LA BIENNALE DI VENEZIA

Alapítása óta a világ modern művészetének legjelentősebb seregszemléje.

Története 127 éves, még a XIX. század végének Velencéjében kezdődött.

Az 1982-es Velencei Biennale franciaországi képviselője a 100 éve Bián született Hantai Simon festőművész volt.

Velence önkormányzata a Riccardo Selvatico polgármester vezetésével 1983. április 19-én hozott határozatot egy kétévente megrendezésre kerülő országos művészeti kiállítás létrehozásáról. Az időzítést Umberto király és Savoyai Margherita ezüstlakodalmának megünneplésére javasolták.

A kiállításoknak helyet adó épület 1894-1895 telén a Giardini di Castello-ban épült fel. A terveket Enrico Trevisanato, az önkormányzat építésze dolgozta ki, a neoklasszikus homlokzatot Marius De Maria velencei festő készítette. Az épület neve először “Pro Arte”, később “Italia” lett. Velence város I. Nemzetközi Művészeti Kiállítását – a Velencei Biennalét – 1895. április 30-án avatták fel I. Umberto és Margherita di Savoia uralkodók jelenlétében. A már külföldi művészeknek is teret adó kiállítás óriási közönségsikert hozott, több mint 200 000 látogató kereste fel.

(Az azóta is kétévente megrendezett Biennale helyszíne, a Giardini di Castello vagy Giardini Pubblici (közpark) a város keleti szélén helyezkedik el. Hajdan itt csipkeverők, halászok, tengerészek éltek. A területet 1810-ben még Napóleon parancsára alakították át, lerombolva templomokat, lakóházakat, kórházakat, lakónegyedeket.)

Olaszország pavilonja körül azóta nemzeti pavilonok épültek, s közöttük talán az egyik legszebb, legegyedibb a szecesszió stílusában 1909-ben épült magyar pavilon, amelyet Maróti Géza tervezett.

A magyar szecessziós művészet néhány évvel azelőtt már Milánóban is bemutatkozott, ami annyira sikeres volt, hogy Velence városa ingyenes telket ajánlott fel a magyar pavilon megépítésére.

Egy korabeli leírás így mutatja be az épületet: „Maróti kezébe van letéve az épület sorsa, térdiszpozíció, homlokzatok, elrendezések és fődíszek tőle valók. Csak az üvegablakokat tervezte Nagy Sándor és a freskót Kőrösfői Kriesch Aladár (mindkettőt készíti Róth Miksa). A kerámia részt Zsolnay szállítja, a vasbeton Melocco Péter műve s a bútorzatot Kis József asztalos csinálja. A technikai részt Daniel Donghi velencei építész ellenőrzi”.

Több kiállító azonban kritikával is illette nehéz berendezhetősége miatt a nagy belmagasság, a rotunda, apszis, körbejárható termek, eltérő térsűrűség miatt.”

(Talán nem lényegtelen megemlíteni, hogy két évvel korábban 1907. április 1-én a velencei Lido szigetén avatták fel a Grande Albergo Ausonia & Hungaria szállodát, amely a szecesszió stílusában épült, korábbi neve Hotel Hungaria volt. Elnevezése talán arra utalt, kedvelték a magyar vendégek, s többször megfordult itt Lédával Ady Endre is.)


Grande Albergo Ausonia & Hungaria

A biennale története átível a XX. századon egészen napjainkig.1932-ben a La Biennálén született meg a Mostra d’Arte Cinematografica, a világ első filmfesztiválja, amely a zenével (1930-tól), a színházzal (1934-től), az építészettel (1980-tól) és a tánccal (1999-től) együtt alkotja a Biennálé összetett és sajátos kulturális kínálatát.

A kiállítások (évente több mint 70 ország képviselteti magát a városban több helyszínt is kapnak. A látogatók száma ma már meghaladja a háromszázezret. A Giardini di Castello mellett – amely a kétéves váltású képzőművészeti és az építészeti bemutatóterek otthona – a Filmpalota (Palazzo del Cinema) és a Kaszinópalota (Palazzo del Casinò) a Lidón szeptember elején fogadja a filmművészeti seregszemlét, és megnyitja kötélverő csarnokát, termeit a hajdani hajógyár, az Arzenál (Arsenale). A színházi és táncos előadásoknak ad helyszínt a Tese Színház (Teatro alle Tese) és a Kis Arzenál Színház (Teatro Piccolo Arsenale). Egyre több érdekes helyszín is a szemle részévé válik, pl. paloták és régi raktárakból átalakított kiállítóterek.

A képzőművészeti biennale idén 59. alkalommal nyitotta meg kapuit. Április 23-tól november 27-ig látogatható. Központi témája The Milk of Dreams (Álomtej).

A magyar pavilonban a Ludwig Múzeum KERESZTES ZSÓFIA Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállítását mutatja be, amelyet egyedisége, gondolatvilága biztosan a seregszemle egyik legérdekesebb tárlatává emeli.


Fotó: Bíró Dávid, forrás: index.hu

„Az installáció mozaikos szobraiban sajátosan keveredik az érzékiség és a virtualitás, az analóg és a digitális technikák, a valóságos és a szürreális: archaikus, mégis rendkívüli módon kortárs vizuális nyelvet megteremtve vizsgálják a szubjektum önazonosságának kérdéseit.”
forrás: index.hu

S ha nem jutnánk most el a velencei biennáléra, ez a kiállítás decembertől majd a Ludwig Múzeumban is látható.

A Velencei Biennale biatorbágyi vonatkozással is bír. Idén emlékezünk a biai születésű Hantai Simon festőművész 100. születésnapjára. 1948 óta Párizsban élt, s 1982-ben ő képviselte Franciaországot Velencében.

Borítókép: ludwigmuzeum.hu

Országomat egy ló(erő)ért

Ismét galériánk vendége az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum kiállítása.
A közel 50 felvétel magyar és külföldi fotográfusok, fényképezéssel foglalkozó világcégek felvételeit mutatja be. Fényképeket láthatunk többek között a World Photo Press és az MTI fotótárából, de képviseltetik magukat a XX. század magyar színházi fényképezés élvonalbeli fotóművészei is, mint Keleti Éva, Inkey Tibor és Wellessz Ella, akinek az Intézet Fotótára a legtöbb fényképet köszönheti.

Az 1903. és 1970. között készült fényképek között több ismeretlen fényképész felvételét is láthatjuk.

A képeken találkozhatunk életképekkel, színházi előadások felvételeivel, s láthatjuk színészek és operaénekesek – Fedák Sári, Szeleczky Zita,
Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Karády Katalin, Házy Erzsébet, Sárdí János, Székely Mihály, Várady Hédi, Szirtes Ádám, Psota Irén – fényképeit is.

A CEREDI MŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR KIÁLLÍTÁSA

A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ éves kiállítási terve összeállításkor előtérbe helyezi a Biatorbágyon élő, illetve a településhez kötődő alkotók, civil szervezetek tárlatainak megszervezését. Figyelmet fordít arra is, hogy a bemutatók kapcsolódni tudjanak országos művészeti rendezvény-sorozatokhoz is.

Az intézmény ebben az évben a MAGYAR FESTÉSZET NAPJA alkalmából rendezte meg a biatorbágyi MODINA EGYESÜLET által delegált CEREDI MŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR csoportos kiállítását.

A tábort CENE gál ISTVÁN festőművész mutatja be:

„23 évvel ezelőtt egy baráti látogatás a ceredi műtermemben hozta azt az ötletet, hogy valahogyan a fiatalokkal meg kellene ismertetni az olajfestés rejtelmeit. Szabó Gábor, Stemler Mihály, Ferencz Zsuzsa és én órákig beszélgettünk a közös festés mellett. Így indult 1998-ban az a képzőművészeti klub Budapesten, amely máig tart.

A „Vízöntő Pinceklubba” érkező fiatalokkal az éves munka után szerveztük meg az első nyári alkotótábort 16 fő részvételével, mely még egy hetes volt a Csengettyűs Vendégházban. A mostoha körülményeinket a lelkesedés legyőzte, hiszen akkor még Tajti Laci asztalosműhelyében festettünk. Hamar kiderült, hogy a hét nap az alkotásra kevés, ezért a tábor időtartama a következő évtől 10 naposra bővült. De bővültek a lehetőségink is a létszámmal együtt. A festés mellett kézműves-foglalkozásokon lehetett részt venni (korongozás, üvegfestés, bőrdíszművesség, fafaragás, gyöngyfűzés, könyvkötés, batikolás stb.).

A második és harmadik táborban már nagyobb helyre volt szükségünk, így kaptuk meg a régi szolgáltatóház felső termeit. Itt már kényelmesebben elfértünk, de még mindig elég nehéz körülmények között. A negyedik tábortól már egyértelműen látszott, hogy ott sem férünk el a folyamatosan bővülő létszám miatt. A Ceredi Önkormányzat támogatásával megkaptuk a „Faluházat”, mely állandó helyünk lett a következő években.
Idővel hírünk távolodott Ceredtől, így el kellett dönteni, hogy szakosodunk, vagyis csak fiatalokkal foglalkozunk, vagy nyitottá válunk és kortól, előképzettségtől függetlenül befogadunk mindenkit. Az utóbbit választottuk, és nem szabtunk határokat. Máig az egyetlen olyan nyári alkotótábor vagyunk az országban, ahová a kezdő és professzionális alkotó egyaránt jöhet.
Itt el lehet kezdeni a festés alapjait akkor is, ha valaki soha még ecsetet nem fogott a kezében, csak bátortalan vágy volt a lelkében eziránt. A sok visszajáró alkotó bizonyítja, hogy jól döntöttük és szinte már művészeti közösségként működünk, mindig újabbakat befogadva. Az alkotás nem kegy egy szűk réteg számára, hanem lehetőség mindenkié. Megélni a teremtés, a tanulás, a hely és a közös együttlét örömét. Az „örömfestés” – talán lehet így nevezni – határtalan lett, hiszen jöttek/jönnek Ceredre Olaszországból, Angliából, Németországból, Vajdaságból és egyre többen a Felvidékről a nyitott határoknak köszönhetően. A több mint két évtized alatt nagyon sok egyéni és csoportos kiállításunk volt. 2005-ben Hollandiában mutatkozhatott be a tábor.

Szerveztünk magunknak év közben közös programokat, így látogattunk kiállításokat Budapesten, Bécsben, Barcelonában. 2015-ben eljutottunk odáig, hogy olyan sokan voltunk (összesen 46 fő alkotott rövidebb-hosszabb ideig), hogy kinőttük Cered adta lehető-ségeinket, így felmerült a dupla, majd a következő években a tripla tábor ötlete. Görögországba Korfu szigetén plain air tengerfestő, Mátraterenyén tematikus, Cereden hagyományos nagy, vagyis az elmúlt 23 év alatt összesen 31 tábort szerveztünk.
Bátran kimondhatjuk, hogy hírünk országos lett.

Cene gál István, a tábor vezetője

Cene gál Istvánról:

1969-ben született Salgótarjánban, Cereden él családjával. Rajztanulmányokat Iványi Ödön majd Földi Péter irányítása alatt folytatott. Művészettörténetet hallgatott dr. Végvári Lajos professzornál a Miskolci Bölcsész Egyesületben. Diplomáját a DOTE EÜ Főiskolai Karán szerezte. Tagja a Magyar Festők Társaságának. Tanulmányúton járt Párizsban, Rómában, Dublinban, Amszterdamban. 2009-ben Nógrád Megyei Prima díjas lett képzőművészet kategó-riában. 2015-ben „European Art Star” díjat kapott Brüsszelben.

Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…” – írta Babits Örökkék ég a felhők mögött című versében, s ez a verssor szerepel a FESTÉSZET NAPJA kiáltványában, amely napot 2002 óta évente, október 18-án ünnepeljük. Ez a nap Szent Lukács névnapja, aki évszázadok óta a festők védőszentje, s ma a fény, a színek, a formák és ritmusok, az élő festészet ünnepe!

A kiállítás megtekinthető 2021. november 8-ig hétköznapokon 10-től 20, szombaton 8-tól 12 óráig, illetve a rendezvények idején 20 óráig. Megtekintése előtt időpont-egyeztetés javasolt: 23-310-636.

A kiállítás november 8-án selyemfestéssel zárul, melyre előzetesen tudnak regisztrálni az alábbi hivatkozásra kattintva:

A CEREDI MŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR KIÁLLÍTÁSA

A MODINA EGYESÜLET SZERVEZÉSÉBEN

A Nógrád megyei Cered községben már több mint húsz éve minden nyáron működik egy képzőművészeti alkotótábor Cenegál István festőművész és Szabó Gábor vezetésével. Kezdő és professzionális alkotók közösen gyakorolják az olajfestészetet, kortól és előképzettségtől függetlenül.

A tábor nemzetközi, a hazai és külföldi alkotók az elkészült munkákat évente több kiállításon mutatják be. A tárlat anyaga főképpen a realizmus irányvonalátkövető, változatos, szép festményekkel várja a látogatókat.

A kiállítást megnyitja: Cenegál István festőművész.

A megnyitón közreműködnek: Terpai Miklós és Terpai Nikolett művésztanárok.

A kiállítás november 8-ig látogatható, hétköznapokon 10–18 óráig.

Bábos jubileumok a Nyitott kapukon

Ládafia és Álomzug — egy láda és egy bőrönd telis-tele különféle alakokkal, régi idők újjáéledt tárgyaival, muzsikával, s teremtő szóval. Két titkokkal teli, egészen különböző, ugyanakkor egymást remekül kiegyensúlyozó alkotói világ Tóth Krisztáé és Néder Norbié.

Mindketten vándorló bábosok, akik barangolásaik során Biatorbágyon találkoztak össze egymással. Mégpedig a művelődési központ gyermek bábcsoportja művészeti vezetőiként. Jó pár éve szövetkeztek arra, hogy a legifjabbakat bevezetik e roppant összetett, de rendkívül izgalmas világba. Aztán a cipciripek pásztorlása mellett megszületett az első közös darabjuk, szeptemberben pedig társultak egy kiállítás erejéig. Az egykori vasútállomásra, a Juhász Ferenc Művelődési Központ Faluház épületébe költözött be „az életre keltett anyag színháza”. Megelevenedett a „mesevarázs”, az „Elindulások Csarnoka! Megérkezések Csarnoka!” benépesült Együgyű Mihókkal, az obsitossal, az ördöggel, a tengerlépő cipővel, a Szépenszóló Fütyörivel és társaikkal. Minden betérőt elbűvöltek, amint a kiállító terem közepén felállított szarvasos körhinta is ámulatba ejtette a látogatókat.

Jubileumot ültek az ilyetén bemutatkozással: Norbi Ládafia Bábszínháza a 25. Kriszta Álomzug Társulása a 10. születésnapját ünnepelte. Az egymásba nyíló két tárlatot a bábos szakma számos képviselője és a Nyitott kapuk évadkezdő bábosnap sok-sok érdeklődője jelenlétében, különleges hangulatú műsor kíséretében nyitott meg Papp Melinda, a pécsi Bóbita Bábszínház művészeti vezetője és Gábor István építész, a nyírbátori egykori utcaszínházi fesztivál egyik szervezője.

A többfunkciós terek és a kiállított tárgyak folyamatos használata miatt rövid életű kiállítás nyomai, a közös mese, A só bábjai még megtekinthetők az ablakban, de az igazán izgalmas történések a Cipcirip bábcsoport csütörtök délutánonkénti szakköri foglalkozásain zajlanak, valamint a két vándorbábszínház előadásain. Érdemes megtekinteni!

Szádváriné Kiss Mária

JFMK

Zsitva Tibor építész-fotóművész kiállítása

Kortárs fotóművészeti kiállításnak ad otthont három héten keresztül intézményünk galériája. Zsitva Tibor építész-fotóművész kiállítása 18 mai magyar építész portréját és épületeik fotóit mutatja be.Az alkotó október 16-án, szombaton 18 órakor nyilvános tárlatvezetéssel zárja kiállítását.

Pálosok, a magyar földről származó szerzetesrend

Ha járjuk az országot, számos helyen találkozhatunk a pálos rend emlékhelyeivel; kolostorok romjaival, ma is működő egyházi intézményekkel, templomokkal. Gondoljunk csak a gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya sziklakápolnára, a pécsi Pálos templomra, a sopronbánfalvi Hegyi templomra, vagy a talán legjelentősebb emlékhelynek tartott klastrompusztai kolostorromra, ahol Boldog Özséb 1250-ben megalapította a rendet a pilisi erdőben remeteként élő szerzetesekkel.

Boldog Özséb, esztergomi kanonok volt, híres magyar családból származott, káptalani iskolában tanult és élénk kapcsolatban állt az Esztergom környéki remetékkel.
Jótettei miatt általános megbecsülés övezte, híres volt szeretetéről és nagylelkűségéről, házába fogadta a szegényeket, ápolta a betegeket, és gondozta a városlakók lelkét.

Özséb az 1241– 42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba. Itt a monda szerint isteni üzenetet kapott. Látomásában tüzes lángnyelvek közeledtek, melyek a barlangban letűzött keresztben egyesültek. Ekkor gyűjtötte maga köré a remetéket, és megalapította első monostorát.

1300-ig itt volt a rend központja. A klastrompusztai kolostort a török seregek a mohácsi vész évében pusztították el, újjáépítésére nem került sor.
A pálosok rendje, hagyományos nevén Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje az egyetlen magyar földről származó, a pápa által jóváhagyott szerzetesrend.

A rend névadója a szellemi ősként és példaképként tisztelt Remete Szent Pál, aki Thébában született 228-ban, és itt hunyt el 341-ben. Az első ismert sivatagiatyák egyike (A sivatagi atyák azok az ókeresztény remeték, akik a III. századtól a sivatagba visszavonuló keresztényeket irányították. A Nílus menti sivatagban aszkéta életet éltek, és ezzel megteremtették a keresztény szerzetesség alapjait. E remeték úgy találták, hogy a tisztultabb belátáshoz, az Istennel való párbeszédhez a világi élettől és kísértésektől való visszahúzódás és a magány csöndje a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb hely pedig a sivatag.)

Remete Szent Pál gazdag egyiptomi szülők gyermekeként született, de 16 évesen elveszítette őket. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte az egyiptomi és görög irodalmat. Félvén az életére s vagyonára törő sógorától, valamint az akkori keresztényüldözésektől, a sivatagba menekült. Egy rejtett bejáratú barlangban élt, ruháját pálmalevelekből készítette, naponta egy holló látogatta meg, aki a csőrében egy fél cipót hozott a számára. Halála után a barlangban két oroszlán jelent meg, s azok kaparták ki sírhelyét.

Életében ókeresztény közösség vette körül. Halála után az első szerzetesek, kegyelettel zarándokoltak el a minden remeték fejedelmének és mesterének tartott Pál barlangjához és egyben a sírjához is, hogy ott tegyenek engedelmességi fogadalmat. Később pedig hatalmas monostort építettek az egyiptomi pusztaságban ott, ahol a hagyomány szerint Remete Szent Pál élt.

A rend hivatalos elismerésére évtizedeket kellett várni. A XIV. század elején Gentilis bíboros diplomata sokat tett a pálos rend elismertetéséért. Ennek köszönhetően a rend terjeszkedni kezdett; a Kárpát-medencében, az adriai tengermelléken, Lengyelországban és Ausztriában új pálos kolostorok létesültek. Nevükhöz fűződik a világhírű czestochowai kolostor alapítása is, ahol a Fekete Madonnát őrzik. Az ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép1382 augusztusában került a kolostorba. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok.

A pálos rend jól megválasztott helyszíneken felépített rendházai a középkorban behálózták az egész országot, és az akkori gazdasági életben fontos csomópontokat jelentettek.
1341-től ruházatuk (ún. habitusuk) szürkéről fehérre változott, hogy megkülönböztethetők legyenek a kóborló remetéktől, akik szintén szürke kámzsát viseltek. Innen ered a fehér barátok elnevezés.
A XIV–XV. században a ferencesek mellett a legelterjedtebb és legnépszerűbb szerzetesrendnek számítottak Magyarországon. Fejlődésükre jó hatással voltak a mátyási reformok. Mátyás király 1457-ben történt trónra lépésével folytatódott a rend és a király hagyományosan jó viszonya, a pálosok kulturális tevékenysége és fegyelme kiváltotta a reneszánsz uralkodó rokonszenvét. Trónra lépésének első évében több pálos kolostort is felmentett az adózás alól.
Talán nem is tűnhet véletlen egybeesésnek, hogy mind a pálos rend, mind Mátyás király címerében helyet kapott a holló. Az égi madár a hitvilág szerint az isteni világgal áll kapcsolatban.

A szerzetesrendnek azonban a további évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. Az országba betörő török hódítók Budára vonulva számos pálos monostort kifosztottak és felégettek, rengeteg szerzetest megöltek vagy megsebesítettek.
A pálos kolostorok néhány évtized alatt elnéptelenedtek, és csak a 17. század első felében települtek vissza Magyarországra. Az újjászervezett rend tevékenységét azonban a felvilágosodás hatása alatt álló II. József császár nem ítélte hasznosnak, így politikai megfontolásból 1786-ban feloszlatta.

1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, s ezzel a lépésével mintegy biztosította a jövő számára a pálos rend folytonosságát.
Az első világháborút követően Zichy Gyula pécsi püspök vett részt tevékenyen a pálosok visszatelepítésében. Külföldi zarándokhelyek mintájára 1926-ban a gellérthegyi Szent Iván-barlangból alakítottak ki egy kápolnát, majd megépült a Sziklakolostor. 1934 májusában 14 pálos szerzetes érkezett Częstochowából, s két korábban hazatért pálos csatlakozott hozzájuk. Másfél évszázad elteltével „tértek haza” végül pont 16-an.

1950-től a kommunista hatalom beszüntette a szerzetesrendek működését. A szerzeteseket összegyűjtötték és elszállították, mondván a „jelenlétük veszélyes az államra nézve”. Több szerzetest meghurcoltak, volt, aki börtönbüntetést kapott. Vezér Ferenc szerzetest hamis vádakkal halálra ítélték, kivégezték és álnéven, jeltelen sírba temették. Kutatások eredményeként, testvérei 60 év elteltével kaptak hírt arról, hogy hol nyugszik bátyjuk. Újratemetésére 2012-ben került sor Petőfiszállás-Pálosszentkúton.

1951. március 26-án, húsvéthétfőn, éjféltájban az Államvédelmi Hatóság emberei betörtek a Sziklakolostorba is, a szerzeteseket elhurcolták az Andrássy út 60-ba. A templom berendezéseit, szobrait elpusztították. Ezt követően a Sziklatemplom kifosztva, hosszú ideig üresen állt. 1961-ben a Szent Iván-barlang bejáratát egy 1,5-2 m vastag betonfallal zárták le, s a templom helyén karsztvízmegfigyelő-állomást alakítottak ki, a kolostor pedig az Állami Balett Intézet kollégiuma lett.

1951 és 1989 között a pálos szerzetesek – polgári munkájuk mellett – titokban élték tovább a pálos hivatást. 1989-ben már szóba kerülhetett az újraindulás gondolata. Augusztus 1-jén hivatalosan is megkapták a márianosztrai plébániát és a Sziklatemplom előtti téren augusztus 27-én megtarthatták az első szentmisét. Magyarországon ezt követően kezdődhetett el a pálos rend ismételt működése, és a XX. század első felében használt kolostorok és a Sziklatemplom helyreállítása.

A világon 17 országban található jelenleg is működő pálos kolostor. Ma a pálos rend a világ számos országában jelen van. Magyarországon négy pálos kolostorban élnek szerzetesek: Pécsett, Pálosszentkúton, Budapesten és Márianosztrán 17 szerzetes teljesít szolgálatot, a Csíki-medencében található hargitafürdői kolostorban a hazai közösségből pedig két magyar szerzetes.

Pálos könyvtár Budapesten

… és ha Budapesten a Belvárosban sétálunk a Papnövelde utcában, s elhaladunk a Központi Papnevelő Intézet épülete mellett, ejtsük szerét annak, hogy megtekinthessük könyvtárát. Egykoron pálos kolostor állt itt, amelynek helyén Mayerhoffer András, a barokk építészet egyik legtehetségesebb hazai képviselője épületegyüttest húzott fel. Az intézményben teljes pompájában megőrizték a Pálos Könyvtár rendkívüli helyiségét, benne 8000 teológiai kötettel.

Forrás: Wikimedia Commons

A cikk a wikipedia, a palos.70.hu információinak felhasználásával készült.

ZILAHI ICA festőművész kiállítása

Intézményünk galériája – hosszú szünet után – ismét élő kiállítással várja látogatóit. ZILAHI ICA MÁRIA festőművész alkotásait 2021. május 17-től láthatjuk.  Kivételes érzékenységgel megalkotott festményei metaforák, egyéni életútjából merítkeznek, s mondanak véleményt a világ dolgairól is.

A tárlatot FELEDY BALÁZS művészeti író köszöntötte s nyitotta meg. A most látható felvételen a művészettörténet egyetemes megközelítésén át vezeti a nézőket, s az egyes művek méltatásán juthatunk el azok megértéséhez.

Összeállítás az alkotó munkáiból

SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium kiállítás

Intézményünk és a SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium 2021 elején kötött együttműködési megállapodást.Az iskola kiállítóhelyükké választotta a Faluház Galériát. Diákjai – a választott szaknak megfelelően – segítenek intézményünk rendezvényeinek dekorálásában, installációk készítésében, kiadványok tervezésében.

A szak hallgatói 2021 tavaszán kiállítást terveztek nálunk, amely azonban a pandémia miatt nem valósulhatott meg. Így alkotásaikból mostani összeállításunk ad ízelítőt.