OPERAHÁZ, TÁNCDALFESZTIVÁL ÉS A BÁNATOS MEDVE

Ha letekintünk a Budai Vár mellvédjéről, számos épületét láthatjuk. Alattunk a Várkert kioszk és -bazár, a pesti oldalon a kupoláról már megismerjük a Szent István Bazilikát, délre tekintve a Szabadsághídnál áll a régi Fővámház épülete, amely ma egyetem, attól nem messze a Bakáts téri templom, majd a Nemzeti Múzeum mögött a Magyar Rádió épülete, a Festetics Palota, a Károlyi-palota, a múzeum mellett a régi Képviselőház, ma az Olasz Kultúrintézet épülete, a Belvárosban és az Andrássy úton a főművének tartott Magyar Állami Operaház… sorolhatnánk még épületeinek sorát – számosat vidéken is –, amelyek a XIX. század második fele legnagyobb magyar építészének alkotásai.

YBL MIKLÓS 130 évvel ezelőtt,1891. január 22-én hunyt el Budapesten.
1814-ben született Székesfehérváron.1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, majd hazatérve 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott Királyi Művészeti Akadémiára. Németországi tanulmányainak hatását pályájának korai szakasza tükrözi a leghívebben.

Tanulóútja azonban nem ért véget Münchenben. Az európai művelődési körút, a grand tour évszázados hagyományát követve 1841-ben Itáliában vándorolt, ahol nagy hatással volt rá az ország kultúrkincse, főleg Andrea Palladio, Galeazzo Alessi és Donato Bramante épületei. Vicenza, Pisa, Velence és Firenze légköre pedig valósággal elbűvölték. Hazatérése után egykori mesterének fiával, Pollack Ágostonnal megnyitotta az Építészeti Intézetet Pesten, a Dorottya utcában.

1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Károlyi később uradalmi építésszé nevezte ki.

Harminchét évesen feleségül vette Fóton a grazi születésű Lafite Idát. Egyetlen gyermekük született, Félix, de később magukhoz vették Pollack Mihály unokáját, Máriát is.

Ybl Miklós stílusának következő, romantikus szakaszát a híres arisztokrata családok – többek között a Zichyek, a Festeticsek és az Andrássyak – számára tervezett paloták, templomok és gazdasági épületek fémjelzik. A 60-as évek második felében fő tevékenységi területe a Ferenc József birtokában levő Margitszigeti Fürdőtelep kialakítása volt. Művészetének ezt a periódusát már a neoreneszánsz stílus uralja.

A legfoglalkoztatottabb építészek egyike volt, szerénység, önzetlenség jellemezte. Úgy tartják, kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint a tervei. Egyik munkatársa feljegyzései szerint “Nem egy botját ütötte cafatokra, hogy a kő rossz voltát bizonyítsa”. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába.

Tolnay Lajos, a XX. század jeles magyar művészettörténésze, így summázta róla alkotott véleményét:

Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk a lelket emeli…”

A táncdalfesztiválok népszerű szerzője

Szinte minden dala sláger lett. A 60-as, 70-es évek könnyűzenéjének egyik főszereplője volt, sok fiatal táncdalénekes karrierjét indította el. 100 éve, január 20-án született Budapesten MAJLÁTH JÚLIA zenepedagógus, zeneszerző.
Zongoraművésznek készült, de 19 évesen súlyos betegség támadta meg, amelyet bénulás követett, így le kellett mondania művészi tanulmányairól. De nem távolodott el a zenétől. Sugár Rezsőnél és Kókai Rezsőnél zeneszerzést tanult, és sikeres könnyűzene-komponistává vált. 1948-ban és 1968-ban megnyerte a rádió slágerversenyét. Mindenki a fedélzetre című rádióoperettjén kívül zeneszerzője volt Tabi László Sportol az ország c. vígjátékának.

A táncdalfesztiválok népszerű szerzője sok dalával gazdagította a magyar könnyűzene repertoárját. Lírai hangon, humorral és játékossággal szólt a világhoz és a világról. Dalait olyan művészek adták elő, mint Németh Lehel, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Záray Márta és Vámosi János.

A Csinibaba című filmben több szerzeménye is szerepel (Valaki kell nekem is, Különös éjszaka volt, Imádok élni). Néhány további szerzeménye: Nem várok holnapig, Rövid az élet.

55 évesen hunyt el Budapesten.

Mészöly Miklós

Első mestere, Várkonyi Nándor irodalomtörténész így nyilatkozott róla: „… úgy vált igazán meghatározó íróvá, hogy irodalmi értelemben „nem tanult senkitől”, mégis mindent tudott”.

100 éve, 1921. január 19-én született MÉSZÖLY MIKLÓS, a huszadik század második felének egyik legjelentősebb prózaírója. 1944-ben avatták jogi doktorrá. 1943–44-ben frontkatona volt, szerbiai fogságba került. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine-t. 1956-tól szabadfoglalkozású író volt. csak ötven évesen, jelentős életművel a háta mögött kezdett el érintkezni a közönséggel. – Ennek leginkább politikai okai voltak. Miután hazatért a hadifogságból, a Kisgazda Párt szekszárdi lapjának lett a szerkesztője, s amikor azt betiltották, felmenekült Pestre, ahol Szilágyi Dezső szerzett neki állást: dramaturgként szerződtette a Bábszínházhoz. Az írást azonban nem hagyta abba, s nem volt hajlandó a megalkuvásra. Nem tartozott egy írói csoporthoz sem, inkább személyes kapcsolatokat ápolt velük, így Mándy Ivánnal, Nemes Nagy Ágnessel vagy Veres Péterre.

Szörényi László irodalomtörténész így ajánlja könyveit ma, az internet korában:

„…ha valaki nem felejtett el olvasni, ajánlom, hogy meséit olvassa el, és ha az ember túljutott a szomorú mackókon (A bánatos medve), akkor jöhet a Fekete gólya, ami egy ifjúsági regénynek álcázott remekmű. Ha valaki kevéssé ismeri Mészölyt, felnőttként is a legjobb, ha ezzel kezdi. …Ezek után a Pannon töredék című írást javaslom folytatásra, de a Magasiskola, a Lesiklás, a Pontos történetek, útközben, és a Szárnyas lovak szintén remekmű. Majd következhet a bizonyos értelemben vett csúcspont az életműben, ez a Film.”

Mészöly Miklós életműsorozata a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg 1995 óta.
1990-ben kapott Kossuth-díjat. 1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1991-ben a Budapesti Magisztrátus tagja lett. 1992 és 1994 között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

2001. július 22-én hunyt el Budapesten.