Novemberi évfordulók – záró rész

Édes anyanyelvünk

Kedves személyisége, jellegzetes hangja, hanghordozása sokunk előtt ismert lehet. Kodály Zoltán magyar nyelvet védő tevékenységének hatására indult el a Pázmány Péter Tudományegyetem első ízben meghirdetett szépkiejtési versenyén, ahol első lett. Édes anyanyelvünk című nyelvművelő rádióműsorával is múlhatatlan érdemeket szerzett a magyar nyelv védelmének népszerűsítésében, amelyet szintén Kodály Zoltán ösztönzésére indított el.
105 éve, 1915. november 24-én Szentgálon született LŐRINCZE LAJOS nyelvész.

A pápai Református Kollégiumban érettségizett (itt később tanárként is működött), majd Budapesten végezte felsőfokú tanulmányait. Kutatási területét a névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés képezte. Számos tudományos tevékenysége mellet egyre inkább nyelvművelő lett: írásban, szóban, itthon és külföldön, rádióban, tévében, sajtóban, a nyelvheteken és az anyanyelvi konferenciákon hirdette fáradhatatlanul az anyanyelv igéit.

Egy teljes nemzedékben ő tartotta ébren a nyelvi lelkiismeret furdalást, korszakának szinte ő volt a legismertebb magyar személyisége. Sokat járt külföldre, baráti, szakmai meghívásoknak tett eleget. Szervezője volt számos konferenciának, szerkesztője, ötletgazdája közös kiadványoknak.

Mindent megtett azért, hogy Erdélyen, a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján kívül a nyugati régióból, sőt a tengeren túlról is eljöjjenek az 1950-től 1980-ig gyakran megrendezett anyanyelvi konferenciákra.
Komoly nyelvi sajátosságokról úgy tudott beszélni, hogy azt mindenki értette.
1993. október 11-én hunyt el Budapesten.

A nyelvtudománnyal foglalkozók ma állítják, hogy főként az utóbbi húsz év óta folyamatosan romlik a nyelvünk. Nem is annyira az idegen szavak, mint az idegenszerűségek terjednek, vagyis az idegen nyelvre jellemző szerkesztési módok, körmondatok, amelyek nehezítik a megértést. … és véleményük szerint nincs olyan tudományos terület, amelyről ne lehetne csak magyar szavakkal előadást, értekezést tartani. Nyelvünk kiterjed a tudományok összességére, az élet minden vonatkozására.

Tegyünk mi is többet édes anyanyelvünkért!

Id. Rubik Ernő

A Rubik-kocka ma az egész világon fogalom. De nem csak a bűvös kocka feltalálója, Rubik Ernő öregbítette a magyar feltalálók hírét. Édesapja, Id. RUBIK ERNŐ gépészmérnök, pilóta, feltaláló volt a legismertebb magyar repülőgép-tervező. 110. éve, 1910. november 27-én született Pöstyénben.

Édesapja katonai szolgálat közben tűnt el az I. világháborúban. Édesanyja, aki 1918-ban Magyarországra menekítette családját, nehéz körülmények között nevelte három gyermekét. Rubik Ernő tehetségére hamar felfigyeltek tanárai, s mint hadi árvát, különböző segélyekkel, képzési lehetőségekkel támogatták. A Műegyetem Gépészmérnöki karára járt, s itt kapcsolódott be az egyetemi sportrepülő egyesületbe, s mint repülőgép-asztalos, majd repülőgép-lakatos vállalt munkát.

1937-ben Mitter Lajos asztalosmesterrel közösen megalapította az Aero-Ever Kft.-t, és 1963-ig működő esztergomi gyárukban megkezdték a repülőgép-építést. Rubik tervezési elve a könnyű, egyszerűen gyártható klubrepülőgépek létrehozása volt, melyeket az anyagilag kevésbé tehetős egyesületek is olcsón megvásárolhattak. Műhelyükben készült többek között a híres Vöcsök iskola-vitorlázógép, amelyből az évek folyamán hozzávetőleg 300 darabot gyártottak, továbbá a Tücsök, a Pilis, valamint a Cimbora nevű gépek.

Élete során 28 vitorlázó és öt motoros repülőgép-típust tervezett. Több ezer pilóta az R-26 Góbéval tanult meg repülni, amelyet a világ egyik legjobb iskolagépének tartottak, példányai még a 21. század első évtizedeiben is repültek.

Id. Rubik Ernő 1997. február 3-án hunyt el Budapesten.

Nobel-díj

Alapítása óta tizenöt magyar vehette át ezt a díjat: közülük ketten akkor, amikor Magyarországon éltek, illetve tevékenységük ide kötődött. Heten Magyarországon születtek, de a díjat már emigrációban vették át és hatan nem itt születtek, de valamelyik szülőjük magyarországi illetőségű. Ez a díj a NOBEL-DÍJ.

Alfred Nobel 125 éve, 1895. november 27-én Párizsban kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg körülbelül egymillió svéd koronát (körülbelül 30 millió forintot, illetve 115 ezer eurót) – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében.

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem. A Nobel-díjat egy jelölt csak életében kaphatja meg, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj.
A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható.

Giovanni Lorenzo Bernini

Még aki soha nem járt Rómában, fényképek és filmek közvetítésével biztosan ismeri a római katolikus egyház első számú szentélyét, a Vatikán részét képező Szent Péter Bazilikát, s az előtte álló, a teret szinte két karként átölelő oszlopsort, a kollonádokat. Tervezőjük, építészük GIOVANNI LORENZO BERNINI 340 évvel ezelőtt, 1680. november 28-án hunyt el Rómában.
Számtalan alkotást hagyott az utókorra. Szobraiban – egyházi személyek síremléke, Szent Teréz extázisa, a Navona tér Négy folyam szökőkútjának szobrai, bibliai alakok vagy az általa tervezett Trevi kút – a szokatlant szerette ábrázolni: kicsavart mozdulatokat, szabálytalan, bonyolult testtartásokat, s mindezeket mozgalmas, diszharmonikus összhatásban.

A pápák kegyeltje volt. Róma megrendelésekkel halmozta el. Számos palotát és templomot is tervezett. A Szent Péter Bazilika számára nemcsak a teret tervezte meg, hanem vezetése alatt zajlott a templom belsejének színes kiképzése; segédeivel együtt alkotta meg a templom óriási szobrait és a Szent Péter sírja fölé emelt baldachint.

Idős korában is sokat dolgozott. Egyik utolsó munkája az Angyalvárhoz vezető híd újjátervezése volt. Vázlatai után segédei faragták ki a híd tíz angyalszobrát.

Michelangelo nyomdokait követve a barokk művészet egyik legjelentősebb alakjává vált.

Heim Pál

A modern hazai csecsemőgyógyászat és -gondozás megteremtőjének tekintik. Kezdeményezésére jött létre a gyermekápolónői iskola, ahol a hallgatók kétéves képzés után kaphatták meg oklevelüket.
145 évvel ezelőtt, 1875. november 30-án született Budapesten HEIM PÁL gyermekgyógyász, egyetemi tanár.

Édesapja Heim Péter portatiszt volt, Baross Gábor miniszter munkatársaként vett részt a postahálózat kiépítésében. Tanulmányait Lausanne-ban kezdte, de orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen szerezte 1879-ben. Többször tett tanulmányutat Párizsban, a svájci Lausanne-ban és Lengyelországban, a mai Wroclávban.

1907-től a budapesti Orvostudományi egyetemen a gyermekbetegségek témakörét oktatta magántanárként. Az első világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, egy katonai járványkórház parancsnoka volt. Egészségügyi problémái miatt szerelték le. 1916-tól ismét a fővárosi csecsemőkórházban folytathatta gyógyító tevékenységét. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként működött, s még ugyanabban az évben a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult gyermekklinikájának élére nevezték ki.
Oktatói-kutatói tevékenységét 1923-tól Pécsen folytatta.

Forrás: Wikipédia

Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, az itt töltött évek munkássága legtermékenyebb időszakát jelentették. Elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét. Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben.

Nem ismert „rangon aluli” témát, a gyermeknevelés és az egészségügyi személyzet milyenségének kérdései mindig foglalkoztatták. Ez a sokoldalúsága is magyarázza páratlan népszerűségét. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. 1929 őszén meghívták a pesti Gyermekklinika élére.

A meghívást elfogadta, de néhány hónappal kinevezése után, 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli nevét. Örökségét dédunokája, Heim Pál életvezetési tanácsadó viszi tovább, aki alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztésére és támogatására.