Jövőre lesz 30 éve, hogy a biatorbágyi helyi közművelődésben tevékenykedik, 2012 óta folyamatosan a művelődési központ vezetője. A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ igazgatónőjével Jean Orsolya beszélgetett a Körkép online oldalán megjelent interjúban, amely teljes terjedelmében itt olvasható.
Fotó: Vadócz Zsuzsa
A mai művészettörténészek a festészet legnagyobbjai között tartják számon azt a biai fiút, akiről mi legfeljebb annyit tudunk, hogy övé a legdrágább magyar festmény. Pedig a ma 15 éve elhunyt művész kérlelhetetlen konoksággal szegült szembe az elüzletiesedett, hiú művészeti világgal, az elvilágiasodott, mesterkélt és fölszínes társasági élettel, és évtizedekig alkotott teljes magányában, keresve a legtisztább gondolatok legtisztább kifejezésmódját, amelyből csak a misék és a templomi közös muzsikálás erejére szakadt ki (fiaiból világhírű zenész lett). Legszebb festményeit is hite ihlette, legyen az a Mariale-sorozat vagy a Macron dolgozószobájában található Rózsaszín írás. Gyermekkorának biai világát is vitte magával, az itt látott marha bendő és édesanyja kötényének ráncai, gyűrődései végigkísérték művészetét.
Akció, zene, humor, pattogatott kukorica, kóla, sör egy hangulatos kertben, itthon, Biatorbágyon: mindez egyben a kertmozi.
A Faluház hangulatos kertjében évek óta nyáresti koncerteket szervezünk. A kertmozi ötlete-lakossági igényre reagálva -a Covid előtti időre nyúlik vissza. Sajnos, a pandémia miatt abba kellett hagynunk a vetítéseket mielőtt igazán ismertté és kedveltté válhatott volna ez a programtípus. Amint ismét látogathatók lettek a közösségi terek, újraindítottuk a vetítéseket. S már az elsők is nagy sikert arattak. A kezdetektől igyekszünk nemcsak a fiatalokat és a felnőtteket, hanem a családokat is megszólítani. A legújabb filmekből válogat a Mozgó Mozi csapata és tovább a közönség is, ugyanis két film közül választhatnak az érdeklődők. Így igazán közkívánatra érkezett hozzánk az Elvis, A nemzet aranyai, a Barbie vagy a Gran Turismo…
Kedves, kikapcsolódni vágyó közönségünk soraiban már törzsvendégeket is tisztelhetünk, s többen asztaltársasággal, csapatban érkeznek a mozira.
A nyári heti vetítéseket ősztől a havi egy színháztermi mozi váltja föl, s mellette azokat a filmrajongókat, akik a közös filmnézés után szívesen meg is beszélnék együtt a látottakat, továbbra is várjuk a Családgarázs filmklubba is.
Érdemes benézni hozzánk, hiszen megspórolható az utazás, a kellemes környezet pedig garantált, s még a jegyár is barátságos. Ráadásul nálunk mindenki itthon van!
Intézményünk névadója, Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas költő 95 évvel ezelőtt, 1928. augusztus 16-án született Bián. Hogyan is emlékezhetnénk meg róla méltóbban, mint erős, feledhetetlen versével, amely egyik fő művének, a Tékozló országnak megírása közben született.
KÖNYÖRGÉS KÖZÉPSZERÉRT EGY ÉPOSZ ÍRÁSA KÖZBEN
Te boldog isten, légy velem,
hadd éljem le kis életem,
csak egyszerűen, józanúl,
napokat számlálatlanúl.
Csak úgy, akár a többiek,
akár a földi emberek:
ágyamat asszony vesse meg,
ágam okos kéz nyesse meg.
Termő legyek halálomig,
alvó, ki sosem álmodik,
ki estéig úgy fárad el,
hogy mosolya nem szárad el.
Add meg nekem e nagy kegyet:
vedd el tőlem e vad szívet!
Ha ki jégszirtet rakna rá,
azt is gőzzé lobbantaná.
Hisz te-szíved körűl suhan,
benne a poklok vára van,
lángtornyot az ha fellövell
a tejút fényét veszti el.
Köröd, hogy súroltam, kisült,
s húsomba eged érce sült,
s mint olvadt gyertya, ha buzog,
a fém a csípőmre csurog.
Szenes bordám, féloldalam,
szárnyamnak üszkös csonkja van
és így is csak feléd ütök,
mint légbe féllábú tücsök.
Mért hordom kormos csókodat,
érces nyomorúságomat?
Magához szív a sugarad,
mint áram zsenge ujjakat.
Te boldog isten add nekem,
csak legyen krumplim, kenyerem,
örömömet ne vedd zokon,
legyek jó testvér, jó rokon.
Legyek csak hallgatag, szerény,
mint a kiserkedt vetemény.
Így is díszítem kertedet,
hasznod így is növekedett.
Földembe ne vess több magot,
több aranylombú csillagot.
Nyakamra ne küldj több esőt:
látomást, poklot, temetőt.
Hallgasd meg végre panaszom:
e terhet én már nem birom.
Bennem a mindenség delel,
az űr, csöndjével, fényivel.
És én már úgy érzem magam,
mint anya, a boldogtalan,
hisz szülni régen joga van:
magzatának már foga van!
De nem jön meg a fájdalom
és fuldoklik és nyög nagyon,
s benne szakállt eresztve nő
homlokáig a csecsemő.
A Juhász Ferenc Művelődési Központ ősztől szívesen indít új, az eddigi kínálatát színesítő szakkört, workshopot, foglalkozás-sorozatot. Kérjük, töltse ki az alábbi linken található kérdőívünket, hogy az Ön igényét is figyelembe tudjuk venni!
Köszönjük!
Kérdőív:
Lator László: A kert
Lángok perzselik a bozontos
csendet, mohón egymásba nőtt
füvek, dudvák, bokrok, virágok,
imbolygó nagy fenyők.
Lángon, füvön, bokron, virágon
indák hulláma sustorog.
Este a lombból kirepülnek
a pelyhes csillagok.
Kék mélység sodrában remeg
a lábbal-felfelé világ.
A földben néma seregek.
És izzanak a fák.
Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, tanár, a nemzet művésze elment közülünk, örökre. Lator László nemcsak névadónk, Juhász Ferenc, pályatársa és barátja volt, de szakmánk sajátos művelője is. „Azt hiszem, olyasvalamiket tudtam a költőkről, versekről írni, amit az irodalomtudomány nem tudott” – nyilatkozta egyik interjújában. Lator Lászlóról pedig többek között azt írták az emlékezők, hogy „minden volt, ami a magyar irodalom”. Mindent tudott a magyar irodalomról és át is tudta adni, s nemcsak a következő írónemzedéknek, hanem a nagyközönségnek is. Ő indította el 1991-ben Mészöly Dezsővel, Gyurkovics Tiborral és Lukácsy Sándorral a népszerű Lyukasóra című műsort, amelyben szellemes játék segítségével ismertették meg a magyar irodalom elfeledett kincseit a közönséggel.
Juhász Ferenc és Lator László egy év különbséggel születtek, 1928-ban Juhász, 1928-ban Lator. Juhász Ferenc 87 évesen, 2015-ben hunyt el, míg Lator a napokban, 96 évesen, 2023.07.17-én.
„Juhász költészete a 20. század szellemtörténetének egyszemélyes foglalata, nyitott szellem áll versei mögött”- olvasható a Litera Magazin 2008. évi szeptemberi írásában, amely Lator László gondolatát idézi a köszöntők között Juhász Ferenc 80.szülinapján.
Lator Lászlóról ma a tanítványsereg emlékezik, s mindannyian, akik a magyar nyelvet szeretjük, beszéljük, az írásokat olvassuk. Vegyük kézbe, véssük szívbe, észbe az ő munkáit is!
Biatorbágy Város Önkormányzata Idősügyi Tanácsának megbízásából a Polgármesteri Hivatal 2023. június-július hónapokban közvélemény kutatást folytat a 65 év feletti biatorbágyi lakosság körében. Önkormányzatunk idősügyi tevékenysége további irányainak meghatározásához szeretnénk megismerni a Biatorbágyon élő idősek és velük élő hozzátartozóik igényeit, problémáit, jellegzetes élethelyzeteit.
A kutatás során az alábbi témaköröket vizsgáljuk: egészségi állapot, jövedelmi- és életkörülmények, szabadidős- és sporttevékenységek, biatorbágyi idősügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség és elvárások, közösségi foglalkozások, önkéntesség.
A felmérés név nélküli, reprezentatív, a 65 év feletti lakosság mintegy 50 %-ának címlistája alapján lakcímre eljuttatott igényfelmérő kérdőív formájában történik (a kérdőívek hivatali bélyegzővel ellátottak, nem sokszorosíthatóak). A kitöltött kérdőívek a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Családsegítő Szolgálatnál, vagy a Juhász Ferenc Művelődési Központban elhelyezett ládákba bedobva juttathatóak vissza.
A közvélemény-kutatásban résztvevőknek előre is köszönjük, hogy válaszukkal hozzájárulnak városunk Idősügyi Koncepciójának és Intézkedési Tervének megvalósulásához, felülvizsgálatához.
Biatorbágy, 2023. május 22.
Tarjáni István sk.
polgármester
Biatorbágy Város Idősügyi Tanácsának elnöke
Ismert és kevéssé ismert mesék elevenedtek meg aprócska és nagyobbacska gyermekek és bábok közreműködésével az idei térségi gyermekbábos találkozón, amely, számításaink szerint, már a 24. volt. Biatorbágy pedig bő négy évtizede került föl a magyarországi gyermekbábos térképre, s azóta meghatározó bázisa e rendkívül összetett és különleges előadóművészeti, közösségépítő, személyiségformáló műfajnak. A Nánási házaspár (Nánási István és Marika) elévülhetetlen munkássága után más köntösben, de változatlanul kimagasló színvonalon működik a gyermekbábjátszás a JFMK keretében tíz éve, Néder Norbert és Tóth Kriszta bábosok igényes művészeti vezetése és szeretetteljes pásztorolása mellett.
Régi és új csoportok mondhatni haza érkeztek a Művelődési Központba, hiszen a hely, a technika, a vendégfogadás most is rájuk volt szabva. Ócsáról a Piskóta Bábcsoport jött ismerősként egy remek Bálint Ágnes mesével, a mindenki kedvence Mazsola és Tádé című darabbal. Zseniális díszletüket és a bravúros összjátékot a zsűri arany minősítéssel díjazta és őket javasolta az országos versenyre is. Varázslatos játékot hozott a szerbiai Bácsgyulafalváról érkezett Rontom-Bontom-Alkotom bábcsoport is: A válogatós királykisasszony remek élő szereplős és bábos előadása különleges hangulatot teremtett. Az ugyancsak régi vendég, a budakeszi Bábika bábcsoport paravános játéka, A nyulak pásztora című mese feldolgozása is mulattatta a nemcsak bábos gyerekekből álló szép számú közönséget, amint Nagyváradi Dominik egyszemélyes játéka sem maradt el a csapatok produkciójától. A hazai pályán induló Cipcirip bábcsoportunk pedig, noha zömmel nagyon kezdő tagokból szerveződött, hozta az eddigi sikereket: Az égig érő paszuly népmesével fesztiválgyőztes lett, s idén is megkapták a Néder Norbert által fölajánlott fesztiváldíjat, a vándorbábot. Igazi jubileumi siker, hiszen ezen a néven, s Tóth Kriszta és Néder Norbert művészeti vezetése mellett éppen tíz éve működik.
A csoportvezetőket ismét komoly szakemberekből álló zsűri – Fabók Mariann, Szluka Judit, Szentirmai László – tanácsolták, míg a gyermekek a játszóházban lazíthattak, valamint egy rögtönzött, játékos helytörténeti órán vehettek részt, amelyet részben Nánási-Kézdy Tamás képviselő, értéktáras tartott nekik a meglepetés előadás előtt. Az eredményhirdetés előtt ugyanis következett a Váró, avagy az idő állomása című igazi biatorbágyi darab. A Fehérváry Lilla, Tóth Kriszta, Néder Norbert szerkesztette és rendezte, a vasútállomáshoz kötődő, biatorbágyi életképeket is felvonultató előadás a Színházi Olimpia pályázatára készült a találkozót megelőző héten helyi, határon túli amatőr szereplők és hivatásos előadók, köztük Veres Imelda, a szerbiai gyerekcsoport vezetője közreműködésével.
Mindezzel a biatorbágyi bábjátszás újabb állomáshoz érkezett és a helytörténet újabb elemmel gyarapodott. Intézményünk pedig továbbra is elkötelezett a bábjátszás mellett, várjuk a gyerekeket a nyári táborba, a felnőttekkel folytatjuk a munkát, s őszre szervezzük az évadnyitó bábosnapot.
Szádváriné Kiss Mária
JFMK igazgató
Petőfi Sándor eszmélésünktől fogva velünk él. Nincs betűvető magyar ember, aki ne tudná ki ő, és külföldön sincs nála ismertebb magyar költő.
Petőfi „a nemzeti önismeret alapja” – írta jól róla Juhász Ferenc.
Születésének 200. évfordulójára emlékezett a művelődési központ az Artterasz rendezvénnyel és az erre az alkalomra kiadott Biatorbágyi Artterasz kiadvánnyal a magyar költészet napját követő szombaton.
Feledtetve a borongós, esős szombat délutánt, számos érdekes, izgalmas, hol mosolygós hol pedig könnyeket fakasztó pillanatnak lehettek részesei az érdeklődők . Kicsik és nagyok találtak kedvükre való elfoglaltságot a Faluházba varázsolt múltidéző kávézóban, ahol a remek kávék és egyéb forró italok mellett Petőfi kedvenc süteménye, a Deák-kenyér is megkóstolható volt. S aki betért olvashatott kedvére, hiszen jó sok izgalmas könyv érkezett a biatorbágyiaktól a Juhász Ferenc Művelődési Központ felhívására, amiből bátran hazavihettek az érdeklődők a program utáni héten is.
A rendezvény fanfáros köszöntővel nyílt, amit verses folytatás követett, majd pedig a pásztisok (Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola) remek muzsikája és az általános iskolák tanulóinak kiváló versmondásai adták a délután gerincét. Az ismeretterjesztésben a 19. század nagy felfedezése, a fotózás vitte a főszerepet a kezdeti dagerrotípiáktól a mai képkészítésig. A gyerekeknek Laczkó Péter titokzatos sátra, a kör tükrözheti nyolcszögvény rejtett izgalmat, a felnőttekkel pedig Eiffel János fotóművész mesélt a fotózás műhelytitkairól. Mindeközben Kádár Ferkó pillanatok alatt visszarepített bárkit a 19. századba egy-két kalap és felöltő, s máris 48 -as honvéd vagy akár előkelő hölgy válhatott a nagyérdeműből. A színpadi programot a Palinta Társulat énekelt versekből összeállított gyermekkoncertje fűszerezte kora délután. Este pedig a Pászti Miklós Művészeti Iskola művész tanárai adtak gyönyörű koncertet, majd Dányi Krisztián színművész teremtett különleges hangulatot egyszemélyes színházával. Felolvasta ugyanis a Magyar Írószövetség novella pályázatának első három helyezett darabját. A nap Petőfivel zárult: Galán Géza legendás előadásának, amelyből film is készült anno, újra gondolt változata következett. A Petőfi percei most Janka Barna rendezésében és Havasi Péter főszereplésével szólalt meg.
A színpadon játszódó, a nézőket is a színpadra ültető előadás hihetetlen varázzsal bírt, szempillantás alatt repített Petőfi Sándor közvetlen közelébe. Olyan természetességgel szólalt meg a költő, bomlott ki a személy és alkotás egysége, hogy láttuk a biai születésű utóddal, Juhásszal együtt a „fiút”, aki „maga a tisztaság, maga a láng, Sándort, aki a magyar múlt és a magyar jövendő összesűrűsödött csillaga, akit újraálmodott magának az emberiség, hogy legyen hite még önmagában.” És kézzelfoghatóvá vált, amit Juhász Ferenctől az Artterasz kiadvány beköszöntőjében úgy olvashatunk, hogy „Az igazságra hangolta meg-nem-ereszkedő húrjait és mondta szigorú, szép, kifogyhatatlan dalait haláláig.” Feledni se Petőfit, se az előadást nem lehet.
(Az Artterasz kiadvány olvasható a művelődési központ honlapján és megtekinthető a Faluház Kultúrvárójában. A kiadványban szerepel exkluzív beszélgetés Juhász Ferencné Dr. Kilián Katalinnal, biatorbágyi költőktől válogatás, írás Hantai és Juhász barátságáról, vallomások a JFMK művészeti csoportjainak vezetőitől (Paár Júlia, Strack Orsolya, Tóth Kriszta, Néder Norbert, Kelemen Ágnes) és a biatorbágyi Petőfi-szobor készítőjétől, Lelkes Márk szobrászművésztől.)
Szádváriné Kiss Mária
JFMK
