FESZL FRIGYES, az európai romantikus építészet jelentős képviselője

Budapest pesti rakpartjának jellegzetes, sokat megélt épülete a Pesti Vigadó. Tervezője, FESZL FRIGYES építész, az európai romantikus építészet jelentős képviselője 200 évvel ezelőtt, 1821. február 20-án született.
Családja német származású volt, édesapja kőfaragással foglalkozott. Tizennégyen voltak testvérek, ketten az építész hivatást választották. Első mestere Hild József volt, majd a Münchenben tanult a Képzőművészeti Akadémián. Pestre visszatérve részt vett az parlament tervezésére hirdetett pályázaton, ahol a 2. helyezést érte el. Sok pályázaton indult, ám legtöbbször csak részfeladatokat kapott, így a Dohány utcai zsinagóga belső szentélyének tervezését is. A Kálvin téri református templom belső terében az ő nevéhez fűződik Zichy Manóné jelképes síremléke „csipkeszerű” építészeti kialakítása. Két építésztársával több belvárosi bérházat tervezett a délnémet romantika stílusához közel álló homlokzatkialakítással, pl.: a Nádor utca 22-ben álló Oszvald-házat. Főművének mégis a Pesti Vigadó épülete tekinthető.

Az épület helyén korábban és hasonló funkcióval Pollack Mihály épülte állt, ám azt a szabadságharc idején, 1849. május 15-én a budai várat védő Heinrich Hentzi osztrák tábornok ágyúval szétlövette.
Az új épület tervét Hild József kapta meg, de az átdolgozásra Feszl Frigyest kérték fel.

A három utcai homlokzattal rendelkező épület mind a belső, mind a külső ornamentika használatban a magyar nemzeti formakincs jelenik meg. Az oszlopfejezeteken kifaragott bajuszos férfifejek mellett megjelenik a vitézkötés díszítőmotívum. Feszl Frigyes a romantikus építészeti stíluson belül a nemzeti formakincset kereste. Ezzel a magyar huszárok mentéjén és a magyar népviseleteknél előforduló paszományornamentikával utalt a magyarság ízlésvilágára. … azonban sem a hozzáértő kritika, sem a nagyközönség az újításokat nem fogadta megértéssel.
A belső tereket mozaikkal kívánta díszíteni, ám azt a város tanácsa inkább freskókkal díszíttette, amelyeket Than Mór és Lotz Károly készítettek – s vált ezzel az épület Pest első freskóval díszített épületévé.

A kritikákat az építész rosszul fogadta, búskomorrá vált. Több időt töltött Párizsban, ahol akvarellfestést tanult. Több grafikája és festménye megőrizte számunkra Budapest városképét.


A Vigadó átadása után jelentős megbízást már nem kapott, bár több, 120 évet is megélt oktatási és egyéb célú épület dícséri Pesten a nevét. Ezek azonban már nem a romantika, hanem a historizmusnak neoreneszánsz stílusú megnyilatkozását mutatják. Fontosabb művei ebből az időből: a Porszász-ház a Belvárosban, a Nagymező utcai iskola, a

Mayer-ház az Andrássy úton, a Guglielmini-ház Kőbányán – ahol élete utolsó éveit töltötte – és a Dreher sörgyár épületei és a gyár igazgatói villája.

1884-ben, súlyos cukorbetegség következtében hunyt el Budapesten.