Gondolnánk, hogy a pénzérmék elnevezésére hatott az általuk keltett hang? A pengő hangját ezüstösnek, az aranyét csengőnek, a rézét kongónak tartották. A XVIII. század második felében a pénzjegyek elterjedésével az ezüstforintokat pengő forintnak nevezték. 95 éve, 1925. október 16-án pedig kormányhatározat született a magyar pengő bevezetéséről. 1 pengő értéke 12 500 korona volt, amely az I. világháborút követő gazdasági válság során fokozatosan értékét vesztette. A pengő 1927. január elsején került forgalomba, és mintegy húsz éven át volt hivatalos fizetőeszköz, váltópénze a fillér volt.
Ma a világ tíz legszebb látvánnyal rendelkező villamosvonala között tartják számon. Budapesten, a Duna-parton közlekedő 2-es villamos elődjének újabb nyomvonalát, amely az akkor épülő Erzsébet-híd pesti hídfőjét és az Akadémia terét kötötte össze, 120 évvel ezelőtt, 1920. október 20-án adták át.
A korábbi, Boráros tér és Erzsébet híd közötti szakaszt már 1897-ben üzembe helyezték.
A rakpartok az 1838-as árvíz tapasztalatai alapján magasításra kerültek. Az új szakaszt az alsó rakpart fölé építették, három sor, szegecselt oszlopokon álló vasszerkezetű viaduktra. A vágányokat a korzótól kő mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített öntöttvas korlát választotta el, amelyet Ybl Miklós tervezett. A viadukt alatt lépcsők vezettek le a rakpartra, a szabad helyekre raktárakat telepítettek. Ma, a nyári időszakban a sínek előtti rakpartot sétányként is használhatjuk.
Ma a különböző fűszerek a mindennapi étkezéseink részét képezik, s bármikor, bárhol hozzáférhetőek. 500 évvel ezelőtt azonban – a növekvő jóléttel bármennyire is megnőtt a kereslet a fűszerek iránt –, a beszerzésük nehézkes volt. Arab közvetítéssel jutottak Európába, beszerzési helyüket, szállítási útvonalaikat titokban tartották, s az árakat is magasan tartották. Európának érdekében állt, hogy önmaga találjon rá az értékes fűszerek hazájára, és közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki. Számos expedíció indult el nyugat felé, hogy más útvonalon érjék el Kínát, Indiát, de nem jártak sikerrel. A portugál származású Ferdinánd Magellán – spanyol segítséggel, miután hazája nem támogatta elképzeléseit – 1519. szeptember 20-án öt hajóval, rajtuk 254 főnyi legénységgel indult el. Céljuk kettős volt: egyrészt be akarták bizonyítani, hogy létezik „tengeri átjáró” az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán (a „Déli-tenger”) között, másrészt pedig, hogy ezen az átjárón keresztül el lehet jutni az ún. Fűszer-szigetekre (Indonézia területén a mai Maluku-szigetek).
Magellán hajója 500 évvel ezelőtt, 1520. október 21-én érte el az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő tengerszorost, amelyet később róla neveztek el. A spanyol legénység nehezen tudta elhinni, hogy pont egy portugál idegen talált rá arra a tengeri útra, amit Amerigo Vespucci, Cortez, Joan de Solis, de még Kolumbusz is hiába keresett.
Az expedíció számos viszontagság, zendülés, betegség, hajótörés után 1521 márciusában érte el a Fülöp-szigeteket, októberben pedig a Fűszer-szigeteket, de oda már csak két hajóval érkeztek. Magellán áprilisban egy Maktan-szigeti helyi konfliktusban életét vesztette.
Az expedícióból mindössze 1 hajó tért vissza fűszerekkel megrakva … és 18 éhes, beteg matrózzal. A legénység beszámolt egy olyan csillagképről is, amivel eddig még sosem találkoztak – ez később a Magellán-felhő elnevezést kapta.
Az expedíció végérvényesen átrajzolta az akkor ismert világ térképét. Magellánnak sikerült egyértelműen bebizonyítania, hogy a Föld gömb alakú, és a tengeri átjáró igénybevételével körbehajózható.
A szegények orvosaként emlegették, s már életében szentként tisztelték. II. János Pál pápa boldoggá avatta. 150 éve, 1870. október 28-án Dunakilitiben született BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ magyar főnemes, a honfoglalás koráig visszanyúló magyar főnemesi család sarja. Viszonylag későn talált rá hivatására. Tíz éves korától a jezsuiták kalksburgi, majd kalocsai intézetében nevelkedett. 1890-ben érettségizett, utána a bécsi Gazdasági Akadémián, majd a Rudolphiana Tudományegyetem kémia szakán tanult. 1896-ban bölcsészdoktorrá, az orvosi kar elvégzése után, 1900-ban orvosdoktorrá avatták. Orvosi pályáját sebészként kezdte meg. Feleségét, Coreth Mária Teréziát még a tanulmányi ideje alatt ismerte meg. 12 gyermeket neveltek.
1901-ben az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett húsz, majd később harminc ágyas kórházat rendezett be szegény betegek számára. Kórházat létesített a körmendi kastélyában is, s kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelte föl. Maga is készített ilyen eszközöket. Kórházaiban sebészként főleg szemműtéteket végzett. A szegényeket ingyen kezelte, látta el orvossággal, a nincsteleneket pedig ruhával és pénzzel is támogatta. Három vármegye betegei keresték föl, naponta 60-100 beteg érkezett hozzá. Mindig a legelhagyatottabbakkal kezdte, a gazdagokat lehetőleg más orvoshoz küldte. 1921-től évenként általában ötezer beteget látott el a körmendi kórházban; életében mintegy 30 000 szemműtétet végzett. A saját költségén segítőtársakat, orvosokat, ápolónőket fogadott föl. Mindez fölemésztette vagyona nagy részét.
1932-ben, rákbetegségben hunyt el Bécsben. Körmenden, a családi kastély kápolnájában ravatalozták fel. Gyógyult betegei és szegényei három napon át végeláthatatlan sorokban vonultak el koporsója előtt. A család jelmondata szerint élt: Hittel és szeretettel. Rómában, 2003. március 23-án történt boldoggá avatása.