Ha járjuk az országot, számos helyen találkozhatunk a pálos rend emlékhelyeivel; kolostorok romjaival, ma is működő egyházi intézményekkel, templomokkal. Gondoljunk csak a gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya sziklakápolnára, a pécsi Pálos templomra, a sopronbánfalvi Hegyi templomra, vagy a talán legjelentősebb emlékhelynek tartott klastrompusztai kolostorromra, ahol Boldog Özséb 1250-ben megalapította a rendet a pilisi erdőben remeteként élő szerzetesekkel.

Boldog Özséb, esztergomi kanonok volt, híres magyar családból származott, káptalani iskolában tanult és élénk kapcsolatban állt az Esztergom környéki remetékkel.
Jótettei miatt általános megbecsülés övezte, híres volt szeretetéről és nagylelkűségéről, házába fogadta a szegényeket, ápolta a betegeket, és gondozta a városlakók lelkét.

Özséb az 1241– 42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba. Itt a monda szerint isteni üzenetet kapott. Látomásában tüzes lángnyelvek közeledtek, melyek a barlangban letűzött keresztben egyesültek. Ekkor gyűjtötte maga köré a remetéket, és megalapította első monostorát.

1300-ig itt volt a rend központja. A klastrompusztai kolostort a török seregek a mohácsi vész évében pusztították el, újjáépítésére nem került sor.
A pálosok rendje, hagyományos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje az egyetlen magyar földről származó, a pápa által jóváhagyott szerzetesrend.

A rend névadója a szellemi ősként és példaképként tisztelt Remete Szent Pál, aki Thébában született 228-ban, és itt hunyt el 341-ben. Az első ismert sivatagiatyák egyike (A sivatagi atyák azok az ókeresztény remeték, akik a III. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították. A Nílus menti sivatagban aszkéta életet éltek, és ezzel megteremtették a keresztény szerzetesség alapjait. E remeték úgy találták, hogy a tisztultabb belátáshoz, az Istennel való párbeszédhez a világi élettől és kísértésektől való visszahúzódás és a magány csöndje a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb hely pedig a sivatag.)

Remete Szent Pál gazdag egyiptomi szülők gyermekeként született, de 16 évesen elveszítette őket. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte az egyiptomi és görög irodalmat. Félvén az életére s vagyonára törő sógorától, valamint az akkori keresztényüldözésektől, a sivatagba menekült. Egy rejtett bejáratú barlangban élt, ruháját pálmalevelekből készítette, naponta egy holló látogatta meg, aki a csőrében egy fél cipót hozott a számára. Halála után a barlangban két oroszlán jelent meg, s azok kaparták ki sírhelyét.

Életében ókeresztény közösség vette körül. Halála után az első szerzetesek, kegyelettel zarándokoltak el a minden remeték fejedelmének és mesterének tartott Pál barlangjához és egyben a sírjához is, hogy ott tegyenek engedelmességi fogadalmat. Később pedig hatalmas monostort építettek az egyiptomi pusztaságban ott, ahol a hagyomány szerint Remete Szent Pál élt.

A rend hivatalos elismerésére évtizedeket kellett várni. A XIV. század elején Gentilis bíboros diplomata sokat tett a pálos rend elismertetéséért. Ennek köszönhetően a rend terjeszkedni kezdett; a Kárpát-medencében, az adriai tengermelléken, Lengyelországban és Ausztriában új pálos kolostorok létesültek. Nevükhöz fűződik a világhírű czestochowai kolostor alapítása is, ahol a Fekete Madonnát őrzik. Az ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép1382 augusztusában került a kolostorba. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok.

A pálos rend jól megválasztott helyszíneken felépített rendházai a középkorban behálózták az egész országot, és az akkori gazdasági életben fontos csomópontokat jelentettek.
1341-től ruházatuk (ún. habitusuk) szürkéről fehérre változott, hogy megkülönböztethetők legyenek a kóborló remetéktől, akik szintén szürke kámzsát viseltek. Innen ered a fehér barátok elnevezés.
A XIV–XV. században a ferencesek mellett a legelterjedtebb és legnépszerűbb szerzetesrendnek számítottak Magyarországon. Fejlődésükre jó hatással voltak a mátyási reformok. Mátyás király 1457-ben történt trónra lépésével folytatódott a rend és a király hagyományosan jó viszonya, a pálosok kulturális tevékenysége és fegyelme kiváltotta a reneszánsz uralkodó rokonszenvét. Trónra lépésének első évében több pálos kolostort is felmentett az adózás alól.
Talán nem is tűnhet véletlen egybeesésnek, hogy mind a pálos rend, mind Mátyás király címerében helyet kapott a holló. Az égi madár a hitvilág szerint az isteni világgal áll kapcsolatban.

A szerzetesrendnek azonban a további évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. Az országba betörő török hódítók Budára vonulva számos pálos monostort kifosztottak és felégettek, rengeteg szerzetest megöltek vagy megsebesítettek.
A pálos kolostorok néhány évtized alatt elnéptelenedtek, és csak a 17. század első felében települtek vissza Magyarországra. Az újjászervezett rend tevékenységét azonban a felvilágosodás hatása alatt álló II. József császár nem ítélte hasznosnak, így politikai megfontolásból 1786-ban feloszlatta.

1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, s ezzel a lépésével mintegy biztosította a jövő számára a pálos rend folytonosságát.
Az első világháborút követően Zichy Gyula pécsi püspök vett részt tevékenyen a pálosok visszatelepítésében. Külföldi zarándokhelyek mintájára 1926-ban a gellérthegyi Szent Iván-barlangból alakítottak ki egy kápolnát, majd megépült a Sziklakolostor. 1934 májusában 14 pálos szerzetes érkezett Częstochowából, s két korábban hazatért pálos csatlakozott hozzájuk. Másfél évszázad elteltével „tértek haza” végül pont 16-an.

1950-től a kommunista hatalom beszüntette a szerzetesrendek működését. A szerzeteseket összegyűjtötték és elszállították, mondván a „jelenlétük veszélyes az államra nézve”. Több szerzetest meghurcoltak, volt, aki börtönbüntetést kapott. Vezér Ferenc szerzetest hamis vádakkal halálra ítélték, kivégezték és álnéven, jeltelen sírba temették. Kutatások eredményeként, testvérei 60 év elteltével kaptak hírt arról, hogy hol nyugszik bátyjuk. Újratemetésére 2012-ben került sor Petőfiszállás-Pálosszentkúton.

1951. március 26-án, húsvéthétfőn, éjféltájban az Államvédelmi Hatóság emberei betörtek a Sziklakolostorba is, a szerzeteseket elhurcolták az Andrássy út 60-ba. A templom berendezéseit, szobrait elpusztították. Ezt követően a Sziklatemplom kifosztva, hosszú ideig üresen állt. 1961-ben a Szent Iván-barlang bejáratát egy 1,5-2 m vastag betonfallal zárták le, s a templom helyén karsztvízmegfigyelő-állomást alakítottak ki, a kolostor pedig az Állami Balett Intézet kollégiuma lett.

1951 és 1989 között a pálos szerzetesek – polgári munkájuk mellett – titokban élték tovább a pálos hivatást. 1989-ben már szóba kerülhetett az újraindulás gondolata. Augusztus 1-jén hivatalosan is megkapták a márianosztrai plébániát és a Sziklatemplom előtti téren augusztus 27-én megtarthatták az első szentmisét. Magyarországon ezt követően kezdődhetett el a pálos rend ismételt működése, és a XX. század első felében használt kolostorok és a Sziklatemplom helyreállítása.

A világon 17 országban található jelenleg is működő pálos kolostor. Ma a pálos rend a világ számos országában jelen van. Magyarországon négy pálos kolostorban élnek szerzetesek: Pécsett, Pálosszentkúton, Budapesten és Márianosztrán 17 szerzetes teljesít szolgálatot, a Csíki-medencében található hargitafürdői kolostorban a hazai közösségből pedig két magyar szerzetes.

… és ha Budapesten a Belvárosban sétálunk a Papnövelde utcában, s elhaladunk a Központi Papnevelő Intézet épülete mellett, ejtsük szerét annak, hogy megtekinthessük könyvtárát. Egykoron pálos kolostor állt itt, amelynek helyén Mayerhoffer András, a barokk építészet egyik legtehetségesebb hazai képviselője épületegyüttest húzott fel. Az intézményben teljes pompájában megőrizték a Pálos Könyvtár rendkívüli helyiségét, benne 8000 teológiai kötettel.

Forrás: Wikimedia Commons

A cikk a wikipedia, a palos.70.hu információinak felhasználásával készült.