Az origami nagymestere

Szinte nincs olyan gyermekeknek szánt kézműves-foglalkozás, amelyen ne találkoznánk papírhajtogatással. S ebbe a foglalatosságba, „alkotásba” a felnőttek is szívesen bekapcsolódnak. A papírhajtogatás, az origami mestere huszonévesen műszaki rajzolóként dolgozott, a fiatal alkalmazottaknak ő tanította a geometriát, az origami hagyományos módszereivel próbálta érthetőbbé tenni a tudományt.

110 éve, 1911. március 14-én Kaminokavában született és 2005-ben Tokióban, ugyanezen a napon, hunyt el AKIRA YOSHIZAWA, az origami nagymestere.
Gyermekkorában nagy örömét lelte a papírhajtogatásban, azonban 13 éves korában Tokióba kellett költöznie, hogy gyári munkát vállalhasson. 1937-ben otthagyta a gyári munkahelyet, hogy minden idejét az origaminak szentelje. Az elkövetkező húsz évben szegénységben élt, megélhetését egy hagyományos japán édesség árulásával biztosította.

A második világháborúban besorozták; Honkongban szolgált a sereg egészségügyi alakulatánál. A betegeknek origamit hajtogatott, így próbálva felvidítani őket, azonban miután ő maga is megbetegedett, visszaküldték Japánba. Munkássága már ekkor felhívta magára a figyelmet: 1944-ben szerepelt Honda Iszao Origami suko című könyvében. Az igazi áttörést az Asahi Graph magazin 1951-es kiadványa hozta meg számára: a lap megbízta a 12 állatövi jegyet megformáló munka elkészítésével. Első tanulmánya 1954-ben jelent meg Új origamiművészet címmel. E művével fektette le a Josizava–Randlett-rendszer alapjait, amely a jelölésrendszer szimbólumaival, nyilakkal és diagramokkal mutatja a hajtogatás menetét, s amely mára a hajtogatáslépések ábrázolásának standard módjává vált.

Munkái közül számos darabot adott kölcsön külföldi kiállításokra, árulni azonban sosem árulta őket. Számos új technikában volt úttörő, a nedves vagy vizes hajtás bizonyult a legjelentősebbnek közülük. A nedves hajtás lehetővé teszi, hogy a papír könnyebben formálható legyen, így a kész modellek egy sokkal kerekebb és élethűbb megjelenést kapnak. Az origamiművészetben nagy fejlődést jelentett a minél élethűbb, reálisabb formák létrehozásának lehetősége, hiszen ezáltal az origami már nemcsak egy egyszerű kézműves-foglalkozás, hanem valódi művészetté, az önkifejezés eszközévé vált.

Yoshizawa origami gyűjteménye

Egy 1989-es felmérés szerint több mint 50 000 modellt készített, 18 könyvében csak néhány százat ábrázolt.

Maga a hajtogatás rituáléja, a folyamata sokkal fontosabb, mint maga a végeredmény. Mikor a kezed foglalt, a szíved nyugodt.” (Akira Yoshizawa)