Március 27-én ünnepeljük a színházi világnapot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
Erre az alkalomra számos színház különleges programkínálattal készül.
Minden évben az ITI (Nemzetközi Színházi Intézet) felkér egy ismert személyiséget, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. 2023-ban a színházi világnap üzenetét SAMIHA AYOUB egyiptomi színésznő írta.
A színésznő üzenetének teljes szövege az alábbi linkre kattintva olvasható:
Október 3. és 9. között a 360 DESIGN BUDAPEST kiállítás- és eseménysorozatnak ad otthont a BÁLNA BUDAPEST. Az immár harmadik alkalommal megrendezett rendezvényen a hazai és regionális formatervezők legjava mutatkozik be. Online és offline bemutatók, tárlatvezetések segítenek eligazodni a formatervezés mai világában.
Ugyancsak a BÁLNA BUDAPEST ad otthont október 6-tól 9-ig az ART MARKET nemzetközi kortárs képzőművészeti vásárnak. Széles palettán találkozhatunk 5 kontinens 40 országának legfrissebb irányzataival, művészeti törekvéseivel.
Lehet-e szerelem hatvanon túl? Visszatérnek-e az érzelmek egy kései találkozáson? … s érdemes-e újrakezdeni? Erről szól az „Ők tudják, mi a szerelem”, Hubay Miklós egyfelvonásos drámája Udvaros Dorottya és Blaskó Péter főszereplésével a Nemzeti Színház új bemutatóján.
A Budaörsi Latinovits Színház is új előadással jelentkezik. Csiky Gergely darabjából Mohácsi István és Mohácsi János vitte színre „Az üzlet az üzlet, avagy eladó a menyasszony” című átiratot.
Előadások: október 16. és 29. 19.00
ZENE
Akit nemcsak a zene, hanem a zenének otthont adó épület is érdekel, októberben több alkalommal is felkeresheti a Zeneakadémiát. Az idegenvezetéssel kezdődő épületlátogatás egy kisebb koncerttel zárul, amelyet egy fiatal akadémista előadásában hallgathatunk meg.
Időpontok: október 9. 13.30 és 14.30, október 15. 13.00 és 13.15 óra, október 16. 13.30 és 14.30, október 22. 13.30 és 14.30, október 29. 13.30 és 14.30, október 30. 13.00, 14.00.
„Átörököltem a szüleimtől a bajban mindig szilárdan álló, hívő emberek erős akaratát”
Ha a nevét halljuk, sokunknak két dolog biztosan eszünkbe jut: tánca Soós Imrével a világsikert hozó Körhinta című filmben, és fiúk örökbefogadásának különleges története. Egy korabeli dokumentumfilmben láttak ugyanis egy sírva menekülő, ruhátlan kisfiút a vietnami háborúban, s eldöntötték a férjével, Maár Gyulával, hogy megkeresik és örökbe fogadják.Ez nem sikerült ugyan, de a vietnami állam segítségével egy másik gyermeket fogadtak örökbe, az árván maradt, 6 éves Sont.
Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen, egy ötgyermekes család második gyermekeként. Szülei tanítók voltak. Nagyapja egy kis mozit üzemeltetett, későbbi színészi álmai talán itt születtek. A középiskolát már Budapesten végezte kitűnő eredménnyel, s közben országos gépíróbajnokságot is nyert. A harmadik év végén döntötte el, hogy felvételi vizsgát tesz a színművészeti főiskolán. Egy év türelemre intették, s a következő évben már a főiskola diákja volt, 100 jelentkező közül választották ki. Az első évben itt figyelt fel rá Fábri Zoltán, s bízta meg a Körhinta főszerepével. (A születésekor anyakönyvezett Marián nevet a rendező kérésére változtatta Marira.) A film nemzetközi sikert és elismertséget hozott számára. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Francois Truffaut rendező így nyilatkozott róla: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”. És egy másik francia elismerés: amikor egyszer megkérdezték François Mitterrand-t, hogy mi számára a film, akkor annyit mondott „Egy lány, aki egy körhintán ül és nevet. Nem emlékszem a film címére, de nekem az ő nevetése a FILM.” A sikerrel elindult itthoni karrierje is, 1957 és 1960 között 12 filmben szerepelt, Köztük volt az Édes Anna főszerepe is – később mondta, sokat kellett küzdenie, hogy ki tudjon lépni a parasztlány karakteréből.
A főiskola után, a Nemzeti Színház tagjaként is folytatta a filmezést, 1962−63-ban hét újabb filmjét mutatták be. A Nemzeti Színháznak 1958-tól 1979-ig volt tagja. Első jelentős színpadi sikerét a Varsói Melódia című kétszemélyes darabban érte el Sztankay István partnereként.
A második, érett korszakának nevezett 70-es évek is sikeres alakításokat hoztak számára. Két kiemelkedő filmje a Makk Károly rendezte Szerelem és a férje, Maár Gyula által rendezett Déryné, hol van? ismét elismerést hoztak számára Cannes-ban. Törőcsik Mari mély átélésről valló, halk, mégis erőteljes játékát mindkét filmben elismerte a filmfesztivál zsűrije: a Szerelemért Külön dicséretben részesítették, Déryné szerepével pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat.
A nyolcvanas-kilencvenes években – immár érett asszonyként vagy nagymamaként – olyan filmekben játszott, mint a Szegény Dzsoni és Árnika, a Szamárköhögés, Mészáros Márta Napló-trilógiájának utolsó része, a Napló apámnak, anyámnak, vagy a Golden Globe- és Európai film-díjra jelölt A napfény íze. Utolsó filmjét 2017-ben mutatták be, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében főszerepet játszott. Ezt követően már nem vállalt filmszerepet.
Szerepet vállalt a Biatorbágyon született költő, Juhász Ferenc Szarvassá változott fiú eposzának megfilmesített változatában is. A bartóki ihletésű, szürrealista vers színpadi megjelenítését Vidnyánszky Attila rendezte. A Trill Zsolt által alakított fiú elszakad a vidéki háztól, ahol idős édesanyja, Törőcsik Mari folyton hazavárja. “Kettőjük nagy duettje a film”, amit 2011 őszén Debrecenben és az ahhoz közeli tanyavilágban forgattak 22 napon keresztül, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Csokonai Színház művészeinek közreműködésével.
Törőcsik Mari a 70-es évek végétől élt családjával a velemi családi házban. Ekkorra úgy érezte, megcsömörlött a színészettől. Vissza akart vonulni, ám végül meggyőzték, hogy inkább tartson kétéves alkotói szünetet, s utána döntsön. A visszavonulásról így nyilatkozott később: „Úgy akartam tenni, mint az okos élsportoló, aki a sikerei csúcsán akasztja szögre a sportcipőjét, mert úgy érzi, hogy most már csakis lefelé vezethet az útja. Így éreztem én is, hiszen mindent elértem már, amit egy színésznő elérhet.”
Harmadik férjét, Maár Gyulát a Szerelem című film forgatásán látta meg először, de az első pillantás észrevétlen maradt. Később ismét találkoztak – „Odamentem hozzá és csak annyit mondtam, „itt vagyok”. Ő meg azt mondta, hogy „jó”. Átöleltük egymást, és attól kezdve együtt maradtunk – mondta. Házasságuk 41 éven át, 2013-ig, Maár Gyula haláláig tartott. A gyászt talán soha nem tudta feldolgozni. Egy lányuk született, Teréz, s nevelték fogadott fiúkat, Sont.
2021. április 16-án hajnalban tért örök nyugalomra.
Számos művészeti és állami díjjal tisztelegtek előtte. Pélyen, szülőfalujában öt évvel ezelőtt emlékházat nyitottak számára.
A háromszéki Zágonban édesapja a pajta mellé kis színpadot ácsolt, hogy szereplésre vágyó Margit lánya megteremthesse a maga tündérvilágát. 110 éve, 1911. március 12-én Magyarlónán, Kolozs megyében született, s 50 évvel ezelőtt, 1971. március 29-én hunyt el Budapesten KISS MANYI színésznő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
Már tizenöt éves korában játszani kezdett, és táncosi, énekesi tehetségét hamar észrevették a színigazgatók is. Szerepeit ritka ösztönösséggel formálta meg, és bár tartott attól, hogy csak komikának fogadja el a nagyérdemű, a hihetetlen drámai mélységeket is ugyanolyan eredetiséggel ragyogta be. 1926-ban Kolozsvárott kezdett játszani, 1928 és 1932 között előbb Miskolcon, majd Szegeden lépett fel. Szegeden azonban néhány évre megszakadt színészi pályája.
A városban lépett fel az Uferini mutatványoscsalád, akinek egyik tagja, az artista Alfredo Uferini és a színésznő között első látásra szerelem szövődött, bár egyikük sem beszélte a másik nyelvét. Manyika hozzáment Frédihez, otthagyta a színházat, és képes volt élő ágyúgolyóként turnézni az olasz artistaklánnal, amíg ösztönei figyelmeztették, hogy az ő helye nem a cirkuszi sátorban van. Így történt, hogy összeszedte a bátorságát, és nehéz szívvel, de búcsút intett első nagy szerelmének. Amikor az Uferini-produkció jegyet váltott a New Yorkba induló repülőjáratra, ő már más utakon járt. Elhatározta, hogy meghódítja Budapestet.
1935-ben a Royal Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. Pályája lassan, de biztosan ívelt felfelé – mint mindenki, ő is statisztaszerepekkel indított, aztán nemsokára előnyösebb felkéréseket kapott.
Futószalagon teljesített revüműsorokban a Moulin Rouge színpadán, közben a színházak is igényt tartottak rá. Frau Uferini hamarosan Kiss Manyi néven kápráztatta el a főváros közönségét. Eközben az ifjú mecénással, Károlyi István gróffal kibontakozó szerelme zátonyra futott – a gróf anyja nem támogatta, hogy fia egy színésznőcskét hozzon a családba. Károlyi István pedig – bár minden jel szerint szerette Manyikát – nem állt a sarkára.
1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjével lett igazán népszerű. 1943-ban a Vígszínházba szerződött, ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. A második világháború után játszott Kamara Varietében, a Magyar Színházban és Művész Színházban is. Az ötvenes években felfigyeltek drámai tehetségére is, és az eddigi énekes-táncos, komikai szerepei most már prózai szerepkörrel, klasszikus drámákban való tragikus ábrázolásmóddal bővültek ki. 1954-ben került a Madách Színház társulatához, egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamával érte el.
A II. világháború alatt a Donnál lépett fel a Tábori Színház delegáltjaként, hogy a katonáknak elénekelje a legendás Habos süteményt. Itt ismerte meg azt a férfit, akivel végleg egymásra találtak. Bakonyi János a fronton felügyelte a művészek biztonságát. Évekkel később Budapesten ismét találkoztak, és attól kezdve – jóban, rosszban, sok nehézségben – végleg együtt maradtak. Nézeteltéréseik, veszekedéseik a színésznőt egy idő után az alkoholba kergették, testileg és lelkileg is felőrlődött, s amilyen ügyesen mulattatott, olyan ügyesen tudta betegségét is leplezni, amelynek késői orvoslása korai halálához vezetett. Párja egy év múlva követte.
Részlet a Mici néni két élete c. filmből
Kiss Manyi a mozit is meghódította. Közel 80 filmben szerepelt. Főbb szerepei közé tartozik az 1955-ben készült, Fábri Zoltán rendezte Körhinta, ahol a főszereplő Pataki Mari (Törőcsik Mari) édesanyját játszotta, vagy a hatvanas években készült Mici néni két élete, amelyben zseniálisan formálta meg a biztonságra és kicsapongásra egyaránt vágyó idősödő hölgyet. Emlékezetes alakításokat nyújtott kabaréjelenetekben is. Az aprócska, cserfes lánynak hosszú és nehéz utat kellett megtennie, hogy eljusson a fővárosi színpadokig és a filmstúdiókig. A Kiss Manyiról terjengő történetek, színházi pletykák, a fennmaradt fotók, kabaréjelenetek és filmek mindenkit meggyőznek arról, hogy kevés ennyire egyedi, eredeti színésznőnk volt.