Andersen, Kölcsey, Mikes Kelemen, Ray Bradbury egy hónapban

Andersen, Kölcsey, Mikes Kelemen, Ray Bradbury egy hónapban
AUGUSZTUSI ÉVFORDULÓK

Ha nem is évezredeket, de száz évnél is többet megyünk vissza az időben, találkozhatunk gyermekkorunk meséinek újabb szerzőjével. 14 éves korára kívülről tudta Shakespeare drámáit, a szereplőket fából kifaragta, s a maga készített színházban a darabokat el is játszotta. Meséi fordítói között ott találjuk Petőfi múzsáját, Szendrey Júliát is. 145 évvel ezelőtt, augusztus 4-én hunyt el HANS CHRISTIAN ANDERSEN dán költő, meseíró. Meséin nemzedékek sora nőtt fel, történetei mély nyomot hagynak az olvasóban, s nem egy tanulsága – ha csak a Király új ruhájára gondolunk – méltán vált kultúrkincsünk részévé. Dán, német és görög legendákból, történelmi tényekből, a néphitből merítette témáit. A világ tiszteletadását jelzi, hogy 1967-ben az író születésnapját nyilvánították a gyermekkönyvek nemzetközi napjának. (1885. április 2-án született Odensében.)

Hat regényt, több mint háromszáz elbeszélést írt. Fiatalon hunyt el, utolsó éveit betegen töltötte, majd egy elmegyógyintézetben halt meg egy sikertelen öngyilkosságot követően 1893-ban. 170 éve, 1850. augusztus 5-én született GUY DE MAUPASSANT francia író, drámaíró, a Bel-Ami, az Egy asszony élete írója. Hegedűs Géza író így mutatta be munkásságát: „Harmincéves koráig készült lelkiismeretesen az írói mesterségre. Megtanulta lelkének atyjától, hogy sokoldalúan műveltnek kell lenni – és sokoldalúan műveltté lett. Úgy nevelkedett fel, hogy nyitott szemmel kell körülnézni a világban – és otthonossá vált a francia társadalom minden rétegében. Hittételként vallotta, s kezdettől végig gyakorolta, hogy világosan, szabatosan és szépen kell megfogalmaznia, amit megtudott emberekről és emberek közti kapcsolatokról. De hát mindehhez eleve nagyon tehetséges volt, csak úgy áradt belőle az elmondandó történet. Talán Boccaccio óta ő volt a leggazdagabb képzeletű novellaíró.”

Ha egy gyermekkel meg szeretnénk ismertetni a magyar mondavilágot, biztosan LENGYEL DÉNES író, irodalomtörténész, pedagógus könyvéhez fordulunk. 110 éve, augusztus 7-én született Kisbaconban.
1932-ben szerezte francia-latin-magyar szakos tanári oklevelét, tanított középiskolában, majd az Irodalmi Múzeum helyettes igazgatója lett.
Pedagógiai tárgyú írásaiban többek közt az irodalomtanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztette a Nagy Magyar Költők címet viselő sorozatot, valamint népszerűsítette a 19. század ismert alkotóit. Jókai Mór összes művei kritikai kiadásának egyik szerkesztője volt. Mondagyűjteménye, a Magyar regék és mondák szinte a teljes magyar történelmet felöleli. Vajon segített-e mesélő kedvének kialakulásában, hogy Benedek Elek magyar író unokája volt?
(Budapesten hunyt el 1987. július 19-én.)

130 éve, 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született a magyar reformkor egyik legjelentősebb költője, politikusa és nemzeti Himnuszunk megalkotója, KÖLCSEY FERENC. (1989 óta január 22-én, a Himnusz születésének napján ünnepeljük a magyar kultúra napját.)
Korán árvaságra jutott, s magányos gyermekévei alatt legkedveltebb olvasmányai az antik görög és római történelem, valamint a magyar irodalom remekműveivel voltak. 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén találkozott a híres nyelvújítóval, Kazinczy Ferenccel, aki diákévei alatt mentora volt, felnőtt korában pedig egyik legközelebbi barátja volt.
A reformkor során először mint alkotó és kultúraszervező dolgozott. Szemere Pállal közösen 1826-ban létrehozták az Élet és Literatura című folyóiratot. Három évvel később aztán megkezdődött politikusi pályafutása is, 1932-tőől országgyűlési képviselőnek választották. Tarján M. Tamás gy méltatja a Prubicon hasábjain: „A költő a négyéves diéta egyik meghatározó alakja lett, miután hallatlan munkabírásról tett tanúbizonyságot: az alsóházban a feliratok és üzenetek javarészt az ő tollából származtak, mesteri szónoklatai pedig a klasszikus Rómát idézték vissza a pozsonyi üléseken. …Búcsúbeszéde valószínűleg a reformkor egyik leghíresebb szónoklata volt; ebben megfogalmazta azokat a célokat, melyek a hazáért tenni akaró szabadelvűeket egy pártban tömörítették. A költő-politikus elismertségét mutatja, hogy távozása után a diéta ülései egy napig szüneteltek, Kossuth Országgyűlési Tudósításai pedig gyászkerettel jelentek meg…. A haza és a tudomány szeretete nyomán … művei – például beszédei, Huszt című verse, vagy az unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak írt Parainesis – generációkat tanítottak magyarul érezni és gondolkodni.”
(1838. augusztus 24.-én hunyt el Szatmárcsekén.)

Augusztus 8-án a magyar prózairodalom egyik nagy alakjára is emlékezünk. 330 éve Zágonban született MIKES KELEMEN.
1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől. Részt vett a szabadságharcban, majd a bukás után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. Lengyelország, Franciaország után a szultán hívására 1717-ben az Oszmán Birodalomba mentek. Mint Rákóczi apródja, majd kamarása négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt „Törökországi levelek” című, fiktív személyhez címzett 207 levélből álló gyűjteményében, amelyet francia irodalmi példára valószínűleg 1735 után írt. E műve eredetiségénél, élménygazdagságánál fogva kimagaslik írásai, fordításai tömegéből. Miután a kuruc bujdosók sorra elhaltak mellőle,1758-ban ő lett a magyar kolónia vezetője. A magyar irodalomban a rokokó mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére egyrészt a barokk nemesi irodalom, másrészt francia műveltsége hatott. Számos francia vallási, egyháztörténeti, pedagógiai művet fordított le. Művei életében nem jelentek meg. (1761. október 2-án hunyt el Rodostóban.)

65 éve, 1955. augusztus 12-én hunyt el THOMAS MANN Nobel-díjas német író.
Első műve, az 1901-ben született Buddenbrook ház, egy család hanyatlásának története legjelentősebb művei közé tartozik. A lübecki Buddenbrook-kereskedőháznak azért kellett tönkre mennie, és mind vagyoni, mind személyes tekintetben csődbe jutnia, mert tagjai képtelenek voltak a kor kívánalmainak megfelelni. 28 évvel a könyv megjelenése után a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Thomas Mann-nak ítélte az irodalmi Nobel-díja. Az 1924-ben született, s nagy sikert aratott Varázshegy című művét felesége szanatóriumi ápolása ihlette.
Elbeszélő stílusát az aprólékos, mély ábrázolás jellemezte, technikáját a XIX. századéhoz hasonlították, főleg Tolsztojéhoz. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. A magyar színházrajongók körében emlékezetes előadás volt a Latinovits Zoltán főszereplésével rendezett Márió és a varázsló című műve, s a film szerelmesei körében pedig felejthetetlen a Visconti rendezte Halál Velencében filmadaptáció.
(1875. június 6-án született Lübeckben.)

Sokan emlékezünk még jellegzetes, szuszogó hangjára, telt alakjára. 30 éve, 1990. augusztus 17-én hunyt el ABODY BÉLA műfordító, irodalmi- és zenekritikus, József Attila-díjas magyar író, humorista, szerkesztő, színházigazgató. Bölcsészdiplomáját 1953-ban szerezte. 1948-tól jelentek meg szépirodalmi kritikái, zenekritikái, írásai. 1951-52-ben az Írószövetség Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára volt. 1955–57-ben a Magvető Könyvkiadónál irodalmi vezetőként működött. 1960–63 között általános iskolai tanárként dolgozott, majd az Élet és Irodalomcímű hetilap munkatársa lett. 1970-től az Operaház bízta meg feladatokkal, megjelent Operakalauz című munkája. 1971 és 1975 között volt a Vidám Színház igazgatója. Ebben az időben a rádióban és a televízióban bontakozott ki egyedi személyisége. Anekdotikus jegyzetei, ironikus és önironikus körmondatai, derűs basszus hangján eldörmögött sziporkázó tréfái hamar közkedveltté tették. 1987-től haláláig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt.
„Környezetünk mindig rosszkor távozik: ki előbb, ki később. Szétnéz az ember a kávéházban, s a temetőben: mennyi élő halott és mennyi halott élő! Nem kezdődhetnék egy kis cserebere?“
(Abody Béla: Emlékezetem pályája)

Science fiction – tudományos-fantasztikus mű, amely a képzelt vagy valódi tudományok egyénre, társadalomra vetített hatását vizsgálja. 100 évvel ezelőtt, 1920. augusztus 22-én született RAY BRADBURY, amerikai író, költő, akinek művei nagy hatást gyakoroltak a sci-fi műfajra. Egyik leghíresebb regénye, az 1950-es években kiadott Fahrenheit 451 a televízió irodalomra mért negatív hatásáról szól, s felhívja a figyelmet az olvasás és az önálló gondolkodás fontosságára. Az általa ábrázolt társadalom kártékony hatásúnak találja az irodalmat; információt csak televíziós műsorokból és képregényekből lehet szerezni, melyeket erőteljesen meghamisítottak és cenzúra alá vetettek. Vajon mit írna ma a mobiltelefonok világáról?…

Más tollával ékeskedik … mondjuk arra, aki más érdemeit tudja magáénak. THOMAS CHATTERTON, a 250 éve, 1770. augusztus 24-én született angol költő viszont a saját tollaival ékesített mást, még ha kitalált személyt is.
Bristolban, a St. Mary Redcliffe-székesegyház mellett nőtt fel. Ősei a templomot szolgálták mint sekrestyések és sírásók. Gyermekkorától kezdve rajongott a templom gótikus szépségéért, böngészte a templom régi okiratait. Egy nap azzal állt elő, hogy értékes régi verseket talált; majd amikor verseiről elhitték, hogy eredetiek, mind több és több remekművet „fedezett fel”. Egy régi költőt talált ki magának, a 15. századi Thomas Rowley szerzetest, és egyre-másra hozta napvilágra ennek a Rowley-nek költeményeit és drámáit. Ezek az ún. „rowleyánák” tehetségről adtak számot. Ál-középkori verseivel a mecénást keresett magának, de nem sikerült találnia. Hamisításait csakhamar felfedezték, és nem sokkal később nyomorában megmérgezte magát. A középkor iránti vonzalma miatt később az angol romantikusok újra felfedezték. Mindössze 18 évet élt.

Hívj meg másokat is! Ajánld ismerőseidnek!