Milyen nehéz lehetett a némafilmek színészeinek hangosfilmre váltani. Megválni az addig alkalmazott, az élőbeszédet pótló módszerektől. Szelidíteni a gesztusokat, mozdulatokat, mimikát vagy a színpadi színésznek beszédmodort váltani … pedig ez várt a hangosfilmek első szereplőire. 90 évvel ezelőtt, 1931. április 28-án kezdték forgatni a Kék bálvány című, első magyar hangosfilmet a régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában. Öt hónappal később, szeptember 25-én mutatták be a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, Beregi Oszkár és Gózon Gyula.
A filmet Lázár Lajos rendezte, operatőre Eiben István volt.
A bemutatót nagy várakozás előzte meg, sokat reméltek az újtechnika bevezetésétől, a film azonban nagy bukás volt. Nem aratott sikert a téma, az Amerikába kivándolorolt, elszegényedett magyar báró és inasának története. Két betétdala a filmzenék népszerű slágere lett, a legismertebb talán a Van London, van Nápoly, van Konstantinápoly…című. Mégis, a sikertelenség ellenére ez a film jelentette a magyar hangosfilm korszakának kezdetét.
A háromszéki Zágonban édesapja a pajta mellé kis színpadot ácsolt, hogy szereplésre vágyó Margit lánya megteremthesse a maga tündérvilágát. 110 éve, 1911. március 12-én Magyarlónán, Kolozs megyében született, s 50 évvel ezelőtt, 1971. március 29-én hunyt el Budapesten KISS MANYI színésznő, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
Már tizenöt éves korában játszani kezdett, és táncosi, énekesi tehetségét hamar észrevették a színigazgatók is. Szerepeit ritka ösztönösséggel formálta meg, és bár tartott attól, hogy csak komikának fogadja el a nagyérdemű, a hihetetlen drámai mélységeket is ugyanolyan eredetiséggel ragyogta be. 1926-ban Kolozsvárott kezdett játszani, 1928 és 1932 között előbb Miskolcon, majd Szegeden lépett fel. Szegeden azonban néhány évre megszakadt színészi pályája.
A városban lépett fel az Uferini mutatványoscsalád, akinek egyik tagja, az artista Alfredo Uferini és a színésznő között első látásra szerelem szövődött, bár egyikük sem beszélte a másik nyelvét. Manyika hozzáment Frédihez, otthagyta a színházat, és képes volt élő ágyúgolyóként turnézni az olasz artistaklánnal, amíg ösztönei figyelmeztették, hogy az ő helye nem a cirkuszi sátorban van. Így történt, hogy összeszedte a bátorságát, és nehéz szívvel, de búcsút intett első nagy szerelmének. Amikor az Uferini-produkció jegyet váltott a New Yorkba induló repülőjáratra, ő már más utakon járt. Elhatározta, hogy meghódítja Budapestet.
1935-ben a Royal Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. Pályája lassan, de biztosan ívelt felfelé – mint mindenki, ő is statisztaszerepekkel indított, aztán nemsokára előnyösebb felkéréseket kapott.
Futószalagon teljesített revüműsorokban a Moulin Rouge színpadán, közben a színházak is igényt tartottak rá. Frau Uferini hamarosan Kiss Manyi néven kápráztatta el a főváros közönségét. Eközben az ifjú mecénással, Károlyi István gróffal kibontakozó szerelme zátonyra futott – a gróf anyja nem támogatta, hogy fia egy színésznőcskét hozzon a családba. Károlyi István pedig – bár minden jel szerint szerette Manyikát – nem állt a sarkára.
1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjével lett igazán népszerű. 1943-ban a Vígszínházba szerződött, ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. A második világháború után játszott Kamara Varietében, a Magyar Színházban és Művész Színházban is. Az ötvenes években felfigyeltek drámai tehetségére is, és az eddigi énekes-táncos, komikai szerepei most már prózai szerepkörrel, klasszikus drámákban való tragikus ábrázolásmóddal bővültek ki. 1954-ben került a Madách Színház társulatához, egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamával érte el.
A II. világháború alatt a Donnál lépett fel a Tábori Színház delegáltjaként, hogy a katonáknak elénekelje a legendás Habos süteményt. Itt ismerte meg azt a férfit, akivel végleg egymásra találtak. Bakonyi János a fronton felügyelte a művészek biztonságát. Évekkel később Budapesten ismét találkoztak, és attól kezdve – jóban, rosszban, sok nehézségben – végleg együtt maradtak. Nézeteltéréseik, veszekedéseik a színésznőt egy idő után az alkoholba kergették, testileg és lelkileg is felőrlődött, s amilyen ügyesen mulattatott, olyan ügyesen tudta betegségét is leplezni, amelynek késői orvoslása korai halálához vezetett. Párja egy év múlva követte.
Részlet a Mici néni két élete c. filmből
Kiss Manyi a mozit is meghódította. Közel 80 filmben szerepelt. Főbb szerepei közé tartozik az 1955-ben készült, Fábri Zoltán rendezte Körhinta, ahol a főszereplő Pataki Mari (Törőcsik Mari) édesanyját játszotta, vagy a hatvanas években készült Mici néni két élete, amelyben zseniálisan formálta meg a biztonságra és kicsapongásra egyaránt vágyó idősödő hölgyet. Emlékezetes alakításokat nyújtott kabaréjelenetekben is. Az aprócska, cserfes lánynak hosszú és nehéz utat kellett megtennie, hogy eljusson a fővárosi színpadokig és a filmstúdiókig. A Kiss Manyiról terjengő történetek, színházi pletykák, a fennmaradt fotók, kabaréjelenetek és filmek mindenkit meggyőznek arról, hogy kevés ennyire egyedi, eredeti színésznőnk volt.
Hozzájárulás kezelése
A legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint például a cookie-k, amelyek tárolják az eszközinformációkat és/vagy hozzáférnek azokhoz. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel ezen az oldalon, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók. A hozzájárulás elmaradása vagy visszavonása hátrányosan befolyásolhat bizonyos funkciókat és funkciókat.
Funkcionális
Mindig aktív
A technikai tárolás vagy hozzáférés szigorúan szükséges az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért konkrét szolgáltatás igénybevételének lehetővé tételéhez, vagy kizárólag az elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő kommunikáció továbbításához.
Preferenciák
A technikai tárolás vagy hozzáférés az előfizető vagy felhasználó által nem kért preferenciák tárolásának jogos céljára szükséges.
Statisztikai
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.A technikai tárolás vagy hozzáférés, amelyet kizárólag anonim statisztikai célokra használnak. Idézés, az Ön internetszolgáltatójának önkéntes hozzájárulása vagy harmadik féltől származó további nyilvántartások nélkül a kizárólag ebből a célból tárolt vagy lekérdezett információk általában nem használhatók fel az Ön azonosítására.
Marketing
A technikai tárolásra vagy hozzáférésre azért van szükség, hogy felhasználói profilokat hozzanak létre reklámok küldéséhez, vagy hogy nyomon kövessék a felhasználót egy weboldalon vagy több weboldalon keresztül hasonló marketingcélokból.