Lehet, hogy a legjobb krimiket nők írják? Gondoljunk csak például Agatha Christie-re. Jóval korábban élt egy másfajta krimi, a borzongatás, a horror egyik mestere, MARY SHELLEY angol írónő, aki a Frankenstein történetét megalkotta.
„Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben…”
170 éve, 1851. február 1-jén hunyt el MARY SHELLEY (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol romantikus író (1797-ben született.) Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában. Kétéves volt, amikor anyját elveszítette, házvezetőnő gondoskodott róla. Apja újabb házassága nem sok jót hozott számára. Mary soha nem járt iskolába, írni és olvasni a házvezetőnőtől tanult. Tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárában szerezte, többnyire autodidakta módon. Otthonukban irodalmi szalon működött, tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja.
1814-ben Franciaországba szöktek. 1816 tavaszán meglátogatták a Svájcban tartózkodó Lord Byront, aki kisegítette őket anyagi gondjaikból. Az időjárás azon a nyáron túl hideg volt, hogy a külső szabadidő-tevékenységeket élvezhessék, ezért Byron kihívta Shelleyéket és magánorvosát, John William Polidorit, egy „költői versenyre”: az nyer, aki a legijesztőbb történetet alkotja meg. (Mintha Bocaccio Dekameronja is így született volna: az 1348-as firenzei pestisjárvány elől egy hegyi villába menekülő 10 fős társaság kitalált, főleg szerelmi, erotikus, szatirikus történetekkel, múlatta az időt.)
A Byron házában töltött idő alatt írta meg Mary a Frankenstein – avagy modern Prometheus című művét. A regény születéséhez minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa távol a világ zajától, szerelmes fiatalok.
A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról; a féktelen mulatozásokról, szeánszokról és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívásról. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő.
A cselekmény egy keretelbeszélésbe ágyazódik, amely Victor Frankenstein kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú utolsó útját meséli el. Victor nem mágus és nem bír természetfeletti erővel, a tudomány elkötelezett híve, aki életet tud adni a halottnak…
Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven. (Magyar nyelvre Göncz Árpád fordította 1977-ben.)
Shelley felesége időközben öngyilkosságot követett el. A költő igyekezett megszerezni gyermekei felügyeleti jogát, de a hatóságok ezt megtagadták tőle. A gyerekeket ellopta, s 1818-ban Maryvel Olaszországbaköltöztek, itt született meg egyetlen életben maradt gyermekük, Percy Florence. Shelley sokat írt, ugyanakkor sokat hajózott Don Juan nevű hajóján. Egy ilyen hajózás során életét vesztette 1822. július 8-án. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhírű Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a búcsúszertartást. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett. A hamvakat azután a tenger hullámaiba szórta. Férje elhamvasztása után Mary visszatért Londonba, ahol 53 évesen hunyt el.
