Törőcsik Marira emlékezünk

Átörököltem a szüleimtől a bajban mindig szilárdan álló, hívő emberek erős akaratát”

Ha a nevét halljuk, sokunknak két dolog biztosan eszünkbe jut: tánca Soós Imrével a világsikert hozó Körhinta című filmben, és fiúk örökbefogadásának különleges története.
Egy korabeli dokumentumfilmben láttak ugyanis egy sírva menekülő, ruhátlan kisfiút a vietnami háborúban, s eldöntötték a férjével, Maár Gyulával, hogy megkeresik és örökbe fogadják. Ez nem sikerült ugyan, de a vietnami állam segítségével egy másik gyermeket fogadtak örökbe, az árván maradt, 6 éves Sont.

Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen, egy ötgyermekes család második gyermekeként. Szülei tanítók voltak. Nagyapja egy kis mozit üzemeltetett, későbbi színészi álmai talán itt születtek. A középiskolát már Budapesten végezte kitűnő eredménnyel, s közben országos gépíróbajnokságot is nyert. A harmadik év végén döntötte el, hogy felvételi vizsgát tesz a színművészeti főiskolán. Egy év türelemre intették, s a következő évben már a főiskola diákja volt, 100 jelentkező közül választották ki.
Az első évben itt figyelt fel rá Fábri Zoltán, s bízta meg a Körhinta főszerepével. (A születésekor anyakönyvezett Marián nevet a rendező kérésére változtatta Marira.)
A film nemzetközi sikert és elismertséget hozott számára. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Francois Truffaut rendező így nyilatkozott róla: “Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”. És egy másik francia elismerés: amikor egyszer megkérdezték François Mitterrand-t, hogy mi számára a film, akkor annyit mondott „Egy lány, aki egy körhintán ül és nevet. Nem emlékszem a film címére, de nekem az ő nevetése a FILM.”  A sikerrel elindult itthoni karrierje is, 1957 és 1960 között 12 filmben szerepelt, Köztük volt az Édes Anna főszerepe is – később mondta, sokat kellett küzdenie, hogy ki tudjon lépni a parasztlány karakteréből.

A főiskola után, a Nemzeti Színház tagjaként is folytatta a filmezést, 1962−63-ban hét újabb filmjét mutatták be. A Nemzeti Színháznak 1958-tól 1979-ig volt tagja. Első jelentős színpadi sikerét a Varsói Melódia című kétszemélyes darabban érte el Sztankay István partnereként.

A második, érett korszakának nevezett 70-es évek is sikeres alakításokat hoztak számára. Két kiemelkedő filmje a Makk Károly rendezte Szerelem és a férje, Maár Gyula által rendezett Déryné, hol van? ismét elismerést hoztak számára Cannes-ban. Törőcsik Mari mély átélésről valló, halk, mégis erőteljes játékát mindkét filmben elismerte a filmfesztivál zsűrije: a Szerelemért Külön dicséretben részesítették, Déryné szerepével pedig elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat.

A nyolcvanas-kilencvenes években – immár érett asszonyként vagy nagymamaként – olyan filmekben játszott, mint a Szegény Dzsoni és Árnika, a Szamárköhögés, Mészáros Márta Napló-trilógiájának utolsó része, a Napló apámnak, anyámnak, vagy a Golden Globe- és Európai film-díjra jelölt A napfény íze.
Utolsó filmjét 2017-ben mutatták be, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében főszerepet játszott. Ezt követően már nem vállalt filmszerepet.

Szerepet vállalt a Biatorbágyon született költő, Juhász Ferenc Szarvassá változott fiú eposzának megfilmesített változatában is. A bartóki ihletésű, szürrealista vers színpadi megjelenítését Vidnyánszky Attila rendezte. A Trill Zsolt által alakított fiú elszakad a vidéki háztól, ahol idős édesanyja, Törőcsik Mari folyton hazavárja. “Kettőjük nagy duettje a film”, amit 2011 őszén Debrecenben és az ahhoz közeli tanyavilágban forgattak 22 napon keresztül, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Csokonai Színház művészeinek közreműködésével.

Törőcsik Mari a 70-es évek végétől élt családjával a velemi családi házban. Ekkorra úgy érezte, megcsömörlött a színészettől. Vissza akart vonulni, ám végül meggyőzték, hogy inkább tartson kétéves alkotói szünetet, s utána döntsön. A visszavonulásról így nyilatkozott később: „Úgy akartam tenni, mint az okos élsportoló, aki a sikerei csúcsán akasztja szögre a sportcipőjét, mert úgy érzi, hogy most már csakis lefelé vezethet az útja. Így éreztem én is, hiszen mindent elértem már, amit egy színésznő elérhet.”

Harmadik férjét, Maár Gyulát a Szerelem című film forgatásán látta meg először, de az első pillantás észrevétlen maradt. Később ismét találkoztak – „Odamentem hozzá és csak annyit mondtam, “itt vagyok”. Ő meg azt mondta, hogy “jó”. Átöleltük egymást, és attól kezdve együtt maradtunk – mondta. Házasságuk 41 éven át, 2013-ig, Maár Gyula haláláig tartott. A gyászt talán soha nem tudta feldolgozni.
Egy lányuk született, Teréz, s nevelték fogadott fiúkat, Sont.

2021. április 16-án hajnalban tért örök nyugalomra.

Számos művészeti és állami díjjal tisztelegtek előtte. Pélyen, szülőfalujában öt évvel ezelőtt emlékházat nyitottak számára.

Nyugodjon békében!

Kiss Manyi

A háromszéki Zágonban édesapja a pajta mellé kis színpadot ácsolt, hogy szereplésre vágyó Margit lánya megteremthesse a maga tündérvilágát.
110 éve, 1911. március 12-én Magyarlónán, Kolozs megyében született, s 50 évvel ezelőtt, 1971. március 29-én hunyt el Budapesten KISS MANYI színésznő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.

Már tizenöt éves korában játszani kezdett, és táncosi, énekesi tehetségét hamar észrevették a színigazgatók is. Szerepeit ritka ösztönösséggel formálta meg, és bár tartott attól, hogy csak komikának fogadja el a nagyérdemű, a hihetetlen drámai mélységeket is ugyanolyan eredetiséggel ragyogta be.
1926-ban Kolozsvárott kezdett játszani, 1928 és 1932 között előbb Miskolcon, majd Szegeden lépett fel. Szegeden azonban néhány évre megszakadt színészi pályája.

A városban lépett fel az Uferini mutatványoscsalád, akinek egyik tagja, az artista Alfredo Uferini és a színésznő között első látásra szerelem szövődött, bár egyikük sem beszélte a másik nyelvét. Manyika hozzáment Frédihez, otthagyta a színházat, és képes volt élő ágyúgolyóként turnézni az olasz artistaklánnal, amíg ösztönei figyelmeztették, hogy az ő helye nem a cirkuszi sátorban van. Így történt, hogy összeszedte a bátorságát, és nehéz szívvel, de búcsút intett első nagy szerelmének. Amikor az Uferini-produkció jegyet váltott a New Yorkba induló repülőjáratra, ő már más utakon járt. Elhatározta, hogy meghódítja Budapestet.

1935-ben a Royal Színházban egy “beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is.
Pályája lassan, de biztosan ívelt felfelé – mint mindenki, ő is statisztaszerepekkel indított, aztán nemsokára előnyösebb felkéréseket kapott.

Futószalagon teljesített revüműsorokban a Moulin Rouge színpadán, közben a színházak is igényt tartottak rá. Frau Uferini hamarosan Kiss Manyi néven kápráztatta el a főváros közönségét. Eközben az ifjú mecénással, Károlyi István gróffal kibontakozó szerelme zátonyra futott – a gróf anyja nem támogatta, hogy fia egy színésznőcskét hozzon a családba. Károlyi István pedig – bár minden jel szerint szerette Manyikát – nem állt a sarkára.

1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjével lett igazán népszerű. 1943-ban a Vígszínházba szerződött, ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. A második világháború után játszott Kamara Varietében, a Magyar Színházban és Művész Színházban is. Az ötvenes években felfigyeltek drámai tehetségére is, és az eddigi énekes-táncos, komikai szerepei most már prózai szerepkörrel, klasszikus drámákban való tragikus ábrázolásmóddal bővültek ki. 1954-ben került a Madách Színház társulatához, egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamával érte el.

A II. világháború alatt a Donnál lépett fel a Tábori Színház delegáltjaként, hogy a katonáknak elénekelje a legendás Habos süteményt. Itt ismerte meg azt a férfit, akivel végleg egymásra találtak. Bakonyi János a fronton felügyelte a művészek biztonságát. Évekkel később Budapesten ismét találkoztak, és attól kezdve – jóban, rosszban, sok nehézségben – végleg együtt maradtak. Nézeteltéréseik, veszekedéseik a színésznőt egy idő után az alkoholba kergették, testileg és lelkileg is felőrlődött, s amilyen ügyesen mulattatott, olyan ügyesen tudta betegségét is leplezni, amelynek késői orvoslása korai halálához vezetett. Párja egy év múlva követte.

Részlet a Mici néni két élete c. filmből

Kiss Manyi a mozit is meghódította. Közel 80 filmben szerepelt. Főbb szerepei közé tartozik az 1955-ben készült, Fábri Zoltán rendezte Körhinta, ahol a főszereplő Pataki Mari (Törőcsik Mari) édesanyját játszotta, vagy a hatvanas években készült Mici néni két élete, amelyben zseniálisan formálta meg a biztonságra és kicsapongásra egyaránt vágyó idősödő hölgyet. Emlékezetes alakításokat nyújtott kabaréjelenetekben is.
Az aprócska, cserfes lánynak hosszú és nehéz utat kellett megtennie, hogy eljusson a fővárosi színpadokig és a filmstúdiókig. A Kiss Manyiról terjengő történetek, színházi pletykák, a fennmaradt fotók, kabaréjelenetek és filmek mindenkit meggyőznek arról, hogy kevés ennyire egyedi, eredeti színésznőnk volt.