A nagyszüleim és én / FELHÍVÁS

Nagyszüleim és én felhívás

Vannak olyan fényképek, amelyek többet mondanak minden szónál. Egy ölelés, egy mosoly, egy közös élmény, amely megőrződött egy fotó formájában – ezek az emlékek különösen értékessé válnak, amikor a nagyszüleinkkel kapcsolatosak. A Juhász Ferenc Művelődési Központ „A nagyszüleim és én” címmel különleges fotógyűjtést hirdet a 2025-ös gyermeknap alkalmából.

Arra kérjük a gyermekeket és családjaikat, hogy válasszák ki kedvenc közös fényképüket, amelyen a gyermek(ek) és nagyszüleik együtt szerepelnek, és küldjék el nekünk. A beküldött képekből összeállított válogatást gyermeknapon, az intézmény aulájában vetítjük le, később pedig közzétesszük a Faluház hivatalos honlapján is.

Amit kérünk a beküldéshez:a fotó készítésének éve és helyszíne a beküldő neve és (ha szeretnétek) egy rövid történet, amely elmeséli, miért különleges számotokra a kép

Beküldési határidő: 2025. május 15.

E-mail cím: kiallitas.jfmk@gmail.com

További információ: Vadócz Zsuzsa, 06 30 251 8707

Bízunk benne, hogy minél többen csatlakoztok ehhez a meghitt kezdeményezéshez.

Ünnepeljük együtt a generációk közötti kapcsolatot és szeretetet, amely életre szóló nyomot hagy bennünk.

Biatorbágy legszebb kokárdája

Biatobágy legszebb kokárdája 2025

A JFMK március idusa előtt hetekkel kokárda készítő versenyt hirdetett, amelynek eredményhirdetése az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc emléknapján, a városi ünnepség keretében történt.

A kokárda nekünk, magyaroknak mindannyiunknak ismerős és szeretett jelképünk, amit nagyon sokan büszkén viselünk is. Vajon honnan ered ez a szép jelkép?

A magyar nemzetnek régóta jelképe a piros és a fehér szín, ami a címerünkben is megjelenik. Ám sok nemzetnek színe ez a 2 szín, hiszen a piros évezredek óta jelképezi sok fontos elemét életünknek. A tűz, a vér, a legszebb piros virágok, a piros orcák mindenhol ismerős és kedves jelképek. A fehér a tisztaság, az újrakezdés és akár a mindenség jelképe is lehet. Ezért egy idő után a címerünkben, a kettős kereszt alatt látható hármas domb zöld színe mintegy megkülönböztetésül a piros és a fehér szín mellé került, amikor esetleg oklevelekben, egyéb iratokban a magyarokról esett szó.

A reformkorban divatossá vált magyar színeket, a piros-fehér zöldet öltözetekben is megjeleníteni, és szalag formában is hozzáférhető volt.

1848. március 15-én a francia forradalomból ismert szalagrózsát, azaz a kokárdát átvették a magyar forradalmárok.

A kokárda kifejezés a francia kakastaréj szóból alakult ki, utalva a szalagcsokor formájára. Eredetileg a kalapokon, sapkákon viselték a jelzésként is értelmezhető szalagcsokrokat, de a magyarok a kokárdát első pillanattól a mellükön, a szívük fölött viselték, a hazaszeretet kifejezésének tartották.

Legendák is övezik a magyar kokárda megszületését, de abban biztosak lehetünk, hogy Petőfi és Jókai viselt már március 15-én kokárdát. Petőfi az Ő Júliájától kapta, Jókai kebelére pedig Laborfalvi Róza tűzte az első kokárdát. Feljegyezték Jókai szavait, amit ekkor mondott: „Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa, ez különböztet essen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E 3 szín képviseli a 3 szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség, Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol!”

A kokárda a magyar zászló színeit viseli, és Jókai lelkes szavaiból kibontakozó jelentés tartalom ugyan nem ellentétes trikolorunk színeinek klasszikus jelentés- tartalmával, de mégis másképpen fogalmazzuk meg. A piros az erő, a fehér a hűség és a zöld a remény színe.

A mi pályázatunk fontos pontjait voltak:

  • Funkciója szerint legyen a kokárda kabátra, ingre tűzve viselhető.
  • Színe legyen piros-fehér-zöld.
  • Anyaga lehet tetszés szerinti (különféle textil, fa, fém, üveg, gyöngy, műanyag, kerámia, papír stb.).

Egy alkotó maximum 3 pályamunkát nyújthat be.

Két kategóriában lehetett pályázni, hagyományos és nem hagyományos kokárdával, de mindkét esetben az előbbi szempontoknak meg kellett felelnie a pályamunkának.

A zsüriben hárman dolgoztunk, Bunth Katalin női szabó mester, viseletkészítő és Szolnoki Beatrix grafikus voltak a társaim.

A már felsorolt szempontok alapján értékeltük a szebbnél szebb kokárdákat, amelyeket különböző korcsoportokba tudtunk sorolni, és ezért tulajdonképpen több első díjat tudtunk odaítélni.

A nem hagyományos kategória legkisebbjei bájos kokárdákkal örvendeztettek meg minket:

  • Megosztott második helyezést ért el: Keller Anita zseniliapálcából font kokárdájával és Majoróczki Lilla filcrózsájával.
  • Megosztott első helyezést ért el: Kelemen Kira madárka formájú kitűzőjével és Molnár Dorottya zseníliafonalból készített virággal.

A következő nem hagyományos kategória korcsoportban Tőzsér Eszter Lili igényesen kivitelezett, a nemzeti színvilágot a magyar hímzésmotívumokat idéző kompozícióval társított munkája érdemelt első helyezést.

A nem hagyományos felnőtt kategóriában sokféle érdekes megoldással találkoztunk.

  • Harmadik helyezett Grőszerné Szanyi Ildikó lett, szép, finom, gyöngyből fűzött rózsával.
  • Második helyezést Barsi Zsuzsa legóvirágokból alkotott kitűzője nyert, a szokatlan anyagválasztást igényes kivitelezéssel társította.
  • Emőd Áldásné Judit különleges formájú horgolt virága érdemelte ki az első helyezést.

Két különleges pályázatot választottunk a felnőtt profi kategóriákból.

  • A nem hagyományos kategóriában Chemez István címeres, kitűzhető kokárdája kapott első helyezést,
  • a hagyományos kategóriában pedig Szőllősi Szilvia különleges, míves nemezkokárdája nyerte el az első díjat.

Különösen érdekesnek találtuk, hogy a hagyományos kategória meghatározásának egy kimondottan innovatív, mai eszközöket alkalmazó alkotás felelt meg!

A közönségszavazás eredménye értelmében pedig Majoróczki Lilla filckokárdája nyerte el a közönség tetszését.

Két csoportos pályázatot is kaptunk, amelyeknek nagyon örültünk, a Művelődési Központ jóvoltából különdíjakkal tudjuk megköszönni szép munkájukat!

Az egyikük a „FÉSZEK” Fogyatékosok Nappali Ellátójának Alkotóköre, Zala Brigitta és Balázsné László Lívia vezetésével. Az alkotók Kuzmits Szilvia, Veréb Mária, Kovács István, Badics Dániel, Bőcs Róbert és Bodnár Viktor.

A másik csoport a Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium 2.a osztálya, Gyimesi Gézáné, Klementina osztályfőnök vezetésével. Hangozzék el a lelkes gombfelvarró csapat neve is: Bán Benedek, Bóna Kincső, Csiba Max, Csiba Mór, Gaál Boglárka, Gál Bence, Hajdú Bence József, Herhalt-Nagy Soma, Huber Boróka, Kiss Viktória Emma, Madarász Milán, Makai Márk, Nagy-Czirok Lili, Németh Dániel, Nyéki Zétény Balázs, Palatinus Adrienn, Pankotay Alíz, Schnaider Áron Balázs, Setét Boglárka, Sivák-Ducza Flóra, Szoboszlai Zsófia, Tasi Levente, Török Flóra, Váradi Michael, Varga Barna, Zlinszky Kata.

Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek és természetesen a nyerteseknek is!

A Juhász Ferenc Művelődési Központ az idei sikeren felbuzdulva, hagyományt kíván teremteni a kokárdakészítő pályázatból, így máris lehet a következő évi alkotáson gondolkodni mindenkinek!

Landgráf Katalin textilművész, az MMA rendes tagja a JFMK Szövő Szakkör vezetője


Készítsd el Biatorbágy legszebb kokárdáját! – Pályázati felhívás

Biatorbágy legszebb kokárdája 2025 - pályázati felhívás

Meghosszabbítottuk a határidőt!

Sokan jeleztétek, hogy még dolgoztok a kokárdáitokon, és szeretnétek nevezni – ezért meghosszabbítottuk a leadási határidőt!

Új határidő: március 11., kedd, 12:00

Várjuk gyermek és felnőtt, amatőr és profi alkotók szépséges kokárdáit a Faluházba, hogy a zsűri és a közönség által megválasztott legszebbeket már a március 15-i megemlékezés napján megmutathassuk az ünneplő közönségnek!

Nézd meg a részleteket, a lenti videóban ⤵️

A kokárda lehet:

Jelentkezési kategóriák:

Hagyományos
– 5-11 éves korig: H1
– 12-18 éves korig: H2
– 18 éves kortól, amatőr: H3
– 18 éves kortól, profi*: H4
Nem hagyományos
– 5-11 éves korig: N1
– 12-18 éves korig: N2
– 18 éves kortól, amatőr: N3
– 18 éves kortól, profi*: N4

*: Profi: népművészeti, képző- vagy iparművészeti végzettséggel, foglalkozással rendelkező pályázó.

Megkötések:

  • Funkciója szerint legyen a kokárda kabátra, ingre tűzve viselhető.
  • Színe legyen piros-fehér-zöld.
  • Anyaga lehet tetszés szerinti (különféle textil, fa, fém, üveg, gyöngy, műanyag, kerámia, papír stb.).
  • Egy alkotó maximum 3 pályamunkát nyújthat be.

A beérkezett pályaműveket 3 fős zsűri értékeli:

  • Landgráf Katalin textilművész, az MMA rendes tagja, a biatorbágyi Szövőszakkör vezetője.
  • Bunth Katalin női szabó mester, viseletkészítő
  • Szolnoki Beatrix grafikus

A zsűri által kiválasztott, bemutatásra érdemesnek tartott alkotásokat közönségszavazásra bocsátjuk a JFMK online felületein. A szavazás nyertes alkotásait és a zsűri által kiválasztott, kategóriánként 1-3. helyezett pályamunkákat a március 15-i ünnepségen kiállítjuk, hogy a megemlékezésre érkező közönség megtekinthesse. Ezen felül az első helyezettek éves, a második helyezettek féléves, a harmadik helyezettek negyedéves ingyenes belépőjegyet nyernek a JFMK programjaira.

A kiállítás megtekinthető március 23-áig.

Jelentkezés: a szolnoki.brigitta@jfmk.hu e-mailcímen név, telefonszám, jelentkezési kategória és több alkotás esetén a darabszám megjelölésével.

Leadási határidő: 2025. március 10., 12.00 óra

A leadás szabályai: Minden egyes pályamunkára rá kell tűzni a nevet, a kategória jelölését és az alkotás sorszámát. A leadás történjen zárt borítékban, dossziéban vagy műanyag tasakban, névvel, kategóriával, darabszámmal megjelölve.

A leadás helyszíne: JFMK információja (Biatorbágy, Baross G. u. 1.)

ESSZENCIA 2023

November 15-én nyitotta meg őszi tárlatát a Biatorbágyi Fotóklub Egyesület.

A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ ad otthont november 15. és december 7. között az intézményi székhelyű  BIATORBÁGYI FOTÓKLUB EGYESÜLET őszi ESSZENCIA 2023 programsorozatának.
A november 15-i megnyitó ünnepségen került sor az Egyesület ez évi fotópályázatainak (Fotópályázat fiataloknak, Pest vármegyei értékeink – fotósok szemével 2023, XII. Biatorbágy Fotószalon) díjátadójára és a díjazott fényképek vetítésére.

A díjazást elért felvételek és a díjátadón készült fényképek az alábbi linkeken tekinthetők meg. A helyezett képek és a diákfotó-pályázat felvételei pedig a kiállítótérben láthatók november 30-ig.

Kategóriák:

Fekete-fehér: https://youtu.be/Uz7l8U_5X1Y

Színes: https://youtu.be/z037LLaQAvA

Természet: https://youtu.be/K5JavNe3HiM

Mozog: https://youtu.be/fh55MnoQiBw

Diák fotó: https://youtu.be/aa6pom2ibtE

Pest megye: https://youtu.be/4Ae2ltev1Oo

Fotók a megnyitóról: https://EgressyOrsiFoto.pixieset.com/esszenciadjtad2023/

Borítókép: Egressy Orsi

10 éve hunyt el Biai Simon István keramikus, festőművész

Biai Simon István keramikus, festőművész Bián született 1947. december 17-én. Gimnáziumi tanulmányai mellett szakkörökben sajátította el a rajzolás és festészet mesterfogásait.

A hatvanas évek végén Richter Jenő műhelyében tanulta ki a kerámiakészítés fortélyait, majd azt követően 1970-től kisiparosként dolgozott saját kerámia műhelyében Budakeszin, ahol kezdetben többnyire díszmű és használati tárgyakat állít elő. Később, a nyolcvanas években nagy budapesti szállodák számára készít tálalóedény- és étkészleteket, kávés- és teás készleteket.

1983-tól szellemi szabadfoglalkozású keramikus és festőművész. Műhelyében hazai alapanyagokból magastűzű technológiákhoz alkalmas masszákat és mázakat kísérletezett ki, mely anyagokból egyedi igényű burkolatokat, kandallókat, térplasztikákat, szobrokat, porcelánképeket alkotott.

Az 1990-es évektől művészi alkotó munkájában egyre nagyobb szerephez jutott eredendő álma, a festészet. Éppen egy Biatorbágyra tervezett kiállításának előkészületei közben tért örök nyugalomra 2013. március 1-jén, pontosan 10 évvel ezelőtt.

PLAKÁTOKBA HAJTOGATVA

 „Az egy pontos Hantai a miénk, a két pontos pedig a franciáké. A három pontos pedig legyen kitörölhetetlenül Biatorbágyé.”

Ezzel a mondattal fejezte be a Magyar Plakát Társaság kiállításának megnyitó beszédét HEMRIK László, a Ludwig Múzeum munkatársa.

Az elhangzottakat most teljes terjedelmében honlapunkon is megjelenítjük:

Kisgyerekkoromat egy Alföldi faluban, jó, nagyközségben töltöttem. Volt mozi. Nem is akármilyen. Új építésű, modern épület, fehér kocka tömb, emelkedő nézőtérrel, rétegelt lemezből készült ergonomikus karfás székekkel. Ez utóbbit lehet csak képzelem. 9-10 évesen aligha a magyar vagy csehszlovák filmdrámák miatt jártam a moziba, sokkal inkább az elvarázsolt fehér vászonért, a vetítőgép fénynyalábjában kavargó szálló por látványáért, meg az előcsarnokért, a sztárok csillogó fotójáért és persze a plakátokért, amelyeket szintén sokszor nem értettem, ugyanúgy, mint a filmeket. De azt gondoltam, plakáttervezőnek lenni a legjobb dolog a világon, mert nincs más dolga, mint rosszalkodni, amiért nem jár büntetés. Nehéz volt betelni a sok vicces, sziporkázó ötlettel, de persze volt ott sok vér, árny, könny és szomorúság is. Meg voltam győződve kizárólag azért csinálnak plakátokat, hogy a filmeket, a mozit népszerűsítsék. Ebben nyilván tévedtem, de akaratlanul ráéreztem, hogy a film és a plakát nagy szövetségei egymásnak. Mindketten még a 19. században születtek, de a 20. században váltak igazán a művészet élharcosaivá. Kéz a kézben élték végig a századot. Persze nem sokkal később felismertem, a plakát nem egyedül a film mentora. Sőt. Ami nem kerül a plakát-univerzumba, az nincs is igazán. A plakátok primer feladta, hogy népszerűsítsék a legkülönfélébb terméket: szellemit és materiálisat egyaránt. Szolgáltatások, iparcikkek, kozmetikumok, cigaretta, könyv, cirkusz, politikai alakulatok mind-mind plakátra kéredzkednek. De a plakát a kultúra szempontjából is rendkívül fontos, nem egyedül azért, mert a kulturális szolgáltatásokat is promótálja, hanem azért, mert a jó plakáttervező a központi üzenetet sohasem elszigetelten jeleníti meg, minden esetben láttatja az adott társadalmi környezet szellemiségét, ízlését, létét, jólétét is. Ezért van az, hogy nincs olyan múzeumi gyűjtemény, amelynek archívumában ne lennének féltve őrzött plakátok. A felületen megjelenő tárgy több önmagánál, izgalmas látleletei egy kornak, lokális térnek. Ha plakátokat helyezünk el egy kiállítótérben, gyakorlatilag megspórolhatjuk a sokszor körülményeskedő falszövegeket.

De rossz hírem van. A Ludwig Múzeum archívumában néhány éve már nem kerül új kiállítási plakát. Magunk mögött hagytuk a 20 századot, és az új évezred, mintha lemondott volna róla. Film van, filmipar van, de a filmplakát kiválta az internetre feltöltött trailer. Persze nem tűnt el teljesen, csak alaposan megváltozott. A plakátok mérete megnőtt, Három óriásplakát Ebbing határában, a kisebbek pedig light boxokra simulnak. Ahogy az előállításuk, úgy a plakáthelyek is egyre drágábbak. A kulturális szcéna csak érintőlegesen találkozik ezekkel a felületekkel. A hagyományos, a hagyományosan progresszív, a kulturális, szociális tartalmú plakátok a virtuális térbe illetve kiállítóterekbe szorulnak vissza. Még szerencse, hogy tananyag, hiszen, ami fontos a vizuális térben, az megtanítható a plakáton keresztül.

A kiállítótér adott itt Biatorbágyon is, és adott 16 kiváló plakátművész, akik részben a Magyar Plakát Társaság tagjai illetve fiatal tehetséges grafikusok. Komoly kihívást előtt álltak: Hantai Simon születésének 100 évfordulójának alkalmából kellett reflektálniuk a festőre, a festő művészetére. 

Hantai Simon 100 éve született Bián. Abban az évtizedben, amikor nem volt párja a Modiano cigarettapapírnak. A valamit magára adó autótulajdonos Cordatic abrancsot tetetett a felnire, míg a lábára könnyű gumitalpú vászoncipőt, Dorkót húzott. Jól fogyott akkoriban a Flóra terpentin szappan, és az Est, a ponty pedig olcsóbb volt a húsnál, ezt aztán minden marha megtanulta. Az Iparcsarnokban nemzetközi reklám kiállítást rendeztek, a fantasztikus Josephin Baker pedig fellépett a pesti Royal Orfeumban. S mindezt persze a plakátokat tudtam meg, melyek mögöttük olyan alkotók voltak, mint Berényi Róbert, Bortnyik Sándor, Pólya Tibor vagy Kassák Lajos.

A rákövetkező második évtizedben, egészen pontosan 1948-ban, Hantai nemcsak Biát hanem az országot is elhagyja, végleg. Párizsba megy, hogy kezdetét vegye a ragyogó életpálya. Szürrealista, absztrakt expresszív, kalligrafikus gesztusfestészet születik a keze alatt az ötvenes években a némileg visszafogottabb, de nem kevés feszültséget és energiát hordozó, még itthon készült szimbolikus műveit követően. Olyan emberek közelébe került, mint André Breton, a szürrealisták vezére, vagy Georges Mathieu a lírai absztrakció mestere. Megismerkedik az amerikai Jackson Pollack bátor és erőteljes festészetével is. Hogy aztán a hatvanas évek elején alapjaiban forgassa fel a képalkotás metódusát: eltolja magától a festészet hagyományos közvetlenséget, önmaga és a kép közé beépít egy harmadik képalkotó komponenst is. Kidolgozza a pliage technikát, melynek lényege a vászonnak a munka előtti meggyűrése. Aktivizálja a vásznat, szabad teret engedve a teremtés univerzálisabb formáinak.

De minden továbbit a Hantai művekről és a pliage-ról már az itt kiállított a plakátokon keresztül mondok el. Mert a plakátok nem csak egy történelmi kort képesek körülírni, hanem egy művészi pályát is.

Kezdjük három olyan alkotó plakátjával, akik fontosnak tartották láttatni Hantai arcvonásait, ezt az élénk tekintetű, okos, megnyerő arcot, benne valamiféle szelíd szomorúággal gyötrődéssel. Erre a gyötrődésre a nagy költő barát, Juhász Ferenc Hantait búcsúztató poémájában bukkantam. Árendás József munkájának érdekessége, hogy a portréhoz az arcfölé került réteg, az Etűd-sorozat formavilágának építőelemeit használja. Ez a formavilág a meghatározó Csordás Zoltán plakátján is, ám nála az arc már-már egy maszkká egyszerűsödik, így emlékeztetve korai képére, az Életörömre, melyen a festő a kezében egy álarccal pózol. Ducki Krzysztof sálban, kissé karikírozva láttatja Hantait, de ez mégsem fricskarajz, nincs benne él, inkább a művész habitusának egy másik oldala, a laza nagyvonalúság lett itt megformálva. 

Voltak olyan alkotók, akik Hantai nevét, a névalkotó betűket helyezték plakátjuk centrumába. Így tett Bakos István is, aki a Matisse-t idéző Meuns-sorozat [mhá] műveit használta fel munkájához. Telt, érzéki, gömbölyded formákba bújtatta a hat betűt. Bakos is, ahogy mások is többen, Hantainak Biáról hozott kékfestő kékjét idézi meg a munkájában. 

Jávorszky Dóra a több, mint egy éven át készülő, szabályos rendszereket felvonultató Tabulák-sorozatra reflektált. Egy ilyen Tabula mátrixból kell kiolvasnunk a Hantai nevet. Vad Bence különböző méretű és típusú betűkből építi fel a plakátját. Azok faktúráit természetesen Hantaitól kölcsönzi. E. Zsemberi-Szigyártó Miklós a megkötözött, meghajtott, meggyűrt vászontestekből formázza meg a fontokat.

Van, aki nem kertel, így tesz Gál Krisztián, amikor plakátra viszi az euró devizajelét. Hantai Mariele-sorozatának egyik alkotásáért majd 4 és fél m eurót fizettek egy aukción 2016-ban. Magyar származású művész alkotásáért még soha nem kínáltak ekkora összeget. Lenyűgöző. (Zárójelben jegyzem meg, nem sokkal később Moholy egyik festménye ezt is megjavította). De arról is szól ez a plakát, nekem legalább is, hogy Hantai milyen ellenszenvvel figyelte a műtárgypiac mozgásait, s részben ezért is függesztette fel alkotói tevékenységét 1982-ben.

Simor Péter és Túróczi Panka Hantai képalkotó folyamatának azon alapelemeit mutatják meg, amelyek nélkül nincs pliage-technika, nincs pliage-kép. Gyűrés és csomózás.

Befejezésül azokat a plakátokat említem, melyek Hantai pályájának szintézisét, filozófiai alapvetéseit fémjelzik. Icsai Vivien azt ábrázolja, miként bomlik ki a földön összegörnyedő emberi alakból egy egyszerűbb, tisztább forma, egy elvontabb, magasabb rendű struktúra. Pinczehelyi Sándor plakátja is ez a gondolatot viszi tovább. A csúcsára állított, központi helyzetű négyzetes vászon eleven, organikus fundamentumon nyugszik.

Tóth Tamás terített asztalán fehér tányér, míg evőeszköz gyanánt fehér ecsetek szolgálnak. A tányéron egy szelet disznósajt. Minden steril, és mesterséges, a tányéron ott egy szelet élet, de azt is mondhatnánk, nem más az, mint Hantai szürrealista képének egyike. De tudni kell, Hantainak van egy bendő/vagy más fordításban hasak című sorozata is.

Sz. Esztero Anett piros, kék és fekete színekkel megrajzolt szabásmintával idézi meg a mestert, egyszerre utalva a megmunkálandó vászonra, a művész munkamódszerére, de a létre jött alkotások vibrálására, nyughatatlanságára és all over jellegére. A szabásminta sok mindent elbír, így abba még Hantaihoz kötődő évszámok is belekerültek.

Wirth Georgina plakátján két kéz gyűr össze, vagy épp fordítva, kisimítani igyekszik egy lapot, egy vásznat, amelyen egy nehezen olvasható szöveg látható. Hantai számára rendkívül fontos volt a filozófia, az irodalom, a bölcsészettudomány. A francia értelmiség színe javával levelezett. Ebben a plakátban azt gondolom, ez a hatalmas szellemi bázis, tudás és kíváncsiság idéződik meg, és persze a Hantai által is gyakorolt másolás motívuma.

Varga Gábor Farkas plakátján a festő kontúr alakja látszólag egy hatalmas Etűd-képet hoz létre. Az elemek hasonlítanak egymáshoz, ez vitathatatlan, de egymástól igen távol kerültek. Hantai, amikor felfüggesztette a művészi alkotómunkát, legalább is a külvilág felé, régi és részben elrontott képeiből új képeket hozott létre. Ezeket hívjuk: Maradékoknak. Varga Gábor Farkasnak köszönhetően a művész, mintha újra neki állna életműve megfestenek. A készülő kép elemei, talán nem meglepő, egy nagy H betűt formáznak.

Zárjuk a sort egy kedves, derűs munkával. Vagy fogalmazzunk frappánsabban, tegyük fel az i-re a pontot Vitányi Regina plakátjával. Az egy és a két pontos i-vel játszik Regina a plakáton. Az egy pontos hantai a miénk, a két pontos pedig a franciáké. A három pontos pedig legyen kitörölhetetlenül Biatorbágyé.

A HOMMAGE A HANTAI tárlat január 15-ig tekinthető meg a Faluház Galériában.

A kiállítás anyaga megtekinthető a YouTube csatornánkon szereplő összeállításunkban:

NOVEMBERI PROGRAMSZEMEZGETŐ 2.

NOSZTALGIAVONAT A HŰVÖSVÖLGYBEN

Több év várakozás után novembertől ismét járnak gőzvontatású nosztalgiavonatok a Gyermekvasúton.

A 490,056 pályaszámú mozdony alapos felújítás után érkezett vissza Budapestre, a sikeres futópróbákat követően novemberben már forgalomba is állt nosztalgiakocsikból álló szerelvényével.

A gőzvontatású nosztalgiavonatok novemberben szombaton és vasárnap közlekednek, naponta kétszer indulnak a végállomásokról (Hűvösvölgyből 9:30-kor és 13:40-kor, Széchenyihegyről 11:18-kor és 15:15-kor).

MittelCinemaFest 2022 – XX. Közép-európai olasz filmfesztivál

Az olasz nyelv és kultúra szerelmesei még november 16-ig válogathatnak a fővárosban a Puskin és a Tabán mozi kínálatából.

A Budapesti Olasz Kultúrintézet és az Istituto Luce-Cinecittà közös rendezvényén 12 kortárs olasz filmet, köztük több fesztiválsikert nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Olyan alkotások mutatkoznak be, mint Paolo Virzì az idei Velencei Filmfesztiválon Premio Francesco Pasinetti díjjal méltatott Szárazság című filmje Monica Belluccival a főszerepben, a szintén Velencében díjazott A hangyák ura és az ott közönségdíjat nyert Peremlét, vagy Olaszország idei Oscar-nevezettje, a Cannes-i Filmfesztiválon versenyben debütált Nosztalgia.

Gospel koncert a bazilikában

Aki szereti a gospel kórusok hangzását, zenei világát, meghallgathatja az amerikai The Original Golden Voices of Gospel koncertjét november 17-én, 20 órakor a Budapesti Szent István Bazilikában

On-line jegyvásárlás: https://programturizmus.jegy.hu/event/search/program/list?q=The+original

A HALLGATÁS NAPJA november 19-20-án Budapesten a BMC-ben és a Magyar Zene Házában

A kortárs zene kedvelőit két napon át tíz koncert, három ősbemutató, számtalan művész és együttes várja.

On-line jegyvásárlás: https://programturizmus.jegy.hu/event/search/program/list?q=Hallgatas+napja+Concerto

A  Magyar Nemzeti Galériában január 15-ig látható a Vaszary-kiállítás.

A változatos stílusokban alkotó Vaszary János munkásságából a tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát felölelik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.

A kiállítást sok tárlatvezetés és családi program kíséri.

https://mng.hu/kiallitasok/vaszary-az-ismeretlen-ismeros/

Számtalan érdekességgel szolgál az Érden található Magyar Földrajzi Múzeum.
Állandó kiállításai megismertetik a nézőt a jeles magyar utazók munkásságával, a Kárpát-medence kutatásának történetével, valamint Érd múltjával és természeti értékeivel.

Háromdimenziós virtuális séta is várja az érdeklődőket. A virtuális séta során 27 információs pont segíti a tájékozódást.

https://foldrajzimuzeum.hu/

Német nemzetiségi gyűjtemény látható a biatorbágyi Brechtold Sváb Tájházban.
1946-ban a kitelepítési hullám a Biatorbágyon élő sváb lakosokat sem kímélte. 1946. február 25-én és 27-én a kényszerkitelepítésnek estek áldozatul.

Az ő emléküket is őrzi a tájház.
A gyűjtemény részét képező tárgyakat – bútorokat, használati tárgyakat, korhű ruhákat -, régi családi fényképeket a helyi lakosok adományozták a tájháznak.  A vitrinekben  régi iratok, dokumentumok láthatók.

https://bechtoldtajhaz.hu/

A karácsony klasszikus gyermekmeséje a Diótörő, amelyet most más felfogásban, új értelmezésben a RaM Színházban lehet megtekinteni Budapesten november 30-án és december 29-én és 30-án.

Előadják a  Sárközi Gyula Társulat tagjai, valamint a Madách Musical Tánc- és Színművészeti Iskola és Szakgimnázium növendékei

https://ramszinhaz.hu/2022/10/26/diotoro/

NOVEMBERI PROGRAMSZEMEZGETŐ

A Biatorbágyról is viszonylag rövid idő alatt és könnyen megközelíthető programokból válogattunk néhányat.

BUDAPEST

Talán egy nap is kevés Budapest új kulturális létesítményének, világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézményenek tartott NÉPRAJZI MÚZEUM bejárására.

ZOOM című kiállítása egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre, és játékos megközelítések segítségével mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat. A kurátorok zoomolnak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek.

A KERÁMIATÉRBEN mintegy 4000 műtárgyat felvonultató kiállításban és látványtárban a kerámia tárgyak a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből kerülnek bemutatásra.

A MÉTAtér a Néprajzi Múzeum egyedülálló, interaktív közösségi tere. Szabadon birtokba vehető: itt lehet bújócskázni, olvasni, filmet nézni, beszélgetni.

Bővebb ismertetők: https://www.neprajz.hu

OKTÓBER 28-án új időszaki kiállítás nyílik a SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Budapesten első alkalommal látható EL GRECO, a krétáról származó spanyol festő életművét  bemutató kiállítás. A tárlat széles körű áttekintést ad az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotását láthatják.

https://www.szepmuveszeti.hu/

NOVEMBER 5-én Budapest Bornegyedében (Budafokon) számtalan nevespezsgőkészítő cég és borászattalálható. Az impozáns,közel 100 km hosszú, Európában egyedülálló pincerendszerben a vendéglátóhelyek november 5-én, Márton-nap alkalmából libavacsorával és újborral várnak minket. Borászok által vezetettborkóstolók és pinceséták, koncertekés megannyi kulturális program részesei lehetünk november első hétvégéjén.
A BorGiorno elől (XXII., Mária Terézia u. 1-7.)  ezen a napon is, mint minden hónap első szombatján,ingyenes, 6-8 személyes transzferbuszokközlekednek.Az eseményről a Budapest Bornegyed weboldalán vagy Facebook-oldalán találunk további információkat.

https://welovebudapest.com/program/budapest-bornegyede-budafoki-pincejarat

NOVEMBER 6-án 11 órakor jótékonysági előadást tart a FŐVÁROSI NAGYCIRKSUZ

Az előadás teljes bevételét az idős, magyar artistaművészek megsegítésére ajánljuk fel.

További információ: https://fnc.hu/elkaplak/

A cirkusz 2022. október 15. és január 8. között Melyiket a kilenc közül? című előadásával várja a kicsiket és nagyokat.
A Jókai Mór novellája alapján készült műsorban a Fővárosi Nagycirkusz egy különleges karácsonyi programmal segít ráhangolódni a legszentebb családi ünnepre és kiszakadni a mindennapok rohanásából. Az előadásban egyszerre van jelen a cirkuszművészet, a zene, az ének és a színházművészet. A Jászai Mari-díjas Fekete Péter rendezésében és Rátkai Erzsébet érdemes művész jelmezeivel egy varázslatos világba csöppenünk, ahol a legfontosabb értékek kelnek életre a cirkusz-és a társművészetek által.

Előadások:

https://utazzitthon.jegy.hu/program/melyiket-a-9-kozul-138662

SZÉKESFEHÉRVÁR

NOVEMBER 5. SZOMBAT, 19:00

Nikola Tesla – Végtelen energia – kétfelvonásos musical az ALBA REGIA Sportcsarnokban

Nikola Tesla kétségtelenül minden idők egyik legkitűnőbb lángelméje, akinek zsenialitását csak Arisztotelészéhez és Leonardo da Vinciéhez hasonlíthatjuk, egész világunkat átalakító találmányait pedig már kortársai is a kerék és az egyiptomi piramisok jelentőségéhez mérték.

Kevesen tudják, de a szerb származású, horvát területen született Tesla szakmai karrierje Budapestről, a Puskás Telefontársaságtól (első munkahelye) indult, később, már világpolgárként elérve Amerikába, ahol megvalósíthatta gyermekkori álmát, amikor is megtervezhette a Niagara-vízesésre épített anno világcsodának számító erőművét.

A TBG Production kétfelvonásos, lendületes és rendkívül látványos zenés darabja segíthet felfedezni, új oldaláról megismerni a mára közismert név mögött rejtőző csodálatos zseni elmét és életének rejtélyeit!

TATABÁNYA

Aki szeret kirándulni, s veszély nélkül gombát is gyűjteni, csatlakozhat a NOVEMBER 10-én és 24-én induló gombász túrákhoz.

A túrák mindkét alkalommal 9 és 14 óra között indulnak a tatabányai Birka Csárda parkolójából gombaszakellenőr vezetésével.
Információ: 06-30-9470193 Vrba György (szakellenőr: 212-0200-150601-0006, B.Sz.: P94 B 168114)

Őszi kikapcsolódás

Szép őszi program lehet egy hétvégi családi kirándulás. A főváros és az ország számtalan tanösvényei közül válogathatunk ezen az oldalon:

https://blog.szallas.hu/magyarorszag-tanosvenyei-terkepes-gyujtemeny/

Rangos elismerést kapott a hazai zenei élet. Londonban az év zenekarának választották a Fesztivált Zenekart.  Az elismerést október 4-én jelentették be Gramophone-díj gálarendezvényén Londonban. 

A világ legjelentősebb komolyzenei szaklapjának versenyében a Fischer Iván karnagy nevével fémjelzett zenekar – megelőzve a Bécsi Filharmonikusokat és a Bajor Állami Zenekart – a szavazatok több mint harmadát kapta meg.

Gyermekeknek és felnőtteknek szóló koncertjei megtalálhatók a zenekar honlaján:

https://bfz.hu/hu/koncertek-es-jegyek/koncertnaptar

2002 óta október 18-a a magyar festészet napja. Ekkor van névnapja Szent Lukácsnak, a hagyomány szerint, a festők védőszentjének.

A magyar festészet és festőművészek ünneplésére, civil kezdeményezésként létrejött ünnepnap ma már országos rendezvénysorozattá bővült.

Programjait a http://www.festeszetnapja.hu/bemutatkozas/ honlap ismerteti.

A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ október 15-én 11 óról KÉPALKOTÁS HANTAI-MÓDSZERREL programja várja az érdeklődőket. A téma pedig a 100 éve Bián született Hantai Simon festőművész hajtogatási, festési technikájának ,az ún. pliage-módszernek megismerése, majd annak alapján képek alkotása.
A részvétel díjtalan, de regisztrációt kérünk a kiallitas.jfmk@gmail.com címen.

Országos múzeumi kínálatot nyújt a múzeumok őszi fesztiválja. A fenntarthatóság jegyében meghirdetett fesztivál mintegy 500 progammal várja a látogatókat.

http://oszifesztival.hu/programok.html