PLAKÁTOKBA HAJTOGATVA

 „Az egy pontos Hantai a miénk, a két pontos pedig a franciáké. A három pontos pedig legyen kitörölhetetlenül Biatorbágyé.”

Ezzel a mondattal fejezte be a Magyar Plakát Társaság kiállításának megnyitó beszédét HEMRIK László, a Ludwig Múzeum munkatársa.

Az elhangzottakat most teljes terjedelmében honlapunkon is megjelenítjük:

Kisgyerekkoromat egy Alföldi faluban, jó, nagyközségben töltöttem. Volt mozi. Nem is akármilyen. Új építésű, modern épület, fehér kocka tömb, emelkedő nézőtérrel, rétegelt lemezből készült ergonomikus karfás székekkel. Ez utóbbit lehet csak képzelem. 9-10 évesen aligha a magyar vagy csehszlovák filmdrámák miatt jártam a moziba, sokkal inkább az elvarázsolt fehér vászonért, a vetítőgép fénynyalábjában kavargó szálló por látványáért, meg az előcsarnokért, a sztárok csillogó fotójáért és persze a plakátokért, amelyeket szintén sokszor nem értettem, ugyanúgy, mint a filmeket. De azt gondoltam, plakáttervezőnek lenni a legjobb dolog a világon, mert nincs más dolga, mint rosszalkodni, amiért nem jár büntetés. Nehéz volt betelni a sok vicces, sziporkázó ötlettel, de persze volt ott sok vér, árny, könny és szomorúság is. Meg voltam győződve kizárólag azért csinálnak plakátokat, hogy a filmeket, a mozit népszerűsítsék. Ebben nyilván tévedtem, de akaratlanul ráéreztem, hogy a film és a plakát nagy szövetségei egymásnak. Mindketten még a 19. században születtek, de a 20. században váltak igazán a művészet élharcosaivá. Kéz a kézben élték végig a századot. Persze nem sokkal később felismertem, a plakát nem egyedül a film mentora. Sőt. Ami nem kerül a plakát-univerzumba, az nincs is igazán. A plakátok primer feladta, hogy népszerűsítsék a legkülönfélébb terméket: szellemit és materiálisat egyaránt. Szolgáltatások, iparcikkek, kozmetikumok, cigaretta, könyv, cirkusz, politikai alakulatok mind-mind plakátra kéredzkednek. De a plakát a kultúra szempontjából is rendkívül fontos, nem egyedül azért, mert a kulturális szolgáltatásokat is promótálja, hanem azért, mert a jó plakáttervező a központi üzenetet sohasem elszigetelten jeleníti meg, minden esetben láttatja az adott társadalmi környezet szellemiségét, ízlését, létét, jólétét is. Ezért van az, hogy nincs olyan múzeumi gyűjtemény, amelynek archívumában ne lennének féltve őrzött plakátok. A felületen megjelenő tárgy több önmagánál, izgalmas látleletei egy kornak, lokális térnek. Ha plakátokat helyezünk el egy kiállítótérben, gyakorlatilag megspórolhatjuk a sokszor körülményeskedő falszövegeket.

De rossz hírem van. A Ludwig Múzeum archívumában néhány éve már nem kerül új kiállítási plakát. Magunk mögött hagytuk a 20 századot, és az új évezred, mintha lemondott volna róla. Film van, filmipar van, de a filmplakát kiválta az internetre feltöltött trailer. Persze nem tűnt el teljesen, csak alaposan megváltozott. A plakátok mérete megnőtt, Három óriásplakát Ebbing határában, a kisebbek pedig light boxokra simulnak. Ahogy az előállításuk, úgy a plakáthelyek is egyre drágábbak. A kulturális szcéna csak érintőlegesen találkozik ezekkel a felületekkel. A hagyományos, a hagyományosan progresszív, a kulturális, szociális tartalmú plakátok a virtuális térbe illetve kiállítóterekbe szorulnak vissza. Még szerencse, hogy tananyag, hiszen, ami fontos a vizuális térben, az megtanítható a plakáton keresztül.

A kiállítótér adott itt Biatorbágyon is, és adott 16 kiváló plakátművész, akik részben a Magyar Plakát Társaság tagjai illetve fiatal tehetséges grafikusok. Komoly kihívást előtt álltak: Hantai Simon születésének 100 évfordulójának alkalmából kellett reflektálniuk a festőre, a festő művészetére. 

Hantai Simon 100 éve született Bián. Abban az évtizedben, amikor nem volt párja a Modiano cigarettapapírnak. A valamit magára adó autótulajdonos Cordatic abrancsot tetetett a felnire, míg a lábára könnyű gumitalpú vászoncipőt, Dorkót húzott. Jól fogyott akkoriban a Flóra terpentin szappan, és az Est, a ponty pedig olcsóbb volt a húsnál, ezt aztán minden marha megtanulta. Az Iparcsarnokban nemzetközi reklám kiállítást rendeztek, a fantasztikus Josephin Baker pedig fellépett a pesti Royal Orfeumban. S mindezt persze a plakátokat tudtam meg, melyek mögöttük olyan alkotók voltak, mint Berényi Róbert, Bortnyik Sándor, Pólya Tibor vagy Kassák Lajos.

A rákövetkező második évtizedben, egészen pontosan 1948-ban, Hantai nemcsak Biát hanem az országot is elhagyja, végleg. Párizsba megy, hogy kezdetét vegye a ragyogó életpálya. Szürrealista, absztrakt expresszív, kalligrafikus gesztusfestészet születik a keze alatt az ötvenes években a némileg visszafogottabb, de nem kevés feszültséget és energiát hordozó, még itthon készült szimbolikus műveit követően. Olyan emberek közelébe került, mint André Breton, a szürrealisták vezére, vagy Georges Mathieu a lírai absztrakció mestere. Megismerkedik az amerikai Jackson Pollack bátor és erőteljes festészetével is. Hogy aztán a hatvanas évek elején alapjaiban forgassa fel a képalkotás metódusát: eltolja magától a festészet hagyományos közvetlenséget, önmaga és a kép közé beépít egy harmadik képalkotó komponenst is. Kidolgozza a pliage technikát, melynek lényege a vászonnak a munka előtti meggyűrése. Aktivizálja a vásznat, szabad teret engedve a teremtés univerzálisabb formáinak.

De minden továbbit a Hantai művekről és a pliage-ról már az itt kiállított a plakátokon keresztül mondok el. Mert a plakátok nem csak egy történelmi kort képesek körülírni, hanem egy művészi pályát is.

Kezdjük három olyan alkotó plakátjával, akik fontosnak tartották láttatni Hantai arcvonásait, ezt az élénk tekintetű, okos, megnyerő arcot, benne valamiféle szelíd szomorúággal gyötrődéssel. Erre a gyötrődésre a nagy költő barát, Juhász Ferenc Hantait búcsúztató poémájában bukkantam. Árendás József munkájának érdekessége, hogy a portréhoz az arcfölé került réteg, az Etűd-sorozat formavilágának építőelemeit használja. Ez a formavilág a meghatározó Csordás Zoltán plakátján is, ám nála az arc már-már egy maszkká egyszerűsödik, így emlékeztetve korai képére, az Életörömre, melyen a festő a kezében egy álarccal pózol. Ducki Krzysztof sálban, kissé karikírozva láttatja Hantait, de ez mégsem fricskarajz, nincs benne él, inkább a művész habitusának egy másik oldala, a laza nagyvonalúság lett itt megformálva. 

Voltak olyan alkotók, akik Hantai nevét, a névalkotó betűket helyezték plakátjuk centrumába. Így tett Bakos István is, aki a Matisse-t idéző Meuns-sorozat [mhá] műveit használta fel munkájához. Telt, érzéki, gömbölyded formákba bújtatta a hat betűt. Bakos is, ahogy mások is többen, Hantainak Biáról hozott kékfestő kékjét idézi meg a munkájában. 

Jávorszky Dóra a több, mint egy éven át készülő, szabályos rendszereket felvonultató Tabulák-sorozatra reflektált. Egy ilyen Tabula mátrixból kell kiolvasnunk a Hantai nevet. Vad Bence különböző méretű és típusú betűkből építi fel a plakátját. Azok faktúráit természetesen Hantaitól kölcsönzi. E. Zsemberi-Szigyártó Miklós a megkötözött, meghajtott, meggyűrt vászontestekből formázza meg a fontokat.

Van, aki nem kertel, így tesz Gál Krisztián, amikor plakátra viszi az euró devizajelét. Hantai Mariele-sorozatának egyik alkotásáért majd 4 és fél m eurót fizettek egy aukción 2016-ban. Magyar származású művész alkotásáért még soha nem kínáltak ekkora összeget. Lenyűgöző. (Zárójelben jegyzem meg, nem sokkal később Moholy egyik festménye ezt is megjavította). De arról is szól ez a plakát, nekem legalább is, hogy Hantai milyen ellenszenvvel figyelte a műtárgypiac mozgásait, s részben ezért is függesztette fel alkotói tevékenységét 1982-ben.

Simor Péter és Túróczi Panka Hantai képalkotó folyamatának azon alapelemeit mutatják meg, amelyek nélkül nincs pliage-technika, nincs pliage-kép. Gyűrés és csomózás.

Befejezésül azokat a plakátokat említem, melyek Hantai pályájának szintézisét, filozófiai alapvetéseit fémjelzik. Icsai Vivien azt ábrázolja, miként bomlik ki a földön összegörnyedő emberi alakból egy egyszerűbb, tisztább forma, egy elvontabb, magasabb rendű struktúra. Pinczehelyi Sándor plakátja is ez a gondolatot viszi tovább. A csúcsára állított, központi helyzetű négyzetes vászon eleven, organikus fundamentumon nyugszik.

Tóth Tamás terített asztalán fehér tányér, míg evőeszköz gyanánt fehér ecsetek szolgálnak. A tányéron egy szelet disznósajt. Minden steril, és mesterséges, a tányéron ott egy szelet élet, de azt is mondhatnánk, nem más az, mint Hantai szürrealista képének egyike. De tudni kell, Hantainak van egy bendő/vagy más fordításban hasak című sorozata is.

Sz. Esztero Anett piros, kék és fekete színekkel megrajzolt szabásmintával idézi meg a mestert, egyszerre utalva a megmunkálandó vászonra, a művész munkamódszerére, de a létre jött alkotások vibrálására, nyughatatlanságára és all over jellegére. A szabásminta sok mindent elbír, így abba még Hantaihoz kötődő évszámok is belekerültek.

Wirth Georgina plakátján két kéz gyűr össze, vagy épp fordítva, kisimítani igyekszik egy lapot, egy vásznat, amelyen egy nehezen olvasható szöveg látható. Hantai számára rendkívül fontos volt a filozófia, az irodalom, a bölcsészettudomány. A francia értelmiség színe javával levelezett. Ebben a plakátban azt gondolom, ez a hatalmas szellemi bázis, tudás és kíváncsiság idéződik meg, és persze a Hantai által is gyakorolt másolás motívuma.

Varga Gábor Farkas plakátján a festő kontúr alakja látszólag egy hatalmas Etűd-képet hoz létre. Az elemek hasonlítanak egymáshoz, ez vitathatatlan, de egymástól igen távol kerültek. Hantai, amikor felfüggesztette a művészi alkotómunkát, legalább is a külvilág felé, régi és részben elrontott képeiből új képeket hozott létre. Ezeket hívjuk: Maradékoknak. Varga Gábor Farkasnak köszönhetően a művész, mintha újra neki állna életműve megfestenek. A készülő kép elemei, talán nem meglepő, egy nagy H betűt formáznak.

Zárjuk a sort egy kedves, derűs munkával. Vagy fogalmazzunk frappánsabban, tegyük fel az i-re a pontot Vitányi Regina plakátjával. Az egy és a két pontos i-vel játszik Regina a plakáton. Az egy pontos hantai a miénk, a két pontos pedig a franciáké. A három pontos pedig legyen kitörölhetetlenül Biatorbágyé.

A HOMMAGE A HANTAI tárlat január 15-ig tekinthető meg a Faluház Galériában.

A kiállítás anyaga megtekinthető a YouTube csatornánkon szereplő összeállításunkban: