A húsvét vasárnapot megelőző hét 7. napja a virágvasárnap, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra felkészítő negyvennapos nagyböjt kiemelt időszakának kezdete, az Úr szenvedésének vasárnapja. Kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd pedig feltámadásával teljesedik be.
A virágvasárnap a farsang 40. napja. A katolikus templomokban ezen a napon barkaszentelést, barkás felvonulást, körmenetet tartanak. Az európai országok többségében tiszafa, fűzfa ágait viszik, s ahol van erre mód, pálmaágakat. A szertartások liturgiája pedig Jézus szenvedéstörténetére emlékezik.
A nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. A negyvenes szám a keresztény hagyományban jelentőséggel bíró szám: 40 napig tartott a vízözön, 40 napig tartott a zsidó nép pusztai vándorlása, 40 napig böjtölt és imádkozott Mózes a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta az Úrtól a Tízparancsolatot.
Jézus is 40 napot böjtölt a pusztában, mielőtt megkezdte nyilvános életét.
Jézus a kereszthalálát megelőző vasárnapon vonult be Jeruzsálembe – s a kor szokása szerint a jelentős személyiségeknek kijáró tisztelet jeleként – az előtte lévő utat befedték. Hol ruhaneművel, hol a fákról letördelt ágakkal, hol – János evangélista szerint – pálmaággal, a győzelem és a diadal jelképével. A Biblia szerint Jézus szamárháton érkezett Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, hogy az Aranykapun belépve elérje a jeruzsálemi templomot.
A nép ünnepléssel fogadta. Mind a négy evangélium említi, hogy „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban” felkiáltással üdvözölték, a „messiás királyt”, akiben a római uralom alól való felszabadítót látták. Küldetése azonban egészen más volt, nem az elnyomó uralomtól szabadította meg a népét és azáltal egész emberiséget, hanem a bűn rabságából. Ebben áll a megváltói tett, ez húsvét értelme.
A nagyböjt időszaka vallásos gyakorlatának középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.
A keresztény kultúra országaiban a virágvasárnap kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. Nálunk a templomban barkaszentelést tartanak, amely a magyar néphagyomány szerint orvoslás a rontás, betegség, vihar és jégeső ellen.
Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én, virágvasárnap született. A Negyven pillanatkép című ciklus első darabját idézzük:
„Sár és virág, kavargó semmiség,
de hirtelen, mint villám, hogyha lobban –
két sor között – kinyíl nekünk az Ég.”