„szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye” – József Attila, akinek a születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját 1964 óta, egy 1930-as előadásában mondta ezt az alapigazságot, mely benne rejlik minden magyar költőnk hitvallásában a régi időktől máig.
Amint élet és alkotás egymást feltételezően létezhet, úgy az alkotás a befogadó által nyer igazán értelmet, szintén József Attilát idézve:
Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget.”
A vers különlegesen intenzív műfaj, sűrítménye a mindennapoknak, amit Kányádi egyszerűen akként határoz meg, hogy „a vers az, amit, mondani kell” — meg olvasni, meg közvetíteni bármilyen formákban, meg eltenni, legbelülre, ahonnan, ha szükséges, egy-egy sor a felszínre kerül, s átsegít akár mélységeken is. Mert, a száz éve született Nemes Nagy Ágnessel szólva, „a vers hatása többnyire rejtettebb és hosszú távú, mint a retardált gyógyszereké”.
A magyar költészet napját először 1956 júniusában tartották Magyarországon, a nyári ünnepi könyvhéten, s szovjet mintára született az ünnep. 1964-től kapcsolódik József Attila születésnapjához a Magyar Írók Szövetsége javaslatára. József Attilát azok a kommunisták emelték piedesztálra, akik a harmincas évek elején minden kapcsolatot megszakítottak vele. Személyét halála után propagandacélokra használták fel, rövid ideig tartó munkásmozgalmi kötődését felnagyították, s évtizedekig a „proletariátus költőjeként” tekintettek rá. De József Attila növekvő népszerűségének még a hivatalos kultusz sem tudott ártani. Életművével a rendszerváltás előtt és után is sokat foglalkoztak, szakdolgozatok tömege készült róla, verseit megzenésítették, illusztrációkat készítettek költeményeihez.
Költői zsenialitása a magyar líra megkérdőjelezhetetlen nagyságai közé sorolja, aki nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar költészet is. Születésnapja pedig a nemzeti kultúra, a nemzeti nyelv ünnepe, sok-sok izgalmas programmal szerte az országban.