A Juhász Ferenc Művelődési Központ költészetnapi programja

Petőfi Sándor eszmélésünktől fogva velünk él. Nincs betűvető magyar ember, aki ne tudná ki ő, és külföldön sincs nála ismertebb magyar költő. 

Petőfi „a nemzeti önismeret alapja” –  írta jól róla Juhász Ferenc.

Születésének 200. évfordulójára emlékezett a művelődési központ az Artterasz rendezvénnyel és az erre az alkalomra kiadott Biatorbágyi Artterasz kiadvánnyal a magyar költészet napját követő szombaton.

Feledtetve a borongós, esős szombat délutánt, számos érdekes, izgalmas, hol mosolygós hol pedig könnyeket fakasztó pillanatnak lehettek részesei az érdeklődők . Kicsik és nagyok találtak kedvükre való elfoglaltságot a Faluházba varázsolt múltidéző kávézóban, ahol a remek kávék és egyéb forró italok mellett Petőfi kedvenc süteménye, a Deák-kenyér is megkóstolható volt. S aki betért olvashatott kedvére, hiszen jó sok izgalmas könyv érkezett a biatorbágyiaktól a Juhász Ferenc Művelődési Központ felhívására, amiből bátran hazavihettek az érdeklődők a program utáni héten is.

A rendezvény fanfáros köszöntővel nyílt, amit verses folytatás követett, majd pedig a pásztisok (Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola) remek muzsikája és az általános iskolák tanulóinak kiváló versmondásai adták a délután gerincét. Az ismeretterjesztésben a 19. század nagy felfedezése, a fotózás vitte a főszerepet a kezdeti dagerrotípiáktól a mai képkészítésig. A gyerekeknek Laczkó Péter titokzatos sátra, a kör tükrözheti nyolcszögvény rejtett izgalmat, a felnőttekkel pedig Eiffel János fotóművész mesélt a fotózás műhelytitkairól. Mindeközben Kádár Ferkó pillanatok alatt visszarepített bárkit a 19. századba egy-két kalap és felöltő, s máris 48 -as honvéd vagy akár előkelő hölgy válhatott a nagyérdeműből. A színpadi programot a Palinta Társulat énekelt versekből összeállított gyermekkoncertje fűszerezte kora délután. Este pedig a Pászti Miklós Művészeti Iskola művész tanárai adtak gyönyörű koncertet, majd Dányi Krisztián színművész teremtett különleges hangulatot egyszemélyes színházával. Felolvasta ugyanis a Magyar Írószövetség novella pályázatának első három helyezett darabját. A nap Petőfivel zárult: Galán Géza legendás előadásának, amelyből film is készült anno, újra gondolt változata következett. A Petőfi percei most Janka Barna rendezésében és Havasi Péter főszereplésével szólalt meg.

A színpadon játszódó, a nézőket is a színpadra ültető előadás hihetetlen varázzsal bírt, szempillantás alatt repített Petőfi Sándor közvetlen közelébe. Olyan természetességgel szólalt meg a költő, bomlott ki a személy és alkotás egysége, hogy láttuk a biai születésű utóddal, Juhásszal együtt a „fiút”, aki „maga a tisztaság, maga a láng, Sándort, aki a magyar múlt és a magyar jövendő összesűrűsödött csillaga, akit újraálmodott magának az emberiség, hogy legyen hite még önmagában.” És kézzelfoghatóvá vált, amit Juhász Ferenctől az Artterasz kiadvány beköszöntőjében úgy olvashatunk, hogy „Az igazságra hangolta meg-nem-ereszkedő húrjait és mondta szigorú, szép, kifogyhatatlan dalait haláláig.” Feledni se Petőfit, se az előadást nem lehet.

(Az Artterasz kiadvány olvasható a művelődési központ honlapján és megtekinthető a Faluház Kultúrvárójában. A kiadványban szerepel exkluzív beszélgetés Juhász Ferencné Dr. Kilián Katalinnal, biatorbágyi költőktől válogatás, írás Hantai és Juhász barátságáról, vallomások a JFMK művészeti csoportjainak vezetőitől (Paár Júlia, Strack Orsolya, Tóth Kriszta, Néder Norbert, Kelemen Ágnes) és a biatorbágyi Petőfi-szobor készítőjétől, Lelkes Márk szobrászművésztől.)

Szádváriné Kiss Mária

JFMK