Kiss Manyi

A háromszéki Zágonban édesapja a pajta mellé kis színpadot ácsolt, hogy szereplésre vágyó Margit lánya megteremthesse a maga tündérvilágát.
110 éve, 1911. március 12-én Magyarlónán, Kolozs megyében született, s 50 évvel ezelőtt, 1971. március 29-én hunyt el Budapesten KISS MANYI színésznő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.

Már tizenöt éves korában játszani kezdett, és táncosi, énekesi tehetségét hamar észrevették a színigazgatók is. Szerepeit ritka ösztönösséggel formálta meg, és bár tartott attól, hogy csak komikának fogadja el a nagyérdemű, a hihetetlen drámai mélységeket is ugyanolyan eredetiséggel ragyogta be.
1926-ban Kolozsvárott kezdett játszani, 1928 és 1932 között előbb Miskolcon, majd Szegeden lépett fel. Szegeden azonban néhány évre megszakadt színészi pályája.

A városban lépett fel az Uferini mutatványoscsalád, akinek egyik tagja, az artista Alfredo Uferini és a színésznő között első látásra szerelem szövődött, bár egyikük sem beszélte a másik nyelvét. Manyika hozzáment Frédihez, otthagyta a színházat, és képes volt élő ágyúgolyóként turnézni az olasz artistaklánnal, amíg ösztönei figyelmeztették, hogy az ő helye nem a cirkuszi sátorban van. Így történt, hogy összeszedte a bátorságát, és nehéz szívvel, de búcsút intett első nagy szerelmének. Amikor az Uferini-produkció jegyet váltott a New Yorkba induló repülőjáratra, ő már más utakon járt. Elhatározta, hogy meghódítja Budapestet.

1935-ben a Royal Színházban egy “beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is.
Pályája lassan, de biztosan ívelt felfelé – mint mindenki, ő is statisztaszerepekkel indított, aztán nemsokára előnyösebb felkéréseket kapott.

Futószalagon teljesített revüműsorokban a Moulin Rouge színpadán, közben a színházak is igényt tartottak rá. Frau Uferini hamarosan Kiss Manyi néven kápráztatta el a főváros közönségét. Eközben az ifjú mecénással, Károlyi István gróffal kibontakozó szerelme zátonyra futott – a gróf anyja nem támogatta, hogy fia egy színésznőcskét hozzon a családba. Károlyi István pedig – bár minden jel szerint szerette Manyikát – nem állt a sarkára.

1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjével lett igazán népszerű. 1943-ban a Vígszínházba szerződött, ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. A második világháború után játszott Kamara Varietében, a Magyar Színházban és Művész Színházban is. Az ötvenes években felfigyeltek drámai tehetségére is, és az eddigi énekes-táncos, komikai szerepei most már prózai szerepkörrel, klasszikus drámákban való tragikus ábrázolásmóddal bővültek ki. 1954-ben került a Madách Színház társulatához, egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamával érte el.

A II. világháború alatt a Donnál lépett fel a Tábori Színház delegáltjaként, hogy a katonáknak elénekelje a legendás Habos süteményt. Itt ismerte meg azt a férfit, akivel végleg egymásra találtak. Bakonyi János a fronton felügyelte a művészek biztonságát. Évekkel később Budapesten ismét találkoztak, és attól kezdve – jóban, rosszban, sok nehézségben – végleg együtt maradtak. Nézeteltéréseik, veszekedéseik a színésznőt egy idő után az alkoholba kergették, testileg és lelkileg is felőrlődött, s amilyen ügyesen mulattatott, olyan ügyesen tudta betegségét is leplezni, amelynek késői orvoslása korai halálához vezetett. Párja egy év múlva követte.

Részlet a Mici néni két élete c. filmből

Kiss Manyi a mozit is meghódította. Közel 80 filmben szerepelt. Főbb szerepei közé tartozik az 1955-ben készült, Fábri Zoltán rendezte Körhinta, ahol a főszereplő Pataki Mari (Törőcsik Mari) édesanyját játszotta, vagy a hatvanas években készült Mici néni két élete, amelyben zseniálisan formálta meg a biztonságra és kicsapongásra egyaránt vágyó idősödő hölgyet. Emlékezetes alakításokat nyújtott kabaréjelenetekben is.
Az aprócska, cserfes lánynak hosszú és nehéz utat kellett megtennie, hogy eljusson a fővárosi színpadokig és a filmstúdiókig. A Kiss Manyiról terjengő történetek, színházi pletykák, a fennmaradt fotók, kabaréjelenetek és filmek mindenkit meggyőznek arról, hogy kevés ennyire egyedi, eredeti színésznőnk volt.