépkedte. Berohantam a helyre, ami egy lepukkant, füstös vidéki kocsma volt, férfiak üldögéltek az asztaloknál a hosszúlépésükkel, szemben pedig egy mindenféle kilöttyintett lőrétől nedves fémpult, amin három, tetőtől talpig bőrruhába öltözött ember könyökölt. És hihetetlenül boldogan vigyorgott! Egy fillér nem volt náluk, csak hitelkártya, a kocsmáros meg vállon veregette és megkínálta őket keverttel. Brian még évekkel később is emlegette, hogy milyen finom volt a kevört. Megvendégelték anélkül, hogy bármi sejtelmük lett volna arról, hogy ő a Queen gitárosa, és ez rendkívüli boldogsággal töltötte el” – mondta a szervező a Lángoló gitároknak adott interjúban.

A koncertről film is készült, ugyanis a magyar állam ekkor nem tudott annyi pénzt felajánlani, amennyiért a Queen akkoriban fellépett, így mással kellett idecsábítani az együttest. Hegedűs László a magyar filmipar legjavát ajánlotta fel egy koncertfilm elkészítéséhez, amely végül nyereségessé tette a koncertet.

A film 1987-ben Londonban a British Video Awards díjkiosztóján elnyerte az év Legjobb zenés videója díjat. De az egyik legnagyobb elismerés talán az, amit a gitáros, Brian May mondott róla:

„Maga a film egy nyugati jelenséget kelet-európai szemmel láttat, ettől külön érdekes. Ha Angliában készül, nem ilyen lett volna, illetve, ami ott készült velünk, nem is ilyen lett. A különbség például az, hogy sokkal emberibb az egész. A filmesek, ahogy mi megszoktuk, arra törekszenek, hogy a fényhatásokat, a zene erejét megragadják. Ez a film viszont tele van ritka szép pillanatokkal. Például Fred a reflektorfényben áll, aztán a reflektort másra irányítják, de a kamera rajta marad, és ő elmosolyodik. Szóval látjuk a nagy jelenetet, aztán egyszerre csak… (Freddiet utánozza, aki egy fintorral elfordul), és ez nagyon emberi. A másik meg az, hogy a kameramozgatás nagyon szenzációs, ez nagyon feldobja a filmet, a zoomok, a plánok. És a vágás… csodálatos, igazán remek.”

A koncert rögzítésében Zsombolyai János rendező és Ragályi Elemér operatőr vezetésével a teljes magyar filmgyártás krémje részt vett.

Forrás: hirado.hu

100 éve született Cziffra György zongoraművész

Csodagyerek volt. Édesapja cimbalmon játszott. Ő kottaolvasás tudása nélkül, autodidakta módon tanult zenélni. Alig volt 9 éves, amikor Dohnányi Ernő a Zenekadémián meghallgatva játékát azt mondta róla, nem ritka kincs, hanem egy igazi Kohinoor.
100 éve, 1921. november 5-én született Budapesten CZIFFRA GYÖRGY zongoraművész.
Az an­gyalföldi Tripoliszban nőtt fel igen szegény körülmények között. Gyermekkorában sokat betegeskedett, de amikor egész­ségi állapota engedte, odaült a nővére számára bérelt zongorához, és a tőle ellesett darabokat gyakorolta.

Tehetségét édesapja ismerte fel. Öt évesen már cirkuszban zongorázott, improvizált. A Zeneakadémiára egy házaló jóslata révén került, aki nagy jövőt ígért neki, és azt állította, hogy beajánlotta Dohnányi Ernőhöz. Ez nem volt igaz, ám a Zeneakadémia főigazgatója mégis meghallgatta és felvette a nyolcéves fiút. Kivételt tettek vele, hiszen nem volt szokás bárkit előzetes zeneiskolai tanulmányok nélkül felven­ni az intézménybe. Cziffra György így 1930-ban, mindössze 9 évesen kezdhette meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi Ernő tanítványaként.

A fiatal zongoraművész itthon sikert sikerre halmozott, de megindult nemzetközi karrierje is. A harmincas években számtalan hangversenyt adott a skandináv országokban és Hollandiában. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta. Tanulmányait anyagi okok miatt nem fejezhette be, kénytelen volt bárzongoristaként keresni a kenyerét, miközben magánúton tanult tovább. A pesti éjszakai élet fellegvárának számító Arizona mulatóban is játszott. 19 éves volt, amikor megismerte Soleilkát, az egyiptomi származású táncosnőt, akit rövid idő múlva, feleségül vett.
Két évvel később megkapta a behívót. Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvében így ír arról, hogy miért nem élhette egy átlagos előadóművész életét:
A hosszú éjszaka miatt [II. világháború] létem egy jelentős része nem a nagyvilág koncert­termeinek színpadán játszódott, hanem egy borzalmas háború hadszínterein.

A keleti frontra került, ahol tanksofőrnek jelentkezett. Egy ízben meglátogatta a hadtestet egy altábornagy, és Cziffra parancsot kapott a tisztek szórakoztatására:

A sors iróniájaként kétévnyi kihagyás után két órát kaptam, hogy visszaszerezzem kezeim valaha volt rugalmasságát és gyorsaságát – írja önéletrajzi könyvében.
Egyórányi bevezető gyakorlat után […] úgy döntöttem, hogy belevetem magam a mély­vízbe, és különböző témákra kezdtem impro­vizálni.”

A rövid gyakorlás után egész este a tiszteknek játszott, és játékával annyira lenyűgözte őket, hogy felajánlották neki: elviszik Berlinbe, ahol karriert csinálhat. Ő ezt azonban származása miatt sem vállalta. Ajándékként egy laposüveg francia konyakot kapott az altábornagytól. Késő este, mielőtt visszament volna szállására, sétált egyet a közeli pályaudvar irányába, ahol észrevett egy indulásra kész vonatot. A két őrnek adta a konyakot, és mialatt ők ezt megitták, el­lopta a mozdonyt és megszökött.
A szökését követően nehéz időszak várt rá, ugyanis elkapták, és előbb fogolyként egy barlangban, majd fogolytáborban sínylődött. Egy idő után elengedték, de a hadseregben kellett szolgálnia.
1946-ban tért haza. Újra kiskocsmákban és eszpresszókban lépett fel, miközben folytatta tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán Ferenczy Györgynél, aki így emlékezett vissza első találkozásukra:

1950-ben egy este betévedtem a Kedves presszóba, és egyszerre különleges zongoraszó ütötte meg a fülemet. Ki lehet ez, aki részben szórakoztató zenét játszott, részben szabadon improvizált ilyen nagyszerűen? Megismerkedtünk, s Cziffra György néhány hét múlva rendkívüli hallgatónak került be a főiskolára. Röpke hónapok alatt éveket haladt előre, hihetetlen tempóban bontakozott ki nem mindennapi tehetsége. Emlékezetes sikert aratott már legelső nyilvános koncertjein, valósággal lázba hozta művésztanárait, hallgatóit…”

Cziffra György – sikerei ellenére – mégsem találta biztosnak jövőjét, így 1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunkára ítélték. A kemény fizikai munka miatt azonban csuklója maradandóan károsodott. 1953-ban szabadult, s bár kezei a durva munkát megsínylették, újra a zongorázással próbálkozott a pesti éjszakában.

Ismét folytathatta szólistakarrierjét is, és rövidesen különleges rangot vívott ki magának a zenei életben. Fellépésein kívül közel négy és fél órányi zenét játszott szalagra a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (a Hungaroton elődje) részére – ezek ma már mind hozzáférhetők lemezen. 1955-ben Liszt-díjjal tüntették ki, ez volt az első alkalom, hogy a díjat nem zeneszerző kapta.

1956-ban családjával Franciaországba emigrált, ahol haláláig élt. 1956 decemberében érkezett Párizsba, és ott már első hangversenyével szinte üstökösként robbant be a világ zenei életébe. Technikai virtuozitásával, pontos, tiszta vonalrajzú és tüzes energiájú játékával világszerte átütő sikert aratott. Ma különösen a XIX. századi repertoár, elsősorban Schumann, Chopin és Liszt zenéjének avatott tolmácsolójaként tartják számon. Saját készítésű átiratai remek zeneszerzői készségről és kiváló ízlésről tanúskodnak.

Érett korára a XX. század legnagyobb pianistái, Rubinstein és Richter mellé emelkedett, elégedett azonban soha nem volt magával, állandóan tökéletesíteni igyekezett tudását.
1968-ban, feleségével Párizs közelében, Senlisben telepedtek le, ahol ünnepelt előadóművészként élt.

Patrónusi tevékenységét 1969-ben kezdte, amikor Versaillesban megalapította a nevét viselő nemzetközi zongoraversenyt. Saját eredményei közé tartozik a senlisi királyi kápolna helyreállítása, illetve az ottani Liszt Ferenc Auditórium létrehozása. Számos alapítvány és ösztöndíj megálmodója és megteremtője, aki a pályakezdő művészek tanulmányainak támogatásával kiemelkedő szerepet vállalt a nagy európai pianista-hagyomány továbbörökítőjeként. Vallotta, hogy a korábban neki nyújtott sok segítséget a fiatal tehetségek támogatásával hálálhatja meg.

1973-ban látogatott először haza, hangversenyén tombolva ünnepelte a közönség. 1986-tól mesterkurzusokat vezetett a keszthelyi Helikon Zenei Fesztiválon. Tiszteletbeli elnöke volt a 100 tagú Budapest Cigányzenekarnak, 1986-ban Kőszeg díszpolgára lett. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, ugyanebben az évben megkapta a francia Becsületrend tisztikeresztjét is.

Cziffra György régészettel, a francia-magyar történelmi kapcsolatok kutatásával is foglalkozott, s évente fesztiválokat rendezett Festival du Graal néven. Fia, ifjabb Cziffra György is zenész, karmester lett, akivel annak 1982-es tragikus haláláig többször adott közös koncertet. Fia korai halálát nehezen viselte, zenekarral többé nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített.

Cziffra György 1994. január 15-én, 73 éves korában, súlyos betegségben hunyt el egy Párizs környéki klinikán. Idézzük önéltrajzi regényének egy gondolatát:

A küldetés nem más, mint a többi ember érzelmi forrásainak őrzése.”

A cikk az ezenanapon.hu, Wikipedia, Zeneakademia.hu információinak felhasználásával készült.

OKTÓBER 1. A ZENE VILÁGNAPJA

Gondolunk-e néha arra, milyen lenne az élet zene nélkül? Pedig – anélkül, hogy észrevennénk – kitölti mindennapjainkat. Még meg sem születtünk, már hallhatjuk a környezetünkből szűrődő hangokat. Kicsi gyermekként édesanyánk, nagyszülőnk énekeit hallgathatjuk, majd az iskola formálja zenei ízlésünket, s felnőttként már magunk döntünk, mit hallgatunk a legszívesebben. És zene szól a rádióból, a televízióból, az éttermekben, köztereken … és a filmek sem képzelhetők el zene nélkül.

Október elseje világszerte az a nap, amikor a zenét ünnepeljük. Az UNESCO YEHUDI MENUHIN hegedűművész és karmester javaslatára – akit 1969-ben az UNESCO Nemzetközi Zenetanácsának elnökévé választottak – 1975-ben október 1-jét a ZENE VILÁGNAPJÁVÁ nyilvánította.

„Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” – mondta Menuhin. Yehudi Menuhin a nyugati klasszikus zeneművészet mellett szeretettel fordult a távolabbi kultúrák, India, Kína, Japán felé is, úgy vélte, hogy a muzsika ezerféle színe, és azok megismerése közelebb viszi az embereket egymáshoz.

A csend fontosságára is felhívta a figyelmet:

„…Jó lenne, ha a zenei héten egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek! … Legyen pár percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene élvezéséhez.”

Töltődjünk hát mi is! Emeljük fel a lelkünket!

,,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” (Kodály Zoltán)

Brains koncert

BELÉPÉS A KONCERTEKRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!

A Brains Magyarország legnépszerűbb elektronikus zenét játszó koncertzenekara: országszerte teltházas klubkoncertek és nagyszínpados fesztiválfellépések igazolják a csapat helyét a hazai és nemzetközi zenei palettán. A 2014-es Superheroes óta a képregények és szuperhősök világa kíséri azegyüttest. 2019 óta magyar nyelvű dalaikkal is befutottak a hazai rádiókban és színpadokon.

The Carbonfools koncert

BELÉPÉS A KONCERTEKRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!

Magyarország egyik legismertebb koncertzenekara, akik az évek során keresztül-kasul koncertezték már az országot, de több turnén is részt vettek az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Szlovákiában, Szerbiában és Erdélyben is. Legutóbbi nagylemezük, a Carbonsun 2019 végén jelent meg. Egyedi elektrós, rockos hangzásviláguk rendszeresen elvarázsolja a hallgatókat, akik így hamar maguknak érzik a zenekar jelmondatát: In CarbonweTrust! (A Carbonban hiszünk!)

Népzene és tánc a Bechtold Sváb Tájházban és a Közösségi Házban

BELÉPÉS A RENDEZVÉNYRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!

Bechtold Sváb Tájház

10.00 Frühschoppen a Füzes néptáncegyüttes és helyi zenekarok közreműködésével a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében

Közösségi Ház

17.00: Bazseva-koncert

18.00 Borkóstoló a BiaVeritas Egyesülettel, közreműködik a Biatorbágyi Férfikórus

20.00–23.00 Táncház a Bazseva zenekarral, Strack Orsolyával és Kovács Gábor Norberttel.

Vegas Show Band

BELÉPÉS A KONCERTEKRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!

A Vegas Magyarország talán legjobb partizenekara. Nem pusztán képzett, számos stílusban otthonosan mozgó zenészekből, de a közönségre is fogékony emberekből áll. A szokásos partislágerek mellett előszeretettel játsszák az aktuális top hiteket, markáns vokálokkal, az eredetivel közel azonos hangzásban. Húsz éve forró hangulatú bulikat és felejthetetlen táncos estéket köszönhetnek nekik a partikon szerte az országban és egész Európában.

 

Margaret Island koncert

BELÉPÉS A KONCERTEKRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!<

A Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Füstös Bálint alapította Margaret Island az egyik legsikeresebb popzenekar a hazai könnyűzenei palettán: Eső című daluk 2016-os berobbanását követően hamar állandó színfoltjává váltak a budapesti és vidéki kluboknak, a legnagyobb hazai fesztiváloknak és a rádiós toplistáknak is. A könnyed, pozitív és elgondolkodtató üzenetekkel tűzdelt popzenét játszó zenekar az akusztikus folk-poptól indulva az utóbbi időben újfajta hangzásokkal, új hangszerekkel is kísérletezik. A számos díjjal elismert csapat (például 2018-ban Junior Artisjus-díjjal tüntették ki a zenekar szerzőközösségét, III című lemezük 2019-ben Fonogram-díjat kapott) a siker ellenére máig az őszinte örömzenélésben hisz.

Kelenføld koncert

BELÉPÉS A KONCERTEKRE CSAK VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL!

A Kelenføld– Balaton György (gitár, ének), Fehér Tamás (szólógitár), Pass Dániel (dob) és a biatorbágyi Bolyki Marci (basszusgitár, vokál) – egy bajai gyökerű, de budapesti alternatív pop-rock zenekar. 2017-ben alakultak, ekkor jelent meg első, háromszámos EP-jük Pszichológus címmel, majd hamarosan a rendkívül frappáns elnevezésű Október című single. A Pszichológus címadó számához videoklip készült, amely a Recorderendebütált. 2018-ban látott napvilágot az első, Repülőgépek című nagylemezük. Idén márciusban volt a premierje második profi videóklipjüknek a hvg.hu-n, amit a Reflektorok fénye című számhoz forgattak le. Megalakulásuk óta folyamatosan koncerteznek, felléptek már az A38 Hajó Tetőteraszán, a Kuplungban, a Mika Tivadar Mulatóban, a TRIP Hajón, és több rádiós és tévés szereplésen vannak túl.